Nem szégyenlősek a magyar cégvezetők, ha vesztegetésről van szó
A gazdasági élet velejárója, hogy a cégek a saját érdekeiknek megfelelően igyekeznek a döntéshozókat befolyásolni. Ennek sok formája lehet a lobbizástól a vesztegetésig. Utóbbival mesterségesen „javíthatja” a vállalat a többiekkel szembeni versenyképességét, egy-egy megrendelés elnyerésének esélyét, vagy egyszerűen olyan előnyökre tesz szert, amely növeli a cég bevételeit. (Nem csak magáncégekről van szó, hiszen az államnak is rengeteg vállalata van.)
Az egyik nagy globális adótanácsadó-könyvvizsgáló cég, az EY idén is elkészítette a globális felmérését az üzleti visszaélésekről.
Globális szinten cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Az elmúlt hat évhez képest egyáltalán nem javult a helyzet, annak ellenére sem, hogy több helyen is szigorodott a szabályozási környezet. 2012 óta több mint 111 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket az állami hatóságok. Az elemzés szerint a büntetés nem elég, a cégeknek is egyértelművé kell tenniük, hogy saját átlátható működésük nem csak a menedzsment, de a dolgozók felelőssége is.
Magyarországon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában. Ez az eredmény már önmagában súlyos állítás a hazai üzleti viszonyokkal kapcsolatban, de ha megnézzük a kelet-közép-európai országokat, akkor még megdöbbentőbb. A régiós országok átlagánál ugyanis a megkérdezett cégvezetők alig fele nyilatkozott hasonlóan, Lengyelországban csak az ötödük, Romániában pedig a harmaduk.
A felmérés szerint a hazai cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk akár készpénzt is felajánlana.
De nem csak régiós átlagban nagy a magyar korrupció. Amikor a visszaélések elterjedtségéére kérdeztek rá, akkor Magyarországon minden ötödik válaszadó vélte úgy, hogy iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés. Ez az eredmény még a fejlődő országokét is felülmúlta.
Érdekesség, hogy a cégek nyolcvan százaléka elégedett a vállalat antikorrupciós előírásokban szereplő szankciókkal, de csak fele mondta azt, hogy ezekkel az eszközökkel éltek is az elmúlt években. Az EY szerint “a hazai és nemzetközi vállalatvezetők hatékony rendszerek és iránymutatások nélkül nem tudják kihasználni az etikus működésben rejlő előnyöket”.
Az elmúlt években Magyarország egyre rosszabbul szerepel a korrupcióval kapcsolatos különböző nemzetközi felméréseken.
Csak idén kilenc helyet rontott Magyarország a Transparency International (TI) korrupciós listáján, most a 66. helyezett. A közel két évtizede készített korrupciós felmérésben még soha nem szerepelt az ország ilyen rosszul. A 2010-es kormányváltáskor például még az 50. helyen álltunk, és ekkor még az Európai Uniós országok közül Románia, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Görögország, Olaszország és a csatlakozás előtt álló Horvátország is mögöttünk volt.
A tavalyi lista alapján ma már csak Bulgáriában nagyobb a korrupció, mint hazánkban.
A Magyarországon működő német cégek is a korrupcióval és a közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kritikákat fogalmaztak meg. Az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága pedig éppen tegnap kezdeményezte hazánk szavazati jogának a felfüggesztését többek között a magyar korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve az uniós támogatással készülő projektek túlárazása miatt.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
