Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. március 8. 13:54 Állam

Akkor most éllovas, vagy sereghajtó Magyarország?

Gyakran elhangzik magyar politikusoktól, hogy Magyarország így meg úgy diktálja a tempót az európai növekedésben. Teljesen normális, sőt elvárható lenne, hogy gyorsabban növekedjünk a sokkal fejlettebb országoknál, hiszen velük összehasonlítva nagyon alacsony a magyar növekedés bázisa. Vásárlóerő paritáson az európai átlag kétharmadánál áll az egy főre jutó magyar GDP, de ha nem igazítunk ki az olcsóbb magyar árakkal, akkor csak a 40 százalékán. Ha azt szeretnénk, hogy a magyar életszínvonal néhány évtizedes (és nem sok évszázados) időtávon felzárkózzon legalább az európai átlagszinthez, akkor lényegesen nagyobb növekedési ütemre lenne szükség, mint a gazdagabb európai országokban.

Ugyanakkor csak azért is nehezen lehetnénk növekedési motor az EU-ban, mert a magyar gazdasági teljesítmény jelentős részben függ az exportszektor felvevőpiacaitól, ami kevés híján 80 százalékban az Európai Unió országaiból áll. A tavalyi 31 ezer milliárdos magyar exportból 15 ezer milliárd ment a legnagyobb európai gazdaságokba (Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Ausztria), további 5 ezer milliárd az ugyanezen országok felé kitett visegrádi országokba és Romániába. Ha tehát az EU magországaiban visszaesés van, akkor az nálunk erősen érződik.

A következő ábra semmit nem mond a növekedés mértékéről, csak azt mutatja, hogy az utóbbi nyolc évben hányadik helyezett volt Magyarország az éppen aktuális negyedévben, ha külön-külön sorba rendezzük az országokat az éves növekedés alapján. (Figyelem, a rangsor fordított, tehát az első hely legalul helyezkedik el.)

 

Mint látható, 2010 és 2012 között a hátsó egyharmadban voltunk, ez 2013 és 2015 között megfordult, akkor az EU élmezőnyébe kerültünk (2013 utolsó negyedévében csak Romániát kellett volna megelőzni, hogy meglegyen az első hely), 2015 és 2017 között pedig az abszolút középmezőnyben foglalunk helyet.

Az átlagos helyezésünk a 32 negyedév alatt 12,8 a 28. tagállamból. Szlovákia esetében ez 9,2, Lengyelországnál 9,4, Észtországnál 9,8 (egyébként ezek az országok állnak a legjobban ebben az összevetésben, ha az EU titkos növekedési bajnokával, a parányi Máltával nem számolunk). Feltűnő, hogy az EU keleti tagjai átlagosan jobban szerepelnek Magyarországnál ebben az összevetésben:

 

A keleti tagokon kívül egyedül Málta és Írország tudott az élbolyba kerülni. Érdekes az is, hogy az utóbbi két évben, amikor a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb volt a gazdasági növekedés Magyarországon, a keleti tagok túlnyomó többsége előttünk járt az aktuális negyedévi rangsorokban.

Állam Eurostat gdp rangsor Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. november 13. 14:42 Állam

Ott is vannak Európában halálutak, ahol kevésbé várnád

Kelet-Európában – és ez alól Magyarország sem kivétel – kevesebb személyi sérüléssel járó balesetben halnak meg jóval többen, mint nyugaton.

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.