Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. december 20. 17:07 Állam

Trump diadalával hatalmasat szakítanak az amerikai milliárdosok

Adócsökkentés sosem szokott népszerűtlen lenni, hiszen ki ne örülne annak, hogy a kemény munkával megszerzett fizetéséből kevesebbet vesz el az állam kényszerrel. Az Egyesült Államokban most mégis elutasítja a választók többsége a megvalósítás előtt álló adóreformot.

A republikánus többség a Kongresszus mindkét házában ennek ellenére megszavazta a törvényt, így az a héten – néhány eljárásrendi probléma kiküszöbölése után – Donald Trump íróasztalára kerül. Ő pedig a törvény tartalmától függetlenül alá fogja írni, hiszen nagy szüksége van valamilyen nagy törvényhozási sikerre. Miközben a republikánusoké a törvényhozás mindkét háza és a Fehér Ház is, a nyáron nem sikerült megvalósítani fő választási ígéretüket, az egészségügyi reform visszavonását, ezért nagy volt rajtuk a nyomás, hogy valamilyen nagy törvénycsomagot fogadjanak el, amire a következő választásokon sikerként tudnak hivatkozni.

Nem véletlenül népszerűtlen a törvény, hiszen joggal terjedt el az a megítélés, hogy alapvetően a már eleve gazdagokat jutalmazzák a változtatások. Hatalmasat vágnak a vállalati nyereségadón, csökkennek a személyi jövedelemadó-kulcsok, megváltoztatják az adókedvezményeket is – de ezek hatásai lényegesen kedvezőbben érintik a már eleve vagyonosokat, akik már most is felháborítóan keveset adóznak. Többek között a tőkejövedelmi kiskapu (carried intrest loophole) miatt, aminek a segítségével a leggazdagabb amerikaiak esetenként akár lényegesen alacsonyabb effektív adókulccsal adóznak, mint a legszegényebbek. Ezt a kiskaput Trump kampánybeli ígérete ellenére nem törlik el.

A független elemzők megerősítik ezt a képet, a Tax Policy Center becslése szerint például mire 2027-ben kifutnak a személyi jövedelemadó-csökkentések, a mostani törvény alapján a társadalom jövedelmi alsó fele valójában (ha egy picivel is, de) többet fog adózni, mint a mostani törvények szerint, miközben a felső ötöd akkor is kevesebbet. De amíg élnek a személyi jövedelemadó-csökkentések, addig is a jövedelmi létrán felfelé haladva fokozatosan egyre többet nyernek a gazdagok a változtatáson.

 

Az adócsökkentés miatt megtakarított összeg ennél is félelmetesebb: miközben a leggazdagabb 1 ezrelékbe tartozók kétszázezer dollárral lesznek gazdagabbak, addig a szegényebb 50 százalék évi 50-60 dollárt nyer az ügyön a következő években. (Ez bizonyos szempontból természetes, hiszen a felső ezrelékbe tartozók jövedelme eleve kiugróan magas, mégis jól mutatja a törvény igazságtalanságát.)

Ez főleg azért kellemetlen, mert – mint arra a közelmúltban kijött globális egyenlőtlenségi jelentés is rámutat – az Egyesült Államok pont azon országok egyike, ahol az utóbbi évtizedekben a leggyorsabban nőtt a felső 1 százalék részedése az összes jövedelemből, miközben az alsó 50 százalék része hasonló ütemben csökkent.

 

Ezt a trendet értelemszerűen fel fogja gyorsítani a mostani változtatás, amihez hozzájárul, hogy az örökösödésiadó-mentességet élvező vagyonok mérethatárát is a duplájára (22 millió dollárra) növelték.

Ha az egyenlőtlenség további növekedése a másik oldalon sokkal gyorsabb gazdasági növekedést hozna, akkor könnyebben kibékülne a közvélemény az adóreformmal, de komolyabb közgazdászok szerint ilyen lökés sem várható. A kongresszusi elemzők szerint évi 0,08 százalékot ad majd hozzá a törvény a GDP-növekedéshez, ami nem sok.

A republikánus elgondolás szerint az alacsonyabb vállalati adókulcsok miatt a cégek lelkesen kezdenek majd beruházásokba, de erre vállalatvezetői felmérések alapján nincs sok esély. A cégek főleg részvény-visszavásárlásokra vagy versenytársaik felvásárlására tervezik költeni a pénzt, ahelyett, hogy béreket emelnének vagy új üzemekbe ruháznának be. Az amerikai nagyvállalatok nyeresége eleve hatalmas, és az utóbbi évek sokat vitatott trendje, hogy nem tudják mibe befektetni az óriási pénzhegyet, amin ülnek. A részvénypiacnak jót tehet ez, de a részvények 80 százalékát az amerikai háztartások vagyon szerinti felső tíz százaléka birtokolja, így az innen érkező nyereség is náluk csapódik le. 

Az adócsökkentésbe mellesleg elrejtettek egy olyan rendelkezést is, ami miatt nagy eséllyel fenntarthatatlanná válik az Obama-féle félpiaci egészségügyi rendszer. A törvény eltörli a büntetést, amit azoknak kell fizetnie, akik nem kötnek egészségbiztosítást az államilag szabályozott és támogatott biztosítási piacon. Ennek várhatóan az lesz az eredménye, hogy a fiatal és egészséges befizetők (akik megelégednek olcsóbb biztosításokkal is) kiesnek a rendszerből, így viszont a bent maradóknak emelkedni fog a biztosítási díja. Ez könnyen destabilizálhatja a piacokat, és az egészségbiztosítás nélküliek száma is emelkedhet.

Amerikai adószakértők szerint érdemben nem is egyszerűsít a reform a valóban komplex amerikai adózási renden, cserébe viszont üt egy ezerötszáz milliárd dolláros lyukat az amerikai államháztartáson, amiből, ha rosszul alakulnak a dolgok, akár egy adósságválság is lehet. A republikánusok várhatóan erre fognak hivatkozni jövőre, amikor a nagy ellátórendszerek leépítését veszik majd célba.

Nehéz látni tehát, hogy kinek lesz ez jó a republikánus törvényhozók választási kampányainak finanszírozóin kívül. Hogy a látszat még rosszabb legyen, az utolsó pillanatban a csomag része lett egy olyan rendelkezés, ami tucatnyi republikánus szenátornak teszi személyesen édesebbé a törvény megszavazását: kedvezőbbé teszik az ingatlanos vagyonkezelő cégek adózását. Ez egyébként Donald Trumpra is vonatkozik, aki maga is bonyolult céghálókon keresztül birtokol ingatlanokat az USA különböző pontjain.

Állam adócsökkentés Donald Trump usa Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. november 13. 14:42 Állam

Ott is vannak Európában halálutak, ahol kevésbé várnád

Kelet-Európában – és ez alól Magyarország sem kivétel – kevesebb személyi sérüléssel járó balesetben halnak meg jóval többen, mint nyugaton.

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.