Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. április 24. 06:51 Állam

2027-ben átlagosan több mint félmilliót kereshetnénk, ha addig tényleg megdupláznák a reálbéreket

Kevés konkrétumot lehet eddig tudni a negyedik Orbán-kormány gazdasági terveiről, de néhány cél már megfogalmazódott. Köztük szerepel például, hogy a kormány az iparkamarával együtt tíz év alatt megduplázná a reálbéreket.

Csak annyit mondunk, ha a terv tényleg megvalósulna, akkor 2027-ben több mint félmillió forint lehetne a nettó átlagfizetés összege Magyarországon. Ám ehhez több mint háromszor olyan gyorsan kellene nőnie a béreknek reálértéken, mint az elmúlt tíz évben.

A reálbér duplázásáról szóló célkitűzést Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazta meg március elején a kamara gazdasági évnyitóján, ahol Orbán Viktor, Varga Mihály és Matolcsy György is beszélt. Ugyan azóta máshol nem ismételték meg ezt a merész kijelentést, utánaszámoltunk, mekkora reál és nominális béremelkedést feltételezne mindez.

Az elmúlt tizenhét év tényleges és a következő tíz év feltételezett nettó fizetéseinek alakulását a 2017. évi árakra számítottuk át, hogy bemutassuk a reálbérek alakulását. Az alábbi ábráról például leolvasható, hogy 2007-ben a nettó átlagfizetés reálértéke csak a 77 százalékát tette ki a tavalyinak.

 

Az elmúlt tíz évben csak 30 százalékkal emelkedett reálértéken a nettó átlagkereset, és eközben a kormány a következő évtizedben 100 százalékos növekedést akarna elérni.

Igaz, hogy 2007 és 2017 között egy gazdasági válság is lezajlott, ami visszafogta a reálbérek növekedését, az elképzelés így is túlontúl optimistának tűnik. Az elmúlt tizenhét év alatt sem sikerült duplázni, csak 78 százalékkal növelni a nettó fizetések értékét.

Ahhoz, hogy a nettó átlagbér reálértéke 2027-ig megduplázódjon, becslésünk szerint 2,7-szeresére kellene emelkednie a mostani (tavalyi) nettó átlagfizetésnek, ami 198 ezer forint. Ehhez a becsléshez 2018-2020 között az MNB inflációs előrejelzését használtuk fel, 2018 után pedig a 3 százalékos középtávú inflációs cél teljesülését feltételeztük.

Azaz, ha az inflációs feltételezések nem alakulnának nagyon máshogy és a cél is teljesülne, akkor

2027-ben 528 ezer forint lehetne a nettó átlagfizetés Magyarországon.

 

Hogy ez megtörténjen, a következő tíz évben évente átlagosan 10,4 százalékkal kellene növelni a nettó fizetéseket (ha az infláció 3 százalék körül alakul), ami ennyi időn át fenntarthatatlan. Ugyan tavaly például kis híján 13 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Magyarországon, ehhez drasztikus minimálbér-emeléseket kellett végrehajtani (a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt). Ilyen mértékű bérköltség-emelkedést azonban nem tudnak évente önállóan kigazdálkodni a vállalkozások, ilyen gyorsan nem tud nőni a termelékenységük.

A keresetek jelentősebb növelésének másik módja az adó- és/vagy járulékcsökkentés lehetne. Erre szükség is lenne, ugyanis az EU-ban Magyarországon az egyik legmagasabb a foglalkoztatásra rakódó közterhek aránya, sőt, az alacsony jövedelműek kirívóan nálunk adóznak arányaiban a legtöbbet.

A személyi jövedelemadó csökkentését már 2014-2015 óta ígérgeti is a kormány. 2015-ben például Varga Mihály arról beszélt, hogy 2018-ra reális cél lehet az egyszámjegyű szja-kulcs, ehhez képest ebben az időszakban az csak 1 százalékponttal csökkent, 16-ról 15 százalékra. 2018-ban, a választások előtt Varga ismét belengette az egyszámjegyű szja-t, ám ekkor már óvatosabb volt, és nem említett konkrét időpontot. Nem véletlenül, ugyanis egyelőre nem látják pontosan, hogy mikor tudna erről a több százmilliárd forintos bevételkiesésről lemondani az állam. 

Ugyan csodák mindig történhetnek, a korábbi évek tapasztalatai alapján és a jelenlegi gazdasági kilátások mellett nem tűnik reális célnak, hogy a reálbérek tíz év alatt megduplázódjanak.

Állam bérek keresetek munkaerőpiac reálbér Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.