Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. március 27. 16:05 Állam, Pénz

Az ügyészség nyomoz a letelepedési kötvények ügyében

A Budapesti Rendőr-főkapitányság továbbküldte az ügyészségnek a letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos nyomozást. Még februárban tett feljelentést a Transparency International Magyarország korrupció-ellenes szervezet cikkünk nyomán, amelyben arról írunk, hogy Rogán Antal és Bánki Erik fideszes politikusok – bizottsági elnökként – hivatali visszaélést követtek el.

A letelepedési kötvényprogramban ugyanis az Országgyűlés gazdasági bizottsága adta meg a közvetítő cégeknek a kötvényjegyzési engedélyt. Az ezt szabályozó törvény értelmében a parlamenti testületnek kellett a kérvényekről szavaznia.

A birtokunkba került dokumentumok szerint több esetben is a bizottság elnöke döntött egy személyben. Előbb Rogán Antal, majd miniszteri kinevezését követően párttársa, Bánki Erik nem, vagy módosított formában vitte a testületi ülésekre a cégek kérvényeit. A cikkünk alapjául szolgáló dokumentumokat a gazdasági bizottságtól kaptuk meg, miután megnyertük a bíróságon az ezzel kapcsolatos adatigénylési pert.

Úgy tűnik, hogy az eleve korrupciógyanús kötvényprogram egy banánhéjon csúszhat el.

A Fidesz legfeljebb saját hanyagságát okolhatjuk, hiszen a saját maguk által létrehozott jogszabályokat nem tartották be. A gazdasági bizottságban többségben vannak a kormánypárti politikusok, mindig úgy szavaznak, ahogy előírják nekik, vagyis teljesen feleslegesen élt vissza hivatalával Rogán és Bánki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHemzsegtek a szabálytalanságok Rogánék letelepedési kötvényprogramjában, büntetőügy lehetSzabálytalan eljárásban kaphattak kötvényforgalmazási engedélyt a letelepedési programban részt vevő offshore cégek, derült ki birtokunkba jutott dokumentumokból. Ezek a cégek összesen 155 milliárd forintot kerestek a programon, miközben az adófizetők nagyjából húszmilliárdot buktak.

Már a feljelentéskor várható volt, hogy a rendőrségtől az ügyészséghez kerül az ügy, mivel országgyűlési képviselőket, vagyis mentelmi joggal rendelkező személyeket érint a nyomozás. A rendőrség azonban nem siette el, megvárta, míg lejár a harminc napos határidő. Feltételezhető, hogy az ügyészség sem siet a nyomozással, bár eltussolni sem tudja a felelősségre vonást, mivel hivatalos dokumentumok állnak a bűnüldöző hatóság rendelkezésére.

A dokumentumok és a bizottsági ülések jegyzőkönyvének összehasonlítása lapunk munkatárásának egy munkanapjába került, vagyis nem túl bonyolult az ügy.

Egyértelműen kiderül, hogy melyik kérvény érkezett be, és ezek közül melyek kerültek fel a bizottság napirendjére.

Az állami hatóságok mindent megtesznek a letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos információk eltitkolásában. Még 2016 áprilisában kértem adatokat az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) arra vonatkozóan, hogy az egyes magáncégek hány letelepedési kötvényt jegyeztek le. Az ÁKK üzleti és értékpapírtitokra hivatkozva elutasította a válaszadást. Ezt követően került a Fővárosi Törvényszékre az ügy.

Első, majd másodfokon is megnyertem a pert, az ÁKK azonban nem tett eleget a jogerős bírósági ítéletnek és a Kúriához fordult. A Kúria pedig idén július 4-re írta ki a tárgyalást. Több mint két és fél év kell tehát ahhoz, hogy információkhoz juthassunk a letelepedési kötvényes ügyről.

A Transparency Internaional Magyarország ma nyílt levélben fordult tizenegy párt vezetőjéhez. A civil szervezet azt szeretné, hogy az Országgyűlés törvényileg tiltsa be a programot és büntetőbíróság előtt vonják felelősségre mindazokat, akik közreműködtek a letelepedési államkötvények kereskedelmében, vagy hasznot húztak abból.*A kormány tavaly nyáron csak felfüggesztette a programot, de az ezt lehetővé tevő törvényt nem vonta vissza. A kormánytól azt kéri a szervezet, hozza nyilvánosságra, hogy kik a tényleges tulajdonosai és haszonhúzói a kötvényforgalmazó cégeknek.

