Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2017. december 13. 10:07 Állam, Piac

Hoz nekünk Kína annyi pénzt, mint amennyit gürcölünk érte?

A magyar kormány és a gazdasági diplomácia nagy hangsúlyt tett az utóbbi években arra, hogy kínai tőkét csalogasson az országba. És tényleg, az elmúlt években dinamikusan nőtt a kínai befektetések összege Magyarországon, de ez így is csak arra volt elég, hogy most a külföldi működőtőke 0,9 százaléka jön onnan. A régióban viszont meglepően jól állunk ezzel az eredménnyel is.

A magyarországi külföldi működőtőke (FDI) beruházások között 2016-ban 695 millió euró volt a kínai befektetések összege, ha Kínát és Hongkongot együttesen számítjuk. A kettőt érdemes összeadni, mert Hongkong Kína része, és számos kínai cég továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacokba jobban integrált országrészt használja arra, hogy megjelenjen a globális piacokon.

Ez nem sok pénz, nem éri el a Magyarországon befektetett külföldi tőke egy százalékát. Viszont 2008-ban még csak 290 millió euró volt, ami az akkori teljes állomány 0,5 százalékát tette ki. Miközben a kínai növekedés jelentős volt, más befektetők már nem voltak ekkora bizalommal, 2012 után gyakorlatilag stagnált az euróban kifejezett összeg, a 2012-es 81,9 milliárd eurós csúcshoz képest 75,5 milliárdra csökkent a nálunk külföldi tőkebefektetések állománya.

 

Kína azon kevés országok között van, amelyek továbbra is növelik a befektetésüket, és ezzel sikerült a 14. helyre feljönniük, Dánia mögé. Az MNB adataiból az is kiderül, hogy az európai befektetések is továbbra is növekednek, az észak-amerikai befektetők viszont elvitték a pénzüket: az Egyesült Államok 2008-ban még 2,9 milliárd eurót fektetett be nálunk, ez tavalyra -1,4 milliárd dollárra csökkent, tehát összességében már a magyar leányvállalatok adnak tőkét az anyavállalatoknak. Ebben persze szerepe lehet akár olyan tranzakcióknak is, mint amikor a GE teljesen nyíltan szállította Magyarországra a francia részlegének eladásából származó gigantikus nyereséget.

Az ENSZ kereskedelemmel és befektetésekkel foglalkozó szervezete, az UNCTAD is gyűjti az FDI adatokat. Ezeket dollárban adják meg, és összehasonlítottuk az MNB számaival, amiket euróról dollárra váltottunk. A folyamatok hasonlóak, de vannak eltérések is – ez utóbbi érthető, hiszen az FDI adatok gyűjtése módszertanilag nem könnyű. Az UNCATAD-nál viszont a befektetők országa szerint csak 2012-ig érhetők el adatok, azok nagyjából megegyeznek az MNB számaival Kínára vonatkozólag is.

 

Érdemes azt is megnézni, hogy Kína (Hongkonggal kiegészítve) milyen gyorsan növeli az FDI kivitelét. A magyar állomány kilenc év alatt évi átlagos 11,5 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban 12,3 százalékkal nőtt a kínai külföldi FDI, tehát nagyjából ugyanolyan arányban növelték a befektetéseiket nálunk, mint összesen. A kínai és hongkongi együttes külföldi tőkeállomány 0,03 százaléka van Magyarországon.

 

Lehet, ez nagyon kevésnek tűnik – már csak azért is, mert a világ GDP-jében Magyarország súlya 0,22 százalék körül van, tehát arányaiban a kínai FDI többszöröse -, de még így is jól állunk a régióban. A régióra vonatkozó kínai FDI befektetéseket a European Council on Foreign Relations gyűjtötte össze kínai adatforrások alapján, ezért lehet, hogy mások a számok, mint az MNB statisztikáiban. A kelet-közép-európai régió összes kínai befektetéseinek 32,8 százaléka van Magyarországon, ami messze a legmagasabb.

 

Még a Magyarországnál négyszer nagyobb lakosságú és gazdasági teljesítményű Lengyelországban is negyven százalékkal kevesebb kínai tőke van, mint Magyarországon. Ezek alapján valóban kínai hídfőállásnak számít Magyarország. A baj csak az, hogy miközben 2008 és 2016 között a kínaiak 0,4 milliárd euróval növelték a befektetéseiket, addig az Egyesült Államok 4,3 milliárddal csökkentette őket.

Állam Piac 16+1 befektetés fdi kelet-közép-európa külföldi működőtőke Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás Váczi István
2018. október 15. 13:45 Állam, Pénz

Máshová terelné a pénzt a kormány azzal, hogy megszünteti a legnépszerűbb állami lakástámogatási formát

Túl nagy volt az extraprofit, meg amúgy is ott van a CSOK – erre hivatkozva szüntetné meg a kormánypárt a lakásra gyűjtők állami támogatását. De a lakáslottó is nyerhet a lakástakarék megszüntetésén.

Rigó Anita
2018. október 15. 06:50 Állam

Diszkriminatív módon, de végre megemeli a kormány az ápolási díjat

Civil szervezetek régóta próbálják elérni, hogy növeljék a tartósan gondozásra szoruló családtagok után járó ellátás összegét.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.

Fontos

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.

Rigó Anita
2018. október 12. 06:54 Állam

Az egy- és a kétgyermekes családok bánhatják a legújabb segélymegvonást

Sok család eleshet a 23 ezer forintos segélytől.

Kasnyik Márton
2018. október 10. 09:44 Élet

70 cikk a G7-ről, amit kiteszünk az ablakba

Ha szeretnéd látni a legjavát annak, amit az utóbbi egy évben itt összehoztunk, akkor kattints ide.