Nem a szokásos makrogazdasági adatok miatt érdekes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikája, amely a tavalyi évi államháztartási folyamatokat értékeli, hanem azért, mert a jegybank ebben ismerte el először nyíltan, hogy Magyarország kapitulált az uniós statisztikai hivatallal, az Eurostattal folytatott küzdelmében. A 2014 óta tartó vitának a lényege, hogy az állami tulajdonú Eximbank adóssága beleszámít-e a hazai államadósságba vagy sem.
Ez az állami tulajdonú bank, amely eredetileg a külső piacon terjeszkedni próbáló cégek segítésére jött létre, de az utóbbi években egy több politika-közeli, az exporthoz semmiben nem kötődő üzletet finanszíroz (például a TV2 működését és több különös budapesti ingatlanprojektet), óriási adósságállományt halmozott fel az utóbbi években. Összesen egymilliárd dollár és 400 millió euró értékű kötvényadósság, és további jelentős banki tartozás nyomja az Exim vállát.
Az Eurostat szerint az államadósság részeként kell a bank kintlevőségét kezelni, vagyis a pénzintézet adósságát a költségvetés pénzügyi számlák sorából át kell tenni a kormányzati adósságot mutató oszlopba. Az uniós statisztikai hivatal lényegében azt mondta ki, hogy az Eximbank nem önállóan gazdálkodó szervezet, hanem az állam által “foglyul ejtett” intézmény. Ez azonban igen kellemetlenül érinti a kormányt, hiszen az átsorolást követően automatikusan megugrik a magyar államadósság szintje: kisebbfajta törés a sikeres gazdaságpolitikát szajkózó kormányzati kommunikációban. Azt azonban a kormánynak sikerült elérnie, hogy csak az áprilisi országgyűlési választások után kelljen a makrogazdasági adatokat véglegesen átírni. (Az Eximbank mellett a garanciaalapok és a jegybanki alapítványok vagyona is vita tárgya volt. Előbbiben szintén vesztett a kormány, utóbbi esetében még megy az alkudozás).
Az Eurostattal szembeni csatát tehát a kormány elvesztette, előbb januárban, a Nemzetgazdasági Minisztérium ismerte el hivatalosan, most pedig a jegybank, miután kétfajta adatsort közölt: az Eximbankkal és a nélküle számított adósságrátát.
Az állami pénzintézet adóssága a magyar GDP 1,9 százalékát teszi ki. Az MNB eredeti adatai szerint az adósságráta tavaly 72,1 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 73,9 százalékról. Ám ha az Eximbankot is beszámítjuk az új módszertan szerint, akkor a ráta 74 százalékon állt tavaly év végén. Igaz, ez is mérséklődött az egy évvel korábbi 76 százalékról.
Az új, az Eximbank adósságát is tartalmazó mutató szerint tehát porszem került a gépezetbe, mivel 2014 és 2015 között nem csökkent, hanem nőtt az adósságráta.
Vagyis a korábbi kormányzati kommunikációval ellentétben nem sikerült folyamatosan csökkenteni az adósságrátát az elmúlt években, a kivételesen kedvező és támogató hazai és nemzetközi makrogazdasági környezetben sem.
Bár a makrogazdaságban a nemzetközi sztenderdek szerint az adósságráta – vagyis az ország GDP-jének arányában mért bruttó államadósság – az elfogadott összehasonlító mutató, érdemes a kitettséget abszolút értékben is megvizsgálni. A jegybank szerint 2017 végén 27,4 ezer milliárd forintra rúgott az államháztartás névértéken számolt bruttó konszolidált adóssága.
Tavaly év végén az államadósság pontosan hétezer milliárd forinttal volt több, mint nyolc éve, miután a kormányváltást megelőző év végén, 2009-ben 20,4 ezer milliárd forint volt az adósság.
Ebben a hétezer milliárd forintos növekedésben nincsen benne a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításából származó mintegy 2200 milliárd forintos összeg, amit közvetlenül államadósság-csökkentésre fordított a kabinet, és amivel együtt 9,2 ezer milliárd forint lenne a növekedés. Ez 75 százaléka annak az adósságnövekedésnek, amit a 2002-2010 közötti kormányok hoztak össze. Ám azt nem szabad elfelejteni, hogy a gazdasági és pénzügyi válság eleje erre az időszakra esett, miközben a mostani kormány egy szerencsés makrogazdasági ciklust fogott ki, rekord alacsony kötvényhozamokkal. Az sem mellékes, hogy a következő évek adósságát terheli a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére felvett mintegy 550 milliárd forintnyi, nagyrészt kínai hitel, valamint a Paks II építésére igényelt mintegy 3000 milliárd forintos orosz kölcsön is.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
