Norvégiával, Dániával, Svédországgal és Tajvannal nagyjából egy szinten, Németországnál, Franciaországnál és Hollandiánál pedig lényegesen jobban értik, amit olvasnak a magyar diákok, derült ki egy nagyobb nemzetközi kutatás, a PIRLS ma közzétett eredményéből. A legjobban egyébként Oroszország szerepelt a felmérésben.

A magyar negyedikesek a 9.-16. helyen végeztek az ötvenből – sőt, ha nem számítjuk a két előnyből induló városállamot, Szingapúrt és Hongkongot, akkor még jobb az eredmény -, az 554-es átlagpontszám 15-tel jobb, mint a 2011-es felmérés eredménye. Igaz, nehéz megmondani, hogy ez valóban jelentős javítás-e, hiszen az összes ország összes válasza szerint alakul ki az 500 pontos átlag, amihez képest minden felmérés eredményét viszonyítják. Ezért a 2016-os eredmény alapján csak annyit lehet biztosan állítani, hogy tavaly az összes ország diákjainak átlagához képest jobban értették a magyar diákok a feladatokat.

Magyarországon egyébként az átlagnál nagyobb az eltérés a legjobban és a legrosszabbul teljesítő diákok között. A legjobban teljesítő öt százalék átlagpontszáma a globális élvonalban van (8. hely), a leggyengébb öt százalék viszont már némi távolságban, a 16. helyre került. De a helyzet javult 2011-hez képest, pont a legalsó öt százalék javított a legnagyobbat (24 pontot). Lakhely szerint viszont nőtt a különbség a fővárosiak és a falusiak között.

A kutatásban szintén résztvevő közel-keleti országokban lényegesen nagyobb különbség volt a jobbak és a gyengébbek között, de Európában csak Bulgária, Németország és Szlovákia legjobb és leggyengébb szövegértő negyedikesei között volt nagyobb az eltérés a magyarországinál.

Miért szerepelt Magyarország ilyen jól ebben a felmérésben, ha egyszer a fontosabbnak tartott PISA-felmérésekben csapnivalóak az eredmények? Az EMMI szerint azért, mert kezdenek megmutatkozni az oktatás utóbbi években véghezvitt átalakításának eredményei. Érdemes ugyanakkor azt is mérlegelni, hogy a felmérés készítésekor figyelembe veszik az adott országok