Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. április 26. 15:30 Állam, Pénz

Nem szégyenlősek a magyar cégvezetők, ha vesztegetésről van szó

A gazdasági élet velejárója, hogy a cégek a saját érdekeiknek megfelelően igyekeznek a döntéshozókat befolyásolni. Ennek sok formája lehet a lobbizástól a vesztegetésig. Utóbbival mesterségesen „javíthatja” a vállalat a többiekkel szembeni versenyképességét, egy-egy megrendelés elnyerésének esélyét, vagy egyszerűen olyan előnyökre tesz szert, amely növeli a cég bevételeit. (Nem csak magáncégekről van szó, hiszen az államnak is rengeteg vállalata van.)


Az egyik nagy globális adótanácsadó-könyvvizsgáló cég, az EY idén is elkészítette a globális felmérését az üzleti visszaélésekről.

Globális szinten cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Az elmúlt hat évhez képest egyáltalán nem javult a helyzet, annak ellenére sem, hogy több helyen is szigorodott a szabályozási környezet. 2012 óta több mint 111 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket az állami hatóságok. Az elemzés szerint a büntetés nem elég, a cégeknek is egyértelművé kell tenniük, hogy saját átlátható működésük nem csak a menedzsment, de a dolgozók felelőssége is.

 

Magyarországon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában. Ez az eredmény már önmagában súlyos állítás a hazai üzleti viszonyokkal kapcsolatban, de ha megnézzük a kelet-közép-európai országokat, akkor még megdöbbentőbb. A régiós országok átlagánál ugyanis a megkérdezett cégvezetők alig fele nyilatkozott hasonlóan, Lengyelországban csak az ötödük, Romániában pedig a harmaduk.

A felmérés szerint a hazai cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk akár készpénzt is felajánlana.

De nem csak régiós átlagban nagy a magyar korrupció. Amikor a visszaélések elterjedtségéére kérdeztek rá, akkor Magyarországon minden ötödik válaszadó vélte úgy, hogy iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés. Ez az eredmény még a fejlődő országokét is felülmúlta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzeretnél magad meggyőződni arról, hogy mekkora a korrupció Magyarországon? KiszámolhatodTeljesen objektív adatokkal is lehet mérni az állami források fosztogatásának mértékét. Ezekben sem áll jól Magyarország.

Érdekesség, hogy a cégek nyolcvan százaléka elégedett a vállalat antikorrupciós előírásokban szereplő szankciókkal, de csak fele mondta azt, hogy ezekkel az eszközökkel éltek is az elmúlt években. Az EY szerint “a hazai és nemzetközi vállalatvezetők hatékony rendszerek és iránymutatások nélkül nem tudják kihasználni az etikus működésben rejlő előnyöket”.

Az elmúlt években Magyarország egyre rosszabbul szerepel a korrupcióval kapcsolatos különböző nemzetközi felméréseken.

 

Csak idén kilenc helyet rontott Magyarország a Transparency International (TI) korrupciós listáján, most a 66. helyezett. A közel két évtizede készített korrupciós felmérésben még soha nem szerepelt az ország ilyen rosszul. A 2010-es kormányváltáskor például még az 50. helyen álltunk, és ekkor még az Európai Uniós országok közül Románia, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Görögország, Olaszország és a csatlakozás előtt álló Horvátország is mögöttünk volt. 

A tavalyi lista alapján ma már csak Bulgáriában nagyobb a korrupció, mint hazánkban.

A Magyarországon működő német cégek is a korrupcióval és a közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kritikákat fogalmaztak meg. Az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága pedig éppen tegnap kezdeményezte hazánk szavazati jogának a felfüggesztését többek között a magyar korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve az uniós támogatással készülő projektek túlárazása miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzért nem fejlesztenek a cégek a régiónkban, mert a pénzből korrupcióra kell félretenniükA nagy korrupciónál csak egy nagyobb baj van, ha a mértéke kiszámíthatatlanul változik. A helyi cégeknek rosszabb ez, mint a multiknak.

Állam Pénz cégek kormány korrupció visszaélés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.