Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 2. 12:03 Állam, Pénz

A jövőben előbb büntetne, és aztán mérlegelne az Európai Bizottság

Hamarosan nyilvánosságra hozza az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus keretszámait. Ekörül szokatlanul nagy viták mennek a brüsszeli bürokráciában és az uniós tagállamok között, és az egyik fogósabb kérdés éppen az lett, hogy hogyan büntesse meg az Európai Unió azokat a tagországokat, amelyek a többiek szerint megsértik az európai alapértékeket – és ilyenkor jellemzően Magyarországra és Lengyelországba céloznak.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa az ARD német közszolgálati televízió csatornának megerősítette ma reggel, hogy az európai alapértékekhez és jogállami elvek betartásához kötik az uniós források kihelyezését. A diplomatikusan fogalmazó biztos szerint az eddigi rendszerhez képest fordul a kocka: az Európai Bizottság előbb büntetne, és ha a tagállam ezt vitatja, akkor kezdődhetne a jogi procedúra az Európai Bíróság előtt.

A jelenlegi rendszerben éveket csúsznak a büntetések a kötelezettségszegési eljárásoknál: a vitás ügyeknél hosszadalmas folyamat kezdődik, ahol előbb kell ítéletet hoznia az Európai Bíróságnak, és ezt az ítéletet kell minden félnek elfogadnia. Oettinger viszont arról beszélt, hogy a jövőben az Európai Bizottság “megkérdőjelezhetné” a tagállamoknak adott uniós támogatásokat, ha kételye van a jogállamoság értékeinek érvényesülésével kapcsolatban. Ebben az esetben tehát előre büntetnék a tagállamokat, és utána következne az eljárás.

A jelenlegi rendszer szerint, például egy kötelezettségszegési eljárás során, hosszadalmas folyamat veszi kezdetét. Ez akár évekig húzódhat, miután a tagállamnak meg van az a lehetősége, hogy a bizottsággal szembeni vitás ügyben z Európai Bírósághoz forduljon. Az uniós bíróság döntését azonban kötelező elfogadnia. Oettinger szavaiból az derült ki, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kétely esetén a bizottság „megkérdőjelezi” az adott tagállamnak juttatott uniós támogatást.

Ez rossz hír a magyar kormánynak, hiszen a kabinet évek óta zseniálisan keresi az uniós jogban a kiskapukat, és sikeresen húzta az ügyeket. Az új rendszerben – legalábbis, ami az uniós forrásokat illeti – abban lesz érdekelt, hogy a vitákat gyorsan le tudja rendezni. Ehhez azonban a korábbiaknál konstruktívabb együttműködésre lesz kényszerítve az Európai Bizottsággal. Itt nem csak a jogállami kérdések, például a bíróságok függetlenségének csorbítása a tét, hanem a korrupciós ügyek is.

Oettinger szerint fontos, hogy az uniós támogatás adófizetői pénz, vagyis közpénznek minősül.

Az interjúból az is kiderült, hogy Németországnak az eddigi 35 milliárd eurón túl, évente 11-12 milliárd euróval többet kell fizetnie a közös kasszába. Ennek több oka van, a britek kilépése, az új feladatok – mint a határvédelem, a migrációval kapcsolatos kiadások kezelése, és az éledező infláció. A legtöbb nettó befizető ország vállalta, hogy emeli a hozzájárulásait, egyedül Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország nem hajlandó erre. Oettinger megerősítette azt is, hogy az agrártámogatásokat öt százalékkal csökkentik.

A kelet-közép-európai országok számára súlyosabb vágás a kohéziós alapokat érinti. A felzárkóztatási támogatásokat a tervek szerint a bizottság tíz százalékkal csökkenti. Fontos az is, hogy az Európai Bizottság tervei szerint a jövőben nem csak az egy főre jutó GDP alapján osztanák a támogatásokat, hanem más mutatókat is bevonnának, ami nagy felzúdulást keltett a keleti tagországoknál. A Bruxinfó értesülései szerint ebben a kérdésben azóta visszakozott a brüsszeli testület.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós pénzekkel tarthatja sakkban a magyar kormányt az EUBrüsszel az uniós támogatási rendszer átalakításával növelné befolyását az olyan renitens tagállamokban, mint Magyarország és Lengyelország.

Állam Pénz brüsszel európai bizottság korrupció uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.