Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. április 23. 13:30 Állam, Piac

Csak két év múlva kell megadni a nyugaton dolgozó magyar munkásnak a nyugati bért

Ha két építőipari szakmunkás ugyanazon a nyugat-európai építkezésen egymás mellett állva vakolja ugyanazt a falat, és egyikük helyi munkaerő, a másik viszont keletről érkezett, miért keres kevesebbet a keleti? Ez az a kérdés, amelyet egyszerűnek tűnik megválaszolni, a valóságban azonban sokkal bonyolultabb és érdekesebb problémát takar.

Az egyszerű válasz szerint a keleti (például magyar) munkás azért keres kevesebbet, mert őt egy magyar cég foglalkoztatja, a magyar feltételek szerint, csak éppenséggel a munkát egy nyugati országban végezteti el vele, azaz unión belüli kiküldött munkavállalónak számít. A nyugati kollégája viszont egy nyugati cég alkalmazottja, és az ottani bérszintnek megfelelő fizetséget kap.

Ennek a különbségnek az elmúlt években az lett a következménye, hogy (különösen az építőiparban) az olcsóbb keleti munkaerőt nagy számban küldték ki nyugatra, és ez komoly érdekellentétekhez vezetett.

Nézzük sorban, hogy kinek miért jó vagy nem jó a kiküldött munkások nagy száma.

  • A nyugati cégeknek kiváló, hiszen általános munkaerőhiány van, és ha egy keleti alvállalkozó olcsó keleti szakemberekkel elvégzi a munkát, az kisebb költség, mintha drágább nyugati szakembereket kellene felvenni.
  • A nyugati munkásoknak igazi katasztrófa a keletiek beözönlése, hiszen azt bizonyítja, hogy vannak, akik náluk olcsóbban is elvégzik a munkát, ezért a következő bértárgyaláson rosszabb pozícióból indulnak. Veszélyben vannak azok az ágazati kollektív szerződések is, amelyek garantálják számukra a biztos megélhetést.
  • A keleti cégeknek ez a “szociális dömpingnek” nevezett jelenség akár életbevágó is lehet, mert pont arra építik az üzletüket, hogy olcsóbb ajánlati árakkal szereznek nyugati munkákat. Ha nyugati bért kellene fizetniük, akkor ez a versenyelőnyük megszűnne.
  • A keleti munkavállalók ambivalens helyzetben vannak, mert nekik adott esetben még a nyomott nyugati bér is magasabb lehet, mint az otthoni, de gondolhatják azt is, hogy ugyanazért a munkáért ugyanabban az országban ugyanazt a fizetést kellene kapniuk, vagyis lehetnek elégedetlenek.

Az egész ügy azért került középpontba az utóbbi időben, mert Emmanuel Macron francia elnök szerint a nyugati piacot letarolják a keletről érkező kiküldött (tehát nem az ottani cégeknél alkalmazott, akár szintén keleti) munkások, ami lefelé tartó árspirálba löki a nyugati vállalkozókat, és végső soron csökkenti a nyugati munkások megélhetését biztosító bérszintet.

Macron választási ígéretei között szerepelt a szigorítás, és Angela Merkel német kancellárral erősen lobbizott azért, hogy otthon eladható megoldást csikarjon ki Brüsszelben, de a keleti államok (köztük a legtöbb munkást küldő Lengyelország mellett Magyarország) heves ellenállásával találta szembe magát. A magyar álláspont is az volt az uniós irányelv módosításakor, hogy a magyar cégek versenyelőnyét kell megvédeni. Még akkor is, ha ezzel áttételesen azt kértük, hogy a magyar alkalmazottaknak ne kelljen megadni a nyugati béreket.

 

Jelenleg egy munkás legfeljebb 24 hónapig lehet kiküldetésben, a Macron féle szigorítás fő tétele pedig az, hogy ez az idő 12 hónapra csökken, amit egyszeri 6 hónappal meg lehet hosszabbítani. Az ennél több időt kint töltő munkásoknak viszont már nyugati bért és nyugati szociális juttatásokat kell adni.

Bár Macron győzelemként értékeli a módosítást, a részletek arra utalnak, hogy erős kompromisszumba ment bele (az őt támogató nyugati kormányokkal együtt). Egyrészt az új szabály csak két év múlva lép életbe (és addig az Európai Parlament formális jóváhagyását is meg kell szereznie), vagyis elég sok időt ad arra, hogy a keleti cégek a nyugati projekteken még erősödjenek, és felkészüljenek a váltásra. Ennél is fontosabbnak tűnik azonban, hogy az építőiparban elég sok olyan projekt van, amelynek egyes, szakmai szempontból elkülöníthető szakaszai nem tartanak 12 vagy 18 hónapig, tehát a piac jelentős része nyitva marad az olcsó keleti munkások előtt.

Harmadrészt pedig a keleti államoknak sikerült azt is elérniük, hogy a kamionsofőröket teljes egészében kivegyék a csomagból, az ő sorsukról majd csak később, a közlekedési irányelv módosításakor fognak dönteni. Ez csak látszólag apróság, ugyanis a fuvarozó szektorban a Nyugat-Európában dolgozó, de keleti cégek alkalmazásában álló sofőrök most már nagyon jelentős arányt képviselnek.

A vita tárgya náluk is hasonló: a nyugatiak szerint az olcsó keleti sofőrök letarolják a piacot, a keletiek viszont az egységes és szabad európai piacra hivatkozva védik az állásaikat. A sofőrök helyzete jóval nagyobb probléma, mint az építőipari, vendéglátóipari és szállodaipari munkásoké, ezért is vették ki őket a szabályozásból, mert ha ezt a vitát is le kellett volna folytatni, Macronék még évekig nem tudtak volna érdemi eredményt felmutatni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa egy magyar és egy német munkás ugyanott dolgozik, miért keres a magyar kevesebbet?Ugyanott vannak, ugyanazt csinálják, minden egyezik, csak a fizetés nem.

Állam Piac Emmanuel Macron építőipar kamionsofőr kiküldött munkavállaló munkás Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. szeptember 21. 07:58 Állam, Pénz

Megújul a Blaha, hosszabb lesz a 3-as metró, de a biciklis fejlesztések elmaradnak

A 3-as metró bővítésének csak a tervezése 3 milliárdba kerül, a biciklis projektek pedig pont akkor buktak, amikor felmérték, hogy mennyire fontosak lennének.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 20. 15:34 Állam, Világ

Viszlát, gyors globális gazdasági növekedés

A politikusok rontották el.

Jandó Zoltán
2018. szeptember 20. 11:33 Állam

Nem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiára

A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő.

Fontos

2018. szeptember 21. 06:53 Élet

Mégsem veheti el az állam a legszebb tokaji magánbirtokot

Vissza kell adni a 2014-es földtörvénnyel elvett jogait annak a francia tulajdonú szőlőbirtoknak, amiért korábban bejelentkezett egy politikai hátterű üzletember. Hétszőlő ügyét a Kúria most zárta le.

Hajdu Miklós
2018. szeptember 20. 18:50 Pénz

Lassan, de egyre közelebb lopakodik a jegybanki szigor

Nagyon úgy néz ki, hogy vége lesz az évek óta tartó monetáris lazulásnak.

Hajdu Miklós
2018. szeptember 19. 17:32 Állam

Európa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióban

Az európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket.