Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 14. 15:53 Állam, Pénz

A tagállamok helyett a cégek dönthetnek a jövőben az uniós támogatások egy részéről

Májusban dönthetnek az uniós tagállamok az Európai Bizottság következő hétéves költségvetési tervezetéről. Ez elég fontos, mert ebből derülhet ki, hogy többek között Magyarország is mekkora összegű támogatást kaphat 2020 után. A Financial Times információi szerint a brüsszeli testület egy ötven oldalas, különböző alternatívákat magában foglaló pénzügyi programot rakott össze, amit a jövő héten hoznak nyilvánosságra.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta erről ma, hogy nagyon nehéz menet lesz a végleges büdzsé elfogadása, mert minden tagállam mást akar. Akik eddig is nettó befizetői voltak az Európai Uniónak, nem akarják növelni a hozzájárulásaikat.

Néhány évvel ezelőtt, ha valaki benyitott az EU kormányfőinek ülésére és megkérdezte, hogy ki kér kávét, nyolcan jelentkeztek, ketten pedig jelezték, hogy nem kérnek. Ha ma valaki benyitna egy ilyen ülésre tucatnyi különböző kérést kellene megjegyeznie: presszó kávét kérek, tejjel, cukor nélkül, capuccinót szeretnék sok habbal, koffeinmentes lattét kérek

– jellemezte Juncker a jelenlegi EU-t. A bizottság leköszönő elnöke nem csak arra célzott, hogy időközben 28 tagúra bővült az unió, hanem a fogyasztói igények is módosultak, vagyis a tagállamok nagyon eltérő célokat szeretnének az uniós források terhére megfinanszírozni.

A mostani helyzet azért bonyolultabb, mint korábban, mert két nehézséggel is szembe kell nézniük a tagállamoknak az új költségvetési ciklus tervezésekor. A brit kilépés miatt óriási összegek esnek ki a közös büdzséből, miközben új kihívásokkal, mint például a menekültkérdés, közös biztonság, is szembe kell néznie az EU-nak. A Brexit miatt kieső összegeket fele részben a már meglévő források átcsoportosításával, fele részben új források bevonásával helyettesítené a testület.

Günter Oettinger, a költségvetésért felelős uniós biztos mai brüsszeli sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy az ötven oldalas tervezetet egyfajta menüként kell a tagállamoknak kezelniük, amelyekről kedvük szerint válogathatnak. Példaként a külső határok védelmét említette Oettinger, amelyben egyetértés van, a tagállamok nagyobb biztonságot szeretnének, az ehhez szükséges finanszírozásra többféle szcenáriót állított fel a bizottság. A válogatás tehát a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az Európai Bizottság eleve leszűkítette a lehetséges megoldások körét.

 

Magyarország szempontjából a kohéziós források jövőbeli alakulása a legfontosabb. Korábban felmerült, hogy a jogállamiság betartásához köthetik a jövőben az uniós támogatások kifizetését, ami egyértelműen rossz hír a demokratikus játékszabályokat egyre jobban elfeledő Orbán-kormánynak. A Bruxinfo.hu kérdésére Oettinger májusig türelmet kért: egyelőre még tárgyal egymással a bizottság és a tagállamok, csak később lesznek konkrét javaslatok.

Az sem kizárt, hogy a támogatások odaítélését úgy szigorítják, hogy a tagállamoktól a cégeknek adják az operatív programok meghatározásáról szóló döntési jogot.

Oettinger szerint például lehet, hogy a jövőben az önvezető autók fejlesztésére igényelhető forrásokról nem a tagállamok fognak dönteni, mint eddig, hanem mondjuk a Siemens vagy a Bosch döntheti el, hogy Romániában vagy Magyarországon használják fel a pénzt.

Elképzelhető, hogy nem csak az autoriter államok megbüntetéséről van szó, amikor Brüsszel egy tagállam döntési jogosultságát szűkíti, hanem sokkal inkább hatékonysági kérdésről. Egy, az Európai Unió több országában jelenlévő vállalat sokkal jobban tudja, hogy melyik leánycégnél éppen milyen fejlesztésre kellene a forrásokat költeni. Így nagyobb sikerrel vehetik fel a versenyt az európai gyártók a világpiacon jelenlévő amerikai vagy ázsiai versenytársakkal. A hatékonyságról szóló érveken túl természetesen a nagy európai iparvállalatok lobbiszervezetei is emellett érvelnek.

Korábbi sajtóhírek szerint annak ellenére, hogy a nettó befizetők nem szeretnének mélyebben a zsebükbe nyúlni, az EU végül a jelenleginél nagyobb költségvetést fog elfogadni, ami azt jelenti, hogy a 2014-2020-as ciklushoz viszonyítva 10-20 százalékkal nőhet a büdzsé. Nagy valószínűség szerint az új tagállamok és a dél-európai országok támogatják ezt a javaslatot, miközben a nettó befizető országok közül a kisebbségben lévő finnek, osztrákok, hollandok, dánok és svédek elutasítják ezt a tervet.

Állam Pénz európai bizottság Günter Oettinger Jean-Claude Juncker uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.