Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 1. 13:49 Állam, Pénz

Kétszer annyi pénzt adott a multiknak a Fidesz, mint az MSZP

Pezsgőzéssel indult a nap a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szerdán, miután a kormány nevében eljáró külügyi tárca vezetője, Szijjártó Péter újabb multinacionális céggel állapodott meg. A kormány 1,37 milliárd forintos állami támogatást nyújt a Continental autóipari vállalat 5,5 milliárd forintos beruházásához, amelynek során száz mérnököt foglalkoztató, új mesterséges intelligencia központ jön létre Budapesten. A kabinet ezzel a német multi befektetésének negyedét lényegében kifizette.

Ezzel a támogatással ugyan száz értékes álláshely jöhet Budapestre, de nem ez az általános trend. Az elmúlt években eltolódott a hangsúly az alacsony hozzáadott értéket megtestesítő összeszerelő üzemek és gyártócsarnokok irányába, a nagyobb értéket képviselő szolgáltató szektor rovására.

A nagyvállalatok és a multinacionális cégek egyedi kormánydöntés alapján kapnak állami támogatást. Miután lapunk megkeresését követően a külügyminisztérium frissítette a kormányzati honlapon elérhető adatsort, összehasonlíthatóvá vált a 2004-2010 között regnáló szocialista és a 2011-2017-es években kormányon lévő Fideszes kabinetek hét-hét éves gazdaságpolitikája. (2010-ben az utolsó kormánydöntés március végén született, ezért ezt az évet a szocialista kormányokhoz soroltuk). Úgy tűnik, hogy a multiellenes retorika csak szavakban – és bizonyos iparágakban – létezik a Fidesznél, hiszen az Orbán-kormány majdnem kétszer annyi támogatást adott a hazai és külföldi nagyvállalatoknak, mint a korábbi, balliberális kormányok. Előbbi 255,6 milliárd forint közpénzt utalt a cégeknek egyedi kormánydöntésekkel, míg utóbbi 130,2 milliárdot.

A Fideszes vezetés ebből az összegből 35,3 ezer míg a szocialista kormányok 30 ezer új munkahely létrejöttét támogatták, állásonként átlagosan 7,6, illetve 4,5 millió forintot fizetve. Míg a szocialista kormányok alatt minden harmadik-negyedik állás a szolgáltató szektorban valósult meg (28,2 százalék), addig Orbánék már csak minden hatodik munkahelyet hoztak létre ebben a nagyobb hozzáadott érték előállítására képesnek tartott ágazatban (16,8 százalék). Egyértelműen látszik, hogy az adófizetők pénzéből az összeszerelő üzemek létszámbővülését támogatták.

 

2010-től kezdve visszaesett az új beruházások kormányzati támogatása, inkább a már külföldi megtelepedett cégek kapacitásbővítését segítette az Orbán-kormány. Ezeknek a vállalatoknak jól megy, vagyis ahogy korábban beszámoltunk róla, nagy kérdés, hogy miért kapnak nem ritkán több milliárd forintos állami apanázst. A cégek ugyanis eleve azért ruháznak be, mert egyre több a megrendelésük a világpiacon, keresettek a termékeik és a megnövekedett keresletet akarják kielégíteni, vagyis sikeresek az üzleti életben, jól döntöttek korábban, amikor Magyarországot választották a beruházásuk helyszínéül.

Sőt, állami támogatás nélkül is fejlesztenének. Ezt igazolja a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lapunknak adott válasza is. Dirk Wölfer, a szervezet kommunikációs vezetője szerint a kamara felmérései azt mutatják, hogy a német cégek magyarországi beruházásait a támogatások csak kis mértékben befolyásolják.

A tavalyi konjunktúrajelentés szerint a cégek több mint négy ötöde azt jelentette ki, hogy a támogatások egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben játszanak szerepet. Ennél sokkal fontosabb tényezők a munkaerőpiaci feltételek (képzettség, szakemberellátás, munkaerőköltségek) és más feltételek mint például az infrastruktúra, a kiszámítható szabályozási környezet, vagy az adórendszer állapota

– mondta a szakember. Dirk Wölfer szerint ugyanakkor az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások célja, hogy az uniós forrásokból kizárt nagyvállalatokat is további beruházásokra lehessen ösztönözni, ennek szabályait az uniós keretek határozzák meg. A kamara felmérése azt mutatja, hogy a támogatások gyorsan megtérülnek. A 2004 óta a német cégeknek nyújtott támogatások mintegy 6 millió forintot tettek ki egy munkahelyre vetítve. “Ez az egyszeri összeg csaknem azonos más külföldi tulajdonú vállalatnál egy alkalmazottra évente jutó személyi jellegű ráfordítással, ami bér és járulékok formájában visszaáramlik a magyar gazdaságba”, hangsúlyozta Wölfer.

 

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint nagyot fordult a világ az elmúlt években. “Már csak a jelenlegi munkaerőhiány mellett sem érdemes alacsony hozzáadott értékű termelést támogatni. A munkahelyek száma helyett az újonnan létrejövő állások minőségére érdemes koncentrálnia a gazdaságpolitikának”, mondta a szakember. Virovácz is megerősítette, hogy külföldi nagyvállalatok elsősorban az adott ország elhelyezkedését, makrogazdasági jellegzetességeit, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerőt és annak költségét, illetve a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát veszik figyelembe a befektetéseik tervezése során.

Az állami támogatások odaítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy óriási harc van a közép-kelet-európai térségben az anyavállalatok leányainál. Ilyen szempontból azonban Magyarország sok esetben különleges, hiszen egyes cégek – például a Bosch – olyan modern gyártást valósított meg Hatvanban, ahol kapacitásbővítés esetén nem nagyon van konkuráló üzem a szomszédos országokban.

Virovácz szerint a következő években újabb változások lesznek, mivel Kínában is munkaerőhiány van és a folyamatosan emelkedő bérek miatt már arra is volt példa, hogy egy vállalat hazavitte a termelést. Ilyen volt az Adidas, amely egyes gyártófázisokat ismét Németországba helyezte át. Igaz ebben a robotizáció fejlődése is közrejátszott. “Hamarosan realitássá válhat, hogy megfordul az irány és a nyugati cégek körbeudvarlása helyett, a kínai működő tőkét kell hazánkba csábítani”, tette hozzá.

Állam Pénz állami támogatás egyedi kormánydöntés Fidesz MSZP multik Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Wiedemann Tamás
2018. november 14. 16:33 Állam, Élet

Egy év alatt két Mercedest nyert ugyanattól a cégtől Magyarország legszerencsésebb embere

A Ferrero Rocher tavaly és idén is kisorsolt egy Mercedest a nyereményjátékban résztvevő vásárlók között. Ugyanaz nyert, aki tavaly. Hogy lehet ez?

Fontos

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.

Kasnyik Márton
2018. november 15. 13:14 Piac

Nem csak Budapest a vízfej Magyarországon

Kiszámoltuk, az ország melyik részén tűnhet nagyobbnak vagy kisebbnek a GDP, mint ami a valós gazdasági tevékenységből következne. Egy megye meglepően kilóg.

2018. november 15. 06:54 Pénz

Elképesztő adóssághalom húzza le Mészáros Lőrinc vidéki lapbirodalmát

Ha nem jönnének az áron felüli hirdetések az adófizetőktől, akkor összeroskadna a száz napilapot kiadó médiabirodalom.