A letelepedési kötvényekkel egyébként 20 ezer bevándorló kapott magyar letelepedési engedélyt, amely egy életre szól. Cserébe egy 300 ezer euró (mintegy 93 millió forint) értékben egy külön erre a célra kibocsátott állampapírba kellett befektetniük. A kötvényt azonban nem a bevándorlók jegyezték le, hanem nyolc olyan magáncég, amelyek egy kivételével adóparadicsomokban jegyeztek be. Az offshore cégek valódi végső haszonélvezőiről semmit sem tudni. Ők kapták a kötvények után járó kamatot is, amely a piaci árnak a többszöröse volt a program végén, sőt még szolgáltatási díjat is felszámoltak.

Összesen több mint 150 milliárd forintos bevételre tettek szert, miközben az állam bukott a programon. Orbánék úgy adtak 20 ezer bevándorlónak letelepedési engedélyt, hogy az állam 20 milliárd forintot bukott a programon. A magyar költségvetés kára ennél is nagyobb lehet, mert ez csak a kamatveszteség. A húszezer bevándorló ügyintézésének az ára nincs benne. További érdekes részlet, hogy Rogán Antal 2012. október 27-én személyesen nyújtotta be a harmadik országbeli állampolgárok beutazását és tartózkodását szabályozó törvény módosító indítványát a parlamentnek. Ez volt az a törvény, ami lehetővé tette a kötvényprogramot.

Hiába kellett a kötvényprogramban részt vevő cégeket direkt erre a célra létrehozni, a vállalkozások már a törvény hatálybalépése előtt, sőt még az ezt szabályozó törvénymódosítás parlamenti végszavazását megelőzően alapították meg a jól értesült tulajdonosok. Sőt, annyira egyértelmű, hogy Rogán Antal “súghatott” valakinek, hogy az egyik offshore cég egy nappal azelőtt, hogy Rogán beadta volna a törvénymódosító indítványát – október 26-án – a Karib-tengeren lévő adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken már meg is alakult.

Állam Pénz Államadósság Kezelő Központ Bánki Erik kormány korrupció letelepedési kötvény Rogán Antal Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Váczi István Jandó Zoltán
2018. október 19. 07:01 Állam

Tarlós megfúrta, nem lesz gigantikus teniszstadion a Margitszigeten

Úgy nézett ki, hogy a kormány mindenáron megépíti a 26 méter magas arénát, de Fürjes Balázs államtitkár közölte, hogy a főpolgármesternek sikerült megakadályoznia. De más is közrejátszhatott.

Kasnyik Márton
2018. október 18. 10:56 Állam

A kormány egy éve még nagyon büszke volt a lakástakarék-rendszer sikerére

Közel százszor annyi energiamegtakarításra számítottak az ltp-rendszer eredményeként, mint a csok-rendszer miatt.

Bucsky Péter
2018. október 18. 07:04 Állam

A keleti nyitás miatt érkező külföldi diákokra a sokszorosát költi a magyar állam, mint a hazaikra

Becslésünk szerint idén már tízmilliárd forintnál is többet költ a magyar állam ötezer, főként szegény országokból érkező diákra. Eközben a magyar diákokra egyre kevesebb jut.

Fontos

Váczi István
2018. október 17. 18:29 Állam

Karácsonyra dőlhet el, ki nyeri az 500 milliárd forintos közbeszerzést

Ha minden a tervek szerint alakul, december 20-án hirdetnek eredményt a Budapest-Belgrád magyar szakaszának korszerűsítésére kiírt tenderen. A kockázatot mi futjuk, de nyerünk valamit?

Torontáli Zoltán Kasnyik Márton
2018. október 16. 16:36 Állam

Sokkhatás alatt a lakástakarékos cégek, de mégis, mi lehet a kormány célja ezzel?

Pánikolva rohamozó ügyfelek, komolyan vehetetlen kormánypárti érvek, rejtett szándékok - értelmezzük a lakástakarék-rendszer megszüntetését.

Wiedemann Tamás
2018. október 16. 06:52 Állam

Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot

Rég nem látott problémával néz szembe a kormány: nincs pénz a költségvetésben. Az uniós pénzek késése miatt gond lehet az év végi hiánycéllal is. Az Európai Bizottság feljelentéseket vár, többek között az Eliossal szemben is.