A keleti nyitás meghirdetése óta folyamatosan csökken az unión kívüli magyar export aránya
Hiába hirdetett a magyar kormány keleti (aztán később déli) nyitást, a KSH adatai szerint egyáltalán nem nőtt a teljes külkereskedelemhez viszonyítva az Európai Unión kívüli régiókba a magyar export. Továbbra is a kivitel közel négyötöde irányul az Európai Uniós tagállamokba, miközben a harmadik országokba az export ötöde.
Sőt, 2011 óta folyamatosan csökken az unión kívüli export részaránya a teljes külkereskedelmen belül. Az elmúlt nyolc évben 2011 volt a csúcs év, ekkor a magyar kivitel közel 24 százaléka irányult harmadik országokba, míg tavalyra ez ismét 20 százalék közelébe esett. Tehát éppen akkor kezdett el esni a harmadok országokba irányuló kivitel aránya, amikor meghirdették a keleti nyitást.
A kabinetnek nem volt szerencséje, hiszen éppen akkor vezették be az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, amikor az új piacok meghódítását és a keleti partnerországokba irányuló kivitel emelését kezdték ösztönözni. A kínai gazdaság növekedési üteme is lelassult. Ugyanakkor az USA-val folytatott külkereskedelem aránya nőtt az utóbbi években, ezért ha szűken, az EU-n kívüli fejlett országok nélkül vesszük a keleti nyitást, az még jobban esett volna.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt is megmutatták, hogy nem érdemes a jól bevált recepten változtatni, hiszen az EU tagállamaival zökkenőmentes a kereskedelem. Az alábbi grafikonból jól látszik, hogy az unióba irányuló export minden évben sokkal nagyobb ütemben nőtt, mint az EU-n kívüli országok esetében.
A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly új rekord volt a külkereskedelemben, miután 31 ezer milliárd forintra nőtt a kivitel forintban számított értéke. Igaz ugyan, hogy nagyrészt a hazánkban működő, külföldi tulajdonú feldolgozóipari cégeknek köszönhető a növekedés.
A kormány sem erőlteti ma már a keleti, majd a 2015-ben meghirdetett déli nyitás politikáját. Bezárták a kereskedőházakat, amelyek több milliárd forintnyi közpénzt emésztettek fel, látható eredmény nélkül. Csak 2014-ben 2,3 milliárd, majd egy évre rá brutális, 5,9 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Ezt követően indult el a keleti nyitás jegyében létrehozott ázsiai kereskedőházak bezárási hulláma. Tavaly év végén pedig a déli nyitás során kialakított afrikai és dél-amerikai kirendeltségeket záratta be a kormány.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
