Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. április 26. 15:30 Állam, Pénz

Nem szégyenlősek a magyar cégvezetők, ha vesztegetésről van szó

A gazdasági élet velejárója, hogy a cégek a saját érdekeiknek megfelelően igyekeznek a döntéshozókat befolyásolni. Ennek sok formája lehet a lobbizástól a vesztegetésig. Utóbbival mesterségesen „javíthatja” a vállalat a többiekkel szembeni versenyképességét, egy-egy megrendelés elnyerésének esélyét, vagy egyszerűen olyan előnyökre tesz szert, amely növeli a cég bevételeit. (Nem csak magáncégekről van szó, hiszen az államnak is rengeteg vállalata van.)


Az egyik nagy globális adótanácsadó-könyvvizsgáló cég, az EY idén is elkészítette a globális felmérését az üzleti visszaélésekről.

Globális szinten cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Az elmúlt hat évhez képest egyáltalán nem javult a helyzet, annak ellenére sem, hogy több helyen is szigorodott a szabályozási környezet. 2012 óta több mint 111 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket az állami hatóságok. Az elemzés szerint a büntetés nem elég, a cégeknek is egyértelművé kell tenniük, hogy saját átlátható működésük nem csak a menedzsment, de a dolgozók felelőssége is.

 

Magyarországon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában. Ez az eredmény már önmagában súlyos állítás a hazai üzleti viszonyokkal kapcsolatban, de ha megnézzük a kelet-közép-európai országokat, akkor még megdöbbentőbb. A régiós országok átlagánál ugyanis a megkérdezett cégvezetők alig fele nyilatkozott hasonlóan, Lengyelországban csak az ötödük, Romániában pedig a harmaduk.

A felmérés szerint a hazai cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk akár készpénzt is felajánlana.

De nem csak régiós átlagban nagy a magyar korrupció. Amikor a visszaélések elterjedtségéére kérdeztek rá, akkor Magyarországon minden ötödik válaszadó vélte úgy, hogy iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés. Ez az eredmény még a fejlődő országokét is felülmúlta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzeretnél magad meggyőződni arról, hogy mekkora a korrupció Magyarországon? KiszámolhatodTeljesen objektív adatokkal is lehet mérni az állami források fosztogatásának mértékét. Ezekben sem áll jól Magyarország.

Érdekesség, hogy a cégek nyolcvan százaléka elégedett a vállalat antikorrupciós előírásokban szereplő szankciókkal, de csak fele mondta azt, hogy ezekkel az eszközökkel éltek is az elmúlt években. Az EY szerint “a hazai és nemzetközi vállalatvezetők hatékony rendszerek és iránymutatások nélkül nem tudják kihasználni az etikus működésben rejlő előnyöket”.

Az elmúlt években Magyarország egyre rosszabbul szerepel a korrupcióval kapcsolatos különböző nemzetközi felméréseken.

 

Csak idén kilenc helyet rontott Magyarország a Transparency International (TI) korrupciós listáján, most a 66. helyezett. A közel két évtizede készített korrupciós felmérésben még soha nem szerepelt az ország ilyen rosszul. A 2010-es kormányváltáskor például még az 50. helyen álltunk, és ekkor még az Európai Uniós országok közül Románia, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Görögország, Olaszország és a csatlakozás előtt álló Horvátország is mögöttünk volt. 

A tavalyi lista alapján ma már csak Bulgáriában nagyobb a korrupció, mint hazánkban.

A Magyarországon működő német cégek is a korrupcióval és a közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kritikákat fogalmaztak meg. Az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága pedig éppen tegnap kezdeményezte hazánk szavazati jogának a felfüggesztését többek között a magyar korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve az uniós támogatással készülő projektek túlárazása miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzért nem fejlesztenek a cégek a régiónkban, mert a pénzből korrupcióra kell félretenniükA nagy korrupciónál csak egy nagyobb baj van, ha a mértéke kiszámíthatatlanul változik. A helyi cégeknek rosszabb ez, mint a multiknak.

Állam Pénz cégek kormány korrupció visszaélés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.