Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. április 10. 15:15 Állam, Pénz

Magyarország támogatja a brüsszeli különadót

Szerdán 10 órakor az uniós országok képviselői leülnek egy tárgyalóasztalhoz Brüsszelben, és elkezdenek vitázni arról, hogy kivessenek-e egy átmeneti különadót az olyan technológiai cégekre, mint a Facebook vagy a Google. Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy legyen ilyen adó, annak ellenére is, hogy ebből várhatóan nem jövünk ki olyan jól, mint a kontinens nagy országai.

A probléma lényege leegyszerűsítve, hogy az európai adórendszerek hirtelen elavultak lettek a technológiai fejlődés miatt. Az országok közötti kettős adóztatásról szóló megállapodások gyönyörűen működnek a hagyományos cégek esetében, arra az alapelvre épülve, hogy az adót ott kell megfizetni, ahol a nyereséget okozó érték keletkezik. Ez hagyományos logika szerint legtöbbször azt jelenti, hogy az adott vállalkozásnak valamilyen állandó, jellemzően fizikailag is létező jelenléte van abban az országban, ahol az adóját befizeti.

Igaz, eljutottunk már oda, hogy akár egy szerver is lehet ez a jelenlét, amelyen bizonyos digitális tartalmak futnak, és értéket termelnek, de ez fő szabály szerint általában csak akkor lehet adóztatás alapja, ha azon a cég fő tevékenységéhez tartozó forgalom zajlik. Ha csak kiegészítő szolgáltatások, akkor a helyzet már sokkal bonyolultabb. Az Európai Bizottság (angolul innen letölthető) értékelése szerint a technológiai cégek működése azonban olyan mértékben lépte már át az országhatárokat, hogy sokkal könnyebben játszadoznak az adófizetési kötelezettségek áthelyezésével, mint hagyományos társaik. Vagyis olyan versenyelőnybe kerültek, ami nem elfogadható.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég hatalmasabbak lettek a már eleve mindenki felett uralkodó tech-óriáscégek, és egyelőre nincs ellenszerAzt hisszük, a Facebook és a Google ingyen adnak nekünk dolgokat, pedig a mi adatainkból híztak legyőzhetetlenre. Meddig tűrjük még?

Ezért kezdtek el dolgozni az új adószabályokon, csakhogy azonnal látták, hogy mire az unióban ez létrejön, a piacot az egyenlőtlenségek olyan mértékben torzíthatják, hogy komoly károk keletkezhetnek. Ezzel tulajdonképpen azt ismerték el, hogy a technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint ahogy a brüsszeli bürokrácia lépni képes, és ennek a hátránynak a kiküszöbölésére nem tudnak jobb megoldást, mint a kétlépcsős rendszert: gyorsan létre szeretnének hozni egy átmeneti különadót, amit addig vetnek ki, amíg az átfogó új adórendszert meg nem alkotják.

Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet: már ennek az átmeneti adónak a bevezetése is a tagállamok közötti egyeztetések miatt tart sokáig. És az országok megosztottak a kérdésben. Ahogy a Politico is emlékeztet, kezdetben az unió öt nagy gazdasága, a német, a francia, az angol, az olasz és a spanyol egyöntetűen támogatta a gyors átmeneti adó kivetését, de a németek hamarosan hezitálni kezdtek, attól tartva, hogy a Facebook és a Google megcsapolása nem fog tetszeni Donald Trumpnak, és ezzel magukra húznak egy jókora diplomáciai botrányt.

Ezzel párhuzamosan a kisebb uniós tagállamok is elkezdték húzni a szájukat, és nem véletlenül: a bizottsági javaslat szerint ugyanis az átmeneti különadót ott kellene megfizetni a cégeknek, ahol “jelentős interaktív kapcsolatban állnak a felhasználóikkal a digitális csatornákon keresztül”. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a kisebb tagországokban esetleg nem éri el a digitális kapcsolat az adóztatáshoz szükséges mértéket, vagy ott nem tudnak akkora adót beszedni, mint a nagy államokban.

Európa négy táborra szakadva vág neki szerdán a tárgyalásoknak: az ellenzők és a támogatók mellett számos ország még nem foglalt állást, Ausztria és Bulgária pedig jelezte, hogy semleges a kérdésben. Magyarország az egyetlen kis kelet-európai ország, amely támogatja az elképzelést, a térségből csak a lengyelek vannak egyelőre mellettünk, vélhetően azért, mert nekik a lakosok száma alapján mindenképpen meglenne a “jelentős mértékű kapcsolat” az adóztatáshoz.

Állam Pénz adó Európai Unió facebook google Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Wiedemann Tamás
2018. november 14. 16:33 Állam, Élet

Egy év alatt két Mercedest nyert ugyanattól a cégtől Magyarország legszerencsésebb embere

A Ferrero Rocher tavaly és idén is kisorsolt egy Mercedest a nyereményjátékban résztvevő vásárlók között. Ugyanaz nyert, aki tavaly. Hogy lehet ez?

Fontos

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.

Kasnyik Márton
2018. november 15. 13:14 Piac

Nem csak Budapest a vízfej Magyarországon

Kiszámoltuk, az ország melyik részén tűnhet nagyobbnak vagy kisebbnek a GDP, mint ami a valós gazdasági tevékenységből következne. Egy megye meglepően kilóg.

2018. november 15. 06:54 Pénz

Elképesztő adóssághalom húzza le Mészáros Lőrinc vidéki lapbirodalmát

Ha nem jönnének az áron felüli hirdetések az adófizetőktől, akkor összeroskadna a száz napilapot kiadó médiabirodalom.