Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 2. 12:03 Állam, Pénz

A jövőben előbb büntetne, és aztán mérlegelne az Európai Bizottság

Hamarosan nyilvánosságra hozza az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus keretszámait. Ekörül szokatlanul nagy viták mennek a brüsszeli bürokráciában és az uniós tagállamok között, és az egyik fogósabb kérdés éppen az lett, hogy hogyan büntesse meg az Európai Unió azokat a tagországokat, amelyek a többiek szerint megsértik az európai alapértékeket – és ilyenkor jellemzően Magyarországra és Lengyelországba céloznak.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa az ARD német közszolgálati televízió csatornának megerősítette ma reggel, hogy az európai alapértékekhez és jogállami elvek betartásához kötik az uniós források kihelyezését. A diplomatikusan fogalmazó biztos szerint az eddigi rendszerhez képest fordul a kocka: az Európai Bizottság előbb büntetne, és ha a tagállam ezt vitatja, akkor kezdődhetne a jogi procedúra az Európai Bíróság előtt.

A jelenlegi rendszerben éveket csúsznak a büntetések a kötelezettségszegési eljárásoknál: a vitás ügyeknél hosszadalmas folyamat kezdődik, ahol előbb kell ítéletet hoznia az Európai Bíróságnak, és ezt az ítéletet kell minden félnek elfogadnia. Oettinger viszont arról beszélt, hogy a jövőben az Európai Bizottság “megkérdőjelezhetné” a tagállamoknak adott uniós támogatásokat, ha kételye van a jogállamoság értékeinek érvényesülésével kapcsolatban. Ebben az esetben tehát előre büntetnék a tagállamokat, és utána következne az eljárás.

A jelenlegi rendszer szerint, például egy kötelezettségszegési eljárás során, hosszadalmas folyamat veszi kezdetét. Ez akár évekig húzódhat, miután a tagállamnak meg van az a lehetősége, hogy a bizottsággal szembeni vitás ügyben z Európai Bírósághoz forduljon. Az uniós bíróság döntését azonban kötelező elfogadnia. Oettinger szavaiból az derült ki, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kétely esetén a bizottság „megkérdőjelezi” az adott tagállamnak juttatott uniós támogatást.

Ez rossz hír a magyar kormánynak, hiszen a kabinet évek óta zseniálisan keresi az uniós jogban a kiskapukat, és sikeresen húzta az ügyeket. Az új rendszerben – legalábbis, ami az uniós forrásokat illeti – abban lesz érdekelt, hogy a vitákat gyorsan le tudja rendezni. Ehhez azonban a korábbiaknál konstruktívabb együttműködésre lesz kényszerítve az Európai Bizottsággal. Itt nem csak a jogállami kérdések, például a bíróságok függetlenségének csorbítása a tét, hanem a korrupciós ügyek is.

Oettinger szerint fontos, hogy az uniós támogatás adófizetői pénz, vagyis közpénznek minősül.

Az interjúból az is kiderült, hogy Németországnak az eddigi 35 milliárd eurón túl, évente 11-12 milliárd euróval többet kell fizetnie a közös kasszába. Ennek több oka van, a britek kilépése, az új feladatok – mint a határvédelem, a migrációval kapcsolatos kiadások kezelése, és az éledező infláció. A legtöbb nettó befizető ország vállalta, hogy emeli a hozzájárulásait, egyedül Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország nem hajlandó erre. Oettinger megerősítette azt is, hogy az agrártámogatásokat öt százalékkal csökkentik.

A kelet-közép-európai országok számára súlyosabb vágás a kohéziós alapokat érinti. A felzárkóztatási támogatásokat a tervek szerint a bizottság tíz százalékkal csökkenti. Fontos az is, hogy az Európai Bizottság tervei szerint a jövőben nem csak az egy főre jutó GDP alapján osztanák a támogatásokat, hanem más mutatókat is bevonnának, ami nagy felzúdulást keltett a keleti tagországoknál. A Bruxinfó értesülései szerint ebben a kérdésben azóta visszakozott a brüsszeli testület.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós pénzekkel tarthatja sakkban a magyar kormányt az EUBrüsszel az uniós támogatási rendszer átalakításával növelné befolyását az olyan renitens tagállamokban, mint Magyarország és Lengyelország.

Állam Pénz brüsszel európai bizottság korrupció uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás Váczi István
2018. október 15. 13:45 Állam, Pénz

Máshová terelné a pénzt a kormány azzal, hogy megszünteti a legnépszerűbb állami lakástámogatási formát

Túl nagy volt az extraprofit, meg amúgy is ott van a CSOK – erre hivatkozva szüntetné meg a kormánypárt a lakásra gyűjtők állami támogatását. De a lakáslottó is nyerhet a lakástakarék megszüntetésén.

Rigó Anita
2018. október 15. 06:50 Állam

Diszkriminatív módon, de végre megemeli a kormány az ápolási díjat

Civil szervezetek régóta próbálják elérni, hogy növeljék a tartósan gondozásra szoruló családtagok után járó ellátás összegét.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.

Fontos

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.

Rigó Anita
2018. október 12. 06:54 Állam

Az egy- és a kétgyermekes családok bánhatják a legújabb segélymegvonást

Sok család eleshet a 23 ezer forintos segélytől.

Kasnyik Márton
2018. október 10. 09:44 Élet

70 cikk a G7-ről, amit kiteszünk az ablakba

Ha szeretnéd látni a legjavát annak, amit az utóbbi egy évben itt összehoztunk, akkor kattints ide.