Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. március 9. 10:16 Állam, Élet

Elég súlyosan jogsértő, ahogy az állam kitette a külföldieket a magyar földekről

Öt évvel ezelőtt a kormány kiebrudalta azokat a külföldieket, akik a magyar földekre haszonélvezeti jogot jegyeztettek be a magyar tulajdonosokkal kötött, úgynevezett zsebszerződésekben. A lépést azonban úgy tette meg a kormány, mintha elefánt lett volna a porcelánboltban. Kezd egyértelműen látszani, hogy a nagy sietségben egyszerűen figyelmen kívül hagytak néhány uniós és emberi alapjogot is.

A földtörvényt 2013-ban módosították úgy, hogy 2014 decemberéig törölni kellett minden olyan haszonélvezeti jogot, amelynél a haszonélvező nem a föld tulajdonosának közeli hozzátartozója volt. A kormány a magyar föld védelmével magyarázta a lépést, hiszen 2014-ben járt le az a moratórium, amely nem engedte be még az uniós állampolgárokat sem a magyar földekre. A külföldiek ezért egészen addig zsebszerződésekkel jelentek meg és így érték el, hogy mégis hasznot húzzanak a magyar földekből. Összesen mintegy 100 ezer szerződést töröltek, az érintett külföldiek száma pedig 5 ezer körül lehet.

A drasztikus jogi változtatás után a sértettek, akik hirtelen elvesztették minden jogukat a magyar földekre, három vonalon indítottak eljárásokat a magyar állam ellen, és most már látszik, hogy ebből kettőben biztosan nyerésre állnak.

Az első vonalat azok képviselik, akik a törlés után 30 napon belül, vagyis azonnal pert indítottak. Ők a magyar jogra értelemszerűen nem hivatkozhattak a beadványukban, hiszen azt pont azért változtatták meg, hogy ne lehessen igényük a haszonélvezeti jogra, ezért azzal érveltek, hogy az állam lépése sérti a tőke unión belüli szabad áramlásának jogát és a letelepedés szabadságát is.

A magyar bíróság ezért a luxemburgi Európai Bírósághoz fordult, hogy állapítsa meg, valóban uniós jogsértés történt-e. Amint arról például a hvg.hu is beszámolt, a válasz most érkezett meg, és nincs benne sok meglepetés, a magyar kormány valóban megsértette a tőke szabad áramlásának jogát. Ezek után a magyar bíróság (még mindig az elsőfokú eljárásban) várhatóan a felperesek javára dönt majd, és ha nekik sikerül jogerősen végigvinniük az ügyet, akkor a külföldiek visszakapják a haszonélvezeti jogukat a magyar földekre.

Az ügy második vonala a szegedi bíróságon zajlik. A kormány lépésével kapcsolatban ugyanis felmerült, hogy alkotmánysértő. Az Alkotmánybíróság ezt ugyan nem hagyta helyben, azt viszont kifogásolta, hogy a haszonélvezeti jogok elvételekor egyetlen forint kártérítést sem fizettek senkinek. Az Alkotmánybíróság ezért felkérte az Országgyűlést, hogy rendezze ezt a hiányosságot, erre azonban nem került sor.

Schmidt Richárd, a Smartlegal Schmidt & Partners jogásza azt mondta nekünk, még soha nem volt példa arra, hogy egy magyar bíróság kártérítést ítéljen meg a magyar állam ellen, mert az elmulasztott rendezni egy jogi helyzetet, most azonban első és másodfokon is ez történt. A várakozások szerint az állam a Kúriára viszi az ügyet.

A harmadik vonalat azok a külföldiek képviselik, akik nem a magyar bírósághoz, nem is az uniós bírósághoz, hanem egyből a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához fordultak. A kormány döntése ugyanis a felperesek szerint a tulajdonhoz való jogot is sérti, ami az alapvető emberi jogok közé tartozik.

Az eset itt is elég egyértelmű, csakhogy az is számít, hogy a beadvánnyal élők betartották-e a számukra biztosított 6 hónapot a per elindítására. Az ugyanis vitára ad okot, hogy mikortól indult a határidő számolása. A törlések 2014 május elején jelentek meg a Magyar Közlönyben, a földhivatalokban azonban csak a bürokratikus átfutás után, jóval később fosztották meg jogaiktól az érintetteket. Ha a korábbi dátum számít, akkor a beadványuk elkésett, és a nemzetközi bíróság nem fog foglalkozni az üggyel, a történetnek ez a szála tehát még függőben van. Ha azonban elfogadják a határidőt, akkor valószínű, hogy ott is az állam áll majd vesztésre.

Schmidt Richárd szerint a döntések azért fontosak, mert az öt éves elévülési időn belül vagyunk, vagyis a haszonélvezeti jogot elvesztők közül még mindig megindíthatják a saját pereiket azok, akik ezt nem tették meg. Ők a földjeikre már reálisan nem számíthatnak, kártérítésre viszont igen, és ez nagyon sokba kerülhet a magyar államnak.

A kártérítés mértékénél fő szabály szerint a 2014-es értékekből indulnak ki, de kamattal növelik az összeget. A haszonélvezeti jogok értéke általában attól függ, hogy milyen értékes földre szólt és milyen időtartamra, így általánosítani nem lehet, az értékeket külön-külön kell majd meghatározni.

Állam Élet Emberi Jogok Európai Bírósága föld haszonélvezet külföldiek per zsebszerződés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 12. 14:23 Állam

Elítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamat

Elfogadták a Sargentini-jelentést, indulhat a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen.