Magyarországhoz hasonlóan a régió legtöbb országában is lendületesen növelik a minimálbért a kormányok, mivel mindenhol munkaerőhiány van. Ez történt Romániában is, és most éppen Szlovákiában jelentették be, hogy több lépcsőben, de összesen 25 százalékkal növelnék tovább a legkisebb kereset összegét a következő években.
Mivel mindenhol nő a minimálbér, ezért az eddigi itthoni drasztikus minimálbér-emelések hatására sem javul sokat a versenyhelyzetünk a bérek terén, legfeljebb a további leszakadást kerüljük el. Ráadásul Magyarországon továbbra is kiugróan magas az alacsony jövedelműek adóztatása, ami további jelentős versenyhátrányt jelent.
Robert Fico miniszterelnök a napokban belengette, hogy jövőre 520 euróra növelnék a jelenlegi 480 eurós minimálbért, a „következő évek” célja viszont a 600 euró lesz, ami már 25 százalékkal lenne magasabb a mostani legkisebb keresetnél. Fico, aki egyébként 2020-ban újra választásokat akar nyerni, ezt azzal indokolta, hogy a legkisebb bérnek fokozatosan el kell érnie az átlagbér 60 százalékát, ami jelenleg 1000 euró közelében van. (A nemzetközi statisztikákban jellemzően a medián kereset 60 százalékánál szokták meghúzni a szegénységi küszöböt.)
A 480 eurós szlovák bruttó minimálbér jelenlegi árfolyamon nézve 150 ezer forintnak felel meg, ami nem sokkal több, mint a legkisebb magyar fizetés, ami idén 138 ezer forintot tesz ki. Sőt, ha az árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe vesszük, úgy ráadásul a magyar bruttó minimálbér még valamivel többet is érne a szlováknál.
Ám valójában nem ér többet, mivel adózás után már sokkal nagyobbak az eltérések.
A minimálbérért dolgozó szlovák alkalmazott a 480 eurós bruttó béréből 403 eurót hazavihet, vagyis neki csak 16 százalékot, kevesebb, mint fele annyit kell adóznia, mint a magyar minimálbéresnek.
Ez jelenlegi árfolyamon nettó 126 ezer forintos fizetésnek felel meg.
Ehhez képes a magyar minimálbéres bruttó bérére 33,5 százalék munkavállalói adó- és járulékteher rakódik, ezért a 138 ezer forintból csupán 92 ezer forintot kap kézhez. Bruttóban nem, de nettó értelemben tehát a szlovák minimálbér jóval magasabb, mint a magyar. Még vásárolóerő-paritáson nézve is több mint 20 százalékkal jobban keresnek a szlovák minimálbéresek, mint magyar társaik.
Ha a szlovák minimálbéresek adóterhelése változatlan marad, akkor forintban kifejezve jövőre nettó 136 ezer forintot kereshetnek, ami a következő években nettó 157 ezer forintra nőhet. Vagyis a magyar bérszínvonal még jobban leszakadhat a szlováktól, miközben egymással is versenyzünk a munkaerőért.
A hiba és a megoldás az adórendszerek közötti és a termelékenységbeli különbségekben keresendő. Egy minimálbérest az árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe véve közel ugyanannyiba kerül jelenleg foglalkoztatni Magyarországon, mint Szlovákiában. Mivel a szlovákok termelékenysége jóval magasabb, mint a magyaroké, ezért azt mondhatjuk, hogy a kinti rendszer jóval versenyképesebb környezetet biztosít a cégeknek.
Más szavakkal: a szlovák cégeknek 2018-ban körülbelül ugyanannyiba kerül olcsó munkaerőt alkalmazni, mint a jóval alacsonyabb hatékonysággal működő, így kevésbé profitábilis magyar cégeknek. De a munkavállalók oldaláról is sokkal kedvezőbb a szlovák adórendszer, mivel ott a munkára rakódó közterhek döntő részét közvetlenül a cégekkel fizetteti meg az állam, a dolgozóktól pedig csak kevés adót és járulékot von le, tehát a bruttó bérük sokkal nagyobb részét vihetik haza.
Eközben Magyarországon nemhogy csökkennének a munkavállalói terhek, hanem pont, hogy egyre többet adózunk az emelkedő bérek miatt. (Oké, 2016-ban minimálisan, egy százalékponttal csökkent az szja-kulcs). A legnagyobb probléma az alacsony jövedelműek adóztatásával van, akikkel kicsit sem méltányos az állam, mert arányaiban ugyanolyan magas közterheket rak rájuk, mint a magas jövedelműekre. Ugyan korábban létezett adójóváírás az alacsony keresetűeknek, ezt a Fidesz 2012-ben eltörölte. Azóta pedig “büszkén” mondhatjuk, hogy az alacsony bérért dolgozókat Magyarországon adóztatják meg a legjobban az OECD országok között.
Közélet
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
Fontos
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához
Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.
