Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. április 19. 16:44 Állam

Megér egy kis ráfordítást, hogy egyszerűbben menjen a korrupció

Két hónapja figyeltünk fel arra, hogy néhány közbeszerzés értéke gyanúsan ki van centizve, hogy még épp becsússzon a 300 millió forintos értékhatár alá. Ennek oka az lehet, hogy pont a korrupcióval amúgy is különösen sújtott építési beszerzések területén terjesztette ki a kormány 2017 januárjától 100 millió forintról 300 millió forintra azt az értékhatárt, ami alatt hirdetmény nélkül lehet közbeszerzést indítani.

A kormányzati indoklás szerint az intézkedés hátterében a magyar cégek megsegítése állt, a korrupciót vizsgáló szakértők szerint viszont inkább a visszaéléseknek kedvezett ez a lépés. Bárhogy is legyen, ideális esetben nem az ilyen értékhatárok, hanem a piaci körülmények határozzák meg a közbeszerzések árait. Gyakran maga a közbeszerzési eljárás ad lehetőséget a csalásra (ezeket, mint korábban írtuk, néhány gyanús jel alapján könnyen ki is lehet mutatni), most azt nézzük, hogy mennyire vonzó lehet a gyanús közbeszerzések kiíróinak és résztvevőinek, hogy korrupciónak kedvező eljárásokban vegyenek részt.

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) nyers közbeszerzési adatai alapján*A CRCB a 2005 és 2017 között megkötött magyar közbeszerzési szerződések bizonyos adatait rendezte egy bárki által elérhető és elemezhető adatbázisba a Közbeszerzési Értesítőben megjelent információk alapján. megvizsgáltuk, hogy a szabályok módosítása hatással volt-e a közbeszerzések árképzésére – más szóval vonzóbb-e a kevésbé transzparens eljárás akár a piacilag indokoltnál valamivel kisebb értékű szerződés árán. Arról a lehetőségről se feledkezzünk meg, hogy akár az értékhatárt jelentősen meghaladó beszerzéseket inkább némi többlet-adminisztrációt vállalva 300 millió forintnál kisebb értékű darabokra is feloszthatják a kiírók.

Ha a szerződések nettó értékeit tízmillós kategóriákba rendezzük, és évenként megnézzük 2014 és 2016 között a szerződéses árak megoszlását, látható, hogy végig 0,1-0,2 százalék között ingadozott a 250 és 300 millió forint közötti árkategóriába eső szerződések aránya. 2017-ben – amikor az új szabály hatályba lépett – viszont változás történt, ráadásul legnagyobb mértékben éppen közvetlenül a 300 milliós értékhatár alatti kategóriában: a 290 és 300 millió forint közötti szerződések aránya 0,5 százalékra nőtt (és megnőtt a szerződések viszonylagos gyakorisága a 250 és 290 millió közötti kategóriákban is). Ugyanakkor a 300 millió forint fölötti arányokban ilyen érdemi és szisztematikus változás nem látszik.

 

Úgy látszik tehát, hogy van az az áldozat – akár pénzben vagy az adminisztrációs terhekben -, amit meghoznak a kiírók és a nyertesek, hogy az eljárásrend kevésbé kedvezzen a versenynek és az átláthatóságnak. A jelenség nem új, például 2011 és 2015 között a szolgáltatási beszerzések területén volt érvényben egy hirdetmény nélküli eljárási lehetőség 25 millió forintos értékhatár alatt, ami a CRCB elemzése szerint szintén növelte a korrupciós kockázatokat az ártorzítás mellett.

Állam építőipar értékhatár korrupció korrupciókutató közbeszerzés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.