Hatalmas, több 10 milliárd eurós energetikai tranzakciót jelentettek be a hétvégén Németországban. Az elég komplex ügyletben két olyan vállalat osztja le egymás között a feladatokat, amelyek Magyarországon is régóta aktívak, jelenleg is több millió háztartás vásárolja tőlük az áramot itthon.
A folyamat eredményeként az Elmű-Émász ügyfelei és hálózata is az E.On-hoz kerül. Már ha az ügyletet nem akadályozza meg valamelyik versenyhivatal. Utóbbira itthon már csak azért is van némi esély, mert az elmúlt években a lakossági gázpiacot bekebelező állam az áramszektorban eddig nem tudott ennyire sikeresen terjeszkedni. Pedig szándék valószínűleg még mindig lenne rá.
A most bejelentett gigatranzakciónak már több előzménye volt, köztük Magyarországon is. A két érintett cég, az RWE és az E.On itthon is adtak el vagy át érdekeltségeket az elmúlt években, részben azért, mert az itteni tevékenység nem illeszkedett a stratégiájukba, részben mert jogszabályi változásokkal ellehetetlenítették a működésüket.
Magyarország a történetben azonban csak egy apró porszem, az itteni változásoknál sokkal fontosabb, hogy az RWE két éve teljes globális működését átszabta. Létrehoztak egy új céget, az Innogyt, és ebbe mindent belepakoltak, ami nem a hagyományos erőművi áramtermeléshez köthető: a megújuló üzletágat, a hálózatokat (amiken keresztül az áramot eljuttatják a fogyasztókhoz) és a kiskereskedelmet is.
Ennek a cégnek a háromnegyedét adták most el az E.On-nak, úgy, hogy csavartak közben néhányat a dolgon. Volt kereszt-tulajdonszerzés, milliárdos kifizetés, üzletágak átadása, vételi ajánlat a tőzsdén forgó részvényekre, szóval egy tényleg nagyon komplex ügyletet hoztak össze. Mindenesetre a tranzakció 22 milliárd euróra értékelte az Innogy-t. Ez a magyar GDP hatoda, azaz a teljes ország nagyjából két hónap alatt állít elő összesen ennyi értéket.
A lényeg az, hogy az ügylet eredményeként a két cég felosztotta egymás között az iparágat. Az RWE Európa vezető áramtermelője lesz, úgy, hogy minden korábbi E.On és RWE megújuló érdekeltség hozzájuk kerül, és megtartják a hagyományos erőműveiket is. Az E.On pedig az értékesítési és elosztási oldalra koncentrál majd, azaz ők juttatják és adják el a fogyasztóknak az áramot.
Magyarország szempontjából ez azért érdekes, mert nálunk most már az RWE-nek is csak áramkereskedelmi és hálózati érdekeltségei vannak. Korábban az övék volt a Mátrai Erőmű is, de ezt az ősszel eladták Mészáros Lőrincnek és üzlettársainak, míg a Főgázt öt éve az MVM vette meg tőlük, hogy később ennek bázisán építsék fel az állami közműholdingot. Így mostanra két fontosabb érdekeltségük maradt, az Elmű és az ÉMÁSZ, a maguk 2,1 millió áramfogyasztójával és több tízezer kilométernyi hálózatával.
Igen ám, de az új felállásban ezekkel a jövőben az RWE már nem kíván foglalkozni, a tevékenységek az E.On-hoz kerülnek. Amely ugyancsak kiszolgál Magyarországon 2,5 millió áramfogyasztót, és szintén van néhány tízezer kilométernyi vezetéke az országban.
Magyarul a feladatok bejelentett leosztásából logikusan az következik, hogy az Elmű-Émász idővel átkerül az E.On-hoz. Ezt persze a tranzakcióról szóló közleményben így nem emelték ki, ezért rákérdeztünk a két cégnél, hogy mi is várható itthon. A magyar leányoknál a német anyacégekhez irányítottak mindent, mondván az ügylet kommunikációjáért ott felelnek. A németeknél azonban van némi felfordulás most, és úgy tűnik egyelőre nem is kaptak iránymutatást az egységes kommunikációról az érintettek. A kérdésekre ugyanis négy különböző embertől is kaptunk választ.
Ezekből egyértelműen az bontakozott ki, hogy minden Elmű-Émász ügyfél, illetve a teljes hálózat az E.On-hoz kerül. Christian Drepper, az E.ON AG szóvivője egyenesen azt írta, hogy a magyarországi tevékenység része az Innogy náluk maradó portfóliójának, így a fogyasztókat és a hálózatot egyaránt átveszik. Hozzátette, arról egyelőre nincs döntés, hogy marad-e a két márkanév, vagy azokat is összevonják.
Utóbbi logikusabbnak tűnik, hiszen ha már egy a tulajdonos, akkor valószínűleg nem érdemes fenntartani két céget és két márkanevet. A hétvégén bejelentett nagy ügyletnek akkor van értelme, ha az azonos tevékenységek összevonásával spórolni lehet. Ezzel az E.On-nál egyébként számolnak is: 2022-re európaszerte évi 600-800 millió eurót akarnak megtakarítani a mostani változásoknak köszönhetően. Arról, hogy Magyarországon mennyit spórolhatnak, Christian Drepper szerint egyelőre korai lenne beszélni.
Mindenesetre a hazai piacon nagyon érdekes helyzetet teremthet, ha tényleg összevonják a cégeket. Míg a gázszektorban a rezsicsökkentés után teljes volt az állami hatalomátvétel, és ma már minden lakossági fogyasztó a NKM Nemzeti Közművek Zrt-től veszi a gázt, addig az árampiacon nem volt ilyen sikeres a kiszorítás. Ráadásul hasonló a helyzet a hálózatokkal is. Miközben a gázvezetékeket fenntartó cégek közül egy az NKM-hez, egy pedig az ismert magyar üzletemberek tulajdonában lévő MET-hez került tavaly, az villamosenergia szektorban ennek a szegmensnek a nagy része is a két említett multi tulajdonában van.
Most pedig az egész csomag egy kézbe kerülhet, aminek valószínűleg kormányzati szinten annyira nem örülnének, hiszen így még kisebb esély marad a megszerzésére. Szándék ugyanis az árampiacon is lett volna az erősebb állami szerepvállalásra, csak itt a rezsicsökkentés hatására nem kerültek olyan helyzetbe a cégek, hogy kezüket feltéve kihátráljanak a magyar piacról. Emiatt igazán érdekes kérdés, hogy a kormány hogyan reagál erre a helyzetre.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
