Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, mint tudjuk, elképesztő tempóban gyűjti és konszolidálja a cégeket, hasít a tőzsdén, folyamatosan nő a gazdasági ereje. De vajon kínálhat-e mintát az egész országnak? Lehet, hogy ez nem lenne rossz, Pócs János fideszes képviselő például márciusban azt nyilatkozta, hogy ahol megjelent Mészáros tulajdonosként, ott 40 százalékkal nőttek a bérek.
Megpróbáltunk utánanézni ennek, és arra jutottunk, hogy hiába hasonlítja magát Mészáros Lőrinc Mark Zuckerberghez, annyi biztos, hogy szűkmarkúbb nála: míg a Facebooknál egy átlagos alkalmazott havi 2-4 millió forintnyi dollárt keres, addig Mészáros alkalmazottai csak 213 ezret, bruttóban.
A ma már több kétszáz különálló darabot számláló cégbirodalom egészére még nem érhető el információ a fizetésekről, de azért megnéztük, mit tudnunk meg a nyilvános cégadatokból. A legutolsó elérhető cégbeszámolók a 2016-os évre vonatkoznak, ekkor a mostaninál még jóval szerényebb volt a felcsúti vállalkozó-polgármester portfóliója. A család közvetlen vagy közvetett tulajdonában csak néhány tucatnyi cég volt ekkor, ezek közül azonban sok projekttársaság, aminek a cégvezetőkön kívül vagy egyáltalán nem volt alkalmazottja, vagy csak nagyon kevés.
Összegyűjtöttük viszont 12 céget, ahol jelentősebb számú alkalmazott is volt.
Már 2016-ban is közel ezer ember főnöke volt közvetve vagy közvetlenül a Mészáros-család, ami nagy előrelépés a 2013-as közel 800-hoz képest. Mészáros Lőrinc emberei egyre hatékonyabban dolgoznak: miközben a létszám évente átlagosan csak 6 százalékkal nőtt, addig az árbevétel 36 százalékkal. A főnökük mégsem jutalmazta őket a nagyszerű eredményekért: a bérük csak évi 6 százalékkal nőtt.
Messze alacsonyabb tehát a növekedés a Mészáros-cégek bruttó béreiben, mint a Pócs által felvetett 40 százalék, de persze nem zárhatjuk ki, hogy 2017-ben vagy 2018-ban ilyen arányú béremelést hajtottak végre. Ez viszont nem nyilvános még. (Ha Mészáros nem bejelentett bért adott volna alkalmazottainak, az más jellegű probléma lenne.) De ne legyünk igazságtalanok, a 6 százalékos növekedés magasabb, mint az országos átlagbér növekedése, ami a vizsgált négy évben átlagosan 4 százalék volt a KSH adatai alapján.
Azt is láthatjuk, hogy a növekedés 2015-ben megállt, hiába lettek többen a Mészáros-tulajdonú cégek alkalmazottai, a bővülés az átlagbér csökkenésével járt együtt: a 2015-ös 230 ezer forint után 2016-ban már csak 213 ezer volt az átlag bruttó.
Ezek jóval alacsonyabbak az országos átlagbérnél. 2013-ban 23 százalékkal maradtak el a Mészáros-cégek bruttó bérei az országos átlagtól, de még 2016-ban is 19 százalékos volt az elmaradás.
De érdemes megnézni a cégek átlagbéreit az iparági átlagokhoz képest is. A hat építőipari cégnél az átlagos keresetek alig maradnak el az átlagtól, a négy mezőgazdasági cégnél pedig meg is haladják az országos átlagot. Ennek azért meg van az oka: kevés állandó, bejelentett alkalmazottja van a mezőgazdasági cégeknél, az ügyvezetői magas bérek alaposan felfelé viszik az átlagot.
Érdemes azt is megvizsgálni, mennyire tűnik piaci alapúnak a cégek növekedése, és mennyire lehet igaz az a vád, hogy csak nyakra-főre kapják az államtól a cégek a megbízásokat. Amíg 2013-ban a cégek árbevételéhez képest 11 százalék volt az üzemi eredmény, addig 2016-ban már 17 százalék, amit nyugodtan hívhatunk extraprofitnak, bármely multi megirigyelné ezt a számot. Valós piaci viszonyok között aligha alakulhat ki ilyen magas profitráta, főleg olyan alacsony hozzáadott értékű területeken, mint az építőipar vagy a mezőgazdaság.
Hiába lett volna miből béreket emelni, azok aránya folyamatosan csökkent, miközben a nyereség hányada nőtt. Az árbevételből tehát egyre kevesebb jutott a munkavállalóknak, a bruttó bérek aránya 11-ről 6 százalékra csökkent. (Ha egy cég nem kereskedelemmel foglalkozik, akkor alapvetően a munkavállalói hozzák létre azt az értéket, ami a bevételt adja. Ezért valós tevékenységet folytató cégek estében a bérköltségek 50 százalék felett szoktak lenni.)
Mészárosék cégéiben a munka és a hozzáadott érték szerepe elenyészőnek tűnik, valós termelő cégek helyett leginkább kereskedelmi cégeknek néznek ki, akik valamiért nagyon olcsón vásárolnak, majd nagyon magas áron adják tovább a termékeket és a szolgáltatásokat.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
