Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. április 3. 06:51 Állam

Lenne miből, mégis kevés bért kapnak Mészáros Lőrinc alkalmazottjai

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, mint tudjuk, elképesztő tempóban gyűjti és konszolidálja a cégeket, hasít a tőzsdén, folyamatosan nő a gazdasági ereje. De vajon kínálhat-e mintát az egész országnak? Lehet, hogy ez nem lenne rossz, Pócs János fideszes képviselő például márciusban azt nyilatkozta, hogy ahol megjelent Mészáros tulajdonosként, ott 40 százalékkal nőttek a bérek.

Megpróbáltunk utánanézni ennek, és arra jutottunk, hogy hiába hasonlítja magát Mészáros Lőrinc Mark Zuckerberghez, annyi biztos, hogy szűkmarkúbb nála: míg a Facebooknál egy átlagos alkalmazott havi 2-4 millió forintnyi dollárt keres, addig Mészáros alkalmazottai csak 213 ezret, bruttóban.

A ma már több kétszáz különálló darabot számláló cégbirodalom egészére még nem érhető el információ a fizetésekről, de azért megnéztük, mit tudnunk meg a nyilvános cégadatokból. A legutolsó elérhető cégbeszámolók a 2016-os évre vonatkoznak, ekkor a mostaninál még jóval szerényebb volt a felcsúti vállalkozó-polgármester portfóliója. A család közvetlen vagy közvetett tulajdonában csak néhány tucatnyi cég volt ekkor, ezek közül azonban sok projekttársaság, aminek a cégvezetőkön kívül vagy egyáltalán nem volt alkalmazottja, vagy csak nagyon kevés.

Összegyűjtöttük viszont 12 céget, ahol jelentősebb számú alkalmazott is volt.

 

Már 2016-ban is közel ezer ember főnöke volt közvetve vagy közvetlenül a Mészáros-család, ami nagy előrelépés a 2013-as közel 800-hoz képest. Mészáros Lőrinc emberei egyre hatékonyabban dolgoznak: miközben a létszám évente átlagosan csak 6 százalékkal nőtt, addig az árbevétel 36 százalékkal. A főnökük mégsem jutalmazta őket a nagyszerű eredményekért: a bérük csak évi 6 százalékkal nőtt.

 

Messze alacsonyabb tehát a növekedés a Mészáros-cégek bruttó béreiben, mint a Pócs által felvetett 40 százalék, de persze nem zárhatjuk ki, hogy 2017-ben vagy 2018-ban ilyen arányú béremelést hajtottak végre. Ez viszont nem nyilvános még. (Ha Mészáros nem bejelentett bért adott volna alkalmazottainak, az más jellegű probléma lenne.) De ne legyünk igazságtalanok, a 6 százalékos növekedés magasabb, mint az országos átlagbér növekedése, ami a vizsgált négy évben átlagosan 4 százalék volt a KSH adatai alapján.

Azt is láthatjuk, hogy a növekedés 2015-ben megállt, hiába lettek többen a Mészáros-tulajdonú cégek alkalmazottai, a bővülés az átlagbér csökkenésével járt együtt: a 2015-ös 230 ezer forint után 2016-ban már csak 213 ezer volt az átlag bruttó.

Ezek jóval alacsonyabbak az országos átlagbérnél. 2013-ban 23 százalékkal maradtak el a Mészáros-cégek bruttó bérei az országos átlagtól, de még 2016-ban is 19 százalékos volt az elmaradás.

De érdemes megnézni a cégek átlagbéreit az iparági átlagokhoz képest is. A hat építőipari cégnél az átlagos keresetek alig maradnak el az átlagtól, a négy mezőgazdasági cégnél pedig meg is haladják az országos átlagot. Ennek azért meg van az oka: kevés állandó, bejelentett alkalmazottja van a mezőgazdasági cégeknél, az ügyvezetői magas bérek alaposan felfelé viszik az átlagot.

 

Érdemes azt is megvizsgálni, mennyire tűnik piaci alapúnak a cégek növekedése, és mennyire lehet igaz az a vád, hogy csak nyakra-főre kapják az államtól a cégek a megbízásokat. Amíg 2013-ban a cégek árbevételéhez képest 11 százalék volt az üzemi eredmény, addig 2016-ban már 17 százalék, amit nyugodtan hívhatunk extraprofitnak, bármely multi megirigyelné ezt a számot. Valós piaci viszonyok között aligha alakulhat ki ilyen magas profitráta, főleg olyan alacsony hozzáadott értékű területeken, mint az építőipar vagy a mezőgazdaság.

 

Hiába lett volna miből béreket emelni, azok aránya folyamatosan csökkent, miközben a nyereség hányada nőtt. Az árbevételből tehát egyre kevesebb jutott a munkavállalóknak, a bruttó bérek aránya 11-ről 6 százalékra csökkent. (Ha egy cég nem kereskedelemmel foglalkozik, akkor alapvetően a munkavállalói hozzák létre azt az értéket, ami a bevételt adja. Ezért valós tevékenységet folytató cégek estében a bérköltségek 50 százalék felett szoktak lenni.)

Mészárosék cégéiben a munka és a hozzáadott érték szerepe elenyészőnek tűnik, valós termelő cégek helyett leginkább kereskedelmi cégeknek néznek ki, akik valamiért nagyon olcsón vásárolnak, majd nagyon magas áron adják tovább a termékeket és a szolgáltatásokat.

Állam átlagbér mészáros Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. november 13. 14:42 Állam

Ott is vannak Európában halálutak, ahol kevésbé várnád

Kelet-Európában – és ez alól Magyarország sem kivétel – kevesebb személyi sérüléssel járó balesetben halnak meg jóval többen, mint nyugaton.

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.