Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. március 14. 06:55 Állam

Az E.On-é lesz az Elmű és az Émász, végleg kicsavarhatják az állam kezéből az áramszektort

Hatalmas, több 10 milliárd eurós energetikai tranzakciót jelentettek be a hétvégén Németországban. Az elég komplex ügyletben két olyan vállalat osztja le egymás között a feladatokat, amelyek Magyarországon is régóta aktívak, jelenleg is több millió háztartás vásárolja tőlük az áramot itthon.

A folyamat eredményeként az Elmű-Émász ügyfelei és hálózata is az E.On-hoz kerül. Már ha az ügyletet nem akadályozza meg valamelyik versenyhivatal. Utóbbira itthon már csak azért is van némi esély, mert az elmúlt években a lakossági gázpiacot bekebelező állam az áramszektorban eddig nem tudott ennyire sikeresen terjeszkedni. Pedig szándék valószínűleg még mindig lenne rá.

A most bejelentett gigatranzakciónak már több előzménye volt, köztük Magyarországon is. A két érintett cég, az RWE és az E.On itthon is adtak el vagy át érdekeltségeket az elmúlt években, részben azért, mert az itteni tevékenység nem illeszkedett a stratégiájukba, részben mert jogszabályi változásokkal ellehetetlenítették a működésüket.

Magyarország a történetben azonban csak egy apró porszem, az itteni változásoknál sokkal fontosabb, hogy az RWE két éve teljes globális működését átszabta. Létrehoztak egy új céget, az Innogyt, és ebbe mindent belepakoltak, ami nem a hagyományos erőművi áramtermeléshez köthető: a megújuló üzletágat, a hálózatokat (amiken keresztül az áramot eljuttatják a fogyasztókhoz) és a kiskereskedelmet is.

Ennek a cégnek a háromnegyedét adták most el az E.On-nak, úgy, hogy csavartak közben néhányat a dolgon. Volt kereszt-tulajdonszerzés, milliárdos kifizetés, üzletágak átadása, vételi ajánlat a tőzsdén forgó részvényekre, szóval egy tényleg nagyon komplex ügyletet hoztak össze. Mindenesetre a tranzakció 22 milliárd euróra értékelte az Innogy-t. Ez a magyar GDP hatoda, azaz a teljes ország nagyjából két hónap alatt állít elő összesen ennyi értéket.

A lényeg az, hogy az ügylet eredményeként a két cég felosztotta egymás között az iparágat. Az RWE Európa vezető áramtermelője lesz, úgy, hogy minden korábbi E.On és RWE megújuló érdekeltség hozzájuk kerül, és megtartják a hagyományos erőműveiket is. Az E.On pedig az értékesítési és elosztási oldalra koncentrál majd, azaz ők juttatják és adják el a fogyasztóknak az áramot.

Magyarország szempontjából ez azért érdekes, mert nálunk most már az RWE-nek is csak áramkereskedelmi és hálózati érdekeltségei vannak. Korábban az övék volt a Mátrai Erőmű is, de ezt az ősszel eladták Mészáros Lőrincnek és üzlettársainak, míg a Főgázt öt éve az MVM vette meg tőlük, hogy később ennek bázisán építsék fel az állami közműholdingot. Így mostanra két fontosabb érdekeltségük maradt, az Elmű és az ÉMÁSZ, a maguk 2,1 millió áramfogyasztójával és több tízezer kilométernyi hálózatával.

 

Igen ám, de az új felállásban ezekkel a jövőben az RWE már nem kíván foglalkozni, a tevékenységek az E.On-hoz kerülnek. Amely ugyancsak kiszolgál Magyarországon 2,5 millió áramfogyasztót, és szintén van néhány tízezer kilométernyi vezetéke az országban.

Magyarul a feladatok bejelentett leosztásából logikusan az következik, hogy az Elmű-Émász idővel átkerül az E.On-hoz. Ezt persze a tranzakcióról szóló közleményben így nem emelték ki, ezért rákérdeztünk a két cégnél, hogy mi is várható itthon. A magyar leányoknál a német anyacégekhez irányítottak mindent, mondván az ügylet kommunikációjáért ott felelnek. A németeknél azonban van némi felfordulás most, és úgy tűnik egyelőre nem is kaptak iránymutatást az egységes kommunikációról az érintettek. A kérdésekre ugyanis négy különböző embertől is kaptunk választ.

Ezekből egyértelműen az bontakozott ki, hogy minden Elmű-Émász ügyfél, illetve a teljes hálózat az E.On-hoz kerül. Christian Drepper, az E.ON AG szóvivője egyenesen azt írta, hogy a magyarországi tevékenység része az Innogy náluk maradó portfóliójának, így a fogyasztókat és a hálózatot egyaránt átveszik. Hozzátette, arról egyelőre nincs döntés, hogy marad-e a két márkanév, vagy azokat is összevonják.

Utóbbi logikusabbnak tűnik, hiszen ha már egy a tulajdonos, akkor valószínűleg nem érdemes fenntartani két céget és két márkanevet. A hétvégén bejelentett nagy ügyletnek akkor van értelme, ha az azonos tevékenységek összevonásával spórolni lehet. Ezzel az E.On-nál egyébként számolnak is: 2022-re európaszerte évi 600-800 millió eurót akarnak megtakarítani a mostani változásoknak köszönhetően. Arról, hogy Magyarországon mennyit spórolhatnak, Christian Drepper szerint egyelőre korai lenne beszélni.

 

Mindenesetre a hazai piacon nagyon érdekes helyzetet teremthet, ha tényleg összevonják a cégeket. Míg a gázszektorban a rezsicsökkentés után teljes volt az állami hatalomátvétel, és ma már minden lakossági fogyasztó a NKM Nemzeti Közművek Zrt-től veszi a gázt, addig az árampiacon nem volt ilyen sikeres a kiszorítás. Ráadásul hasonló a helyzet a hálózatokkal is. Miközben a gázvezetékeket fenntartó cégek közül egy az NKM-hez, egy pedig az ismert magyar üzletemberek tulajdonában lévő MET-hez került tavaly, az villamosenergia szektorban ennek a szegmensnek a nagy része is a két említett multi tulajdonában van.

Most pedig az egész csomag egy kézbe kerülhet, aminek valószínűleg kormányzati szinten annyira nem örülnének, hiszen így még kisebb esély marad a megszerzésére. Szándék ugyanis az árampiacon is lett volna az erősebb állami szerepvállalásra, csak itt a rezsicsökkentés hatására nem kerültek olyan helyzetbe a cégek, hogy kezüket feltéve kihátráljanak a magyar piacról. Emiatt igazán érdekes kérdés, hogy a kormány hogyan reagál erre a helyzetre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába próbálta, az áramcégeket nem tudta ellehetetleníteni és megszerezni a kormányA rezsicsökkentés nem ütött akkorát az áramszektorban, mint a gázos cégeknél. Ha az állam meg akarja szerezni ezeket is, sokat kell fizetnie.

Állam E.On Elmű ÉMÁSZ NKM Nemzeti Közművek RWE Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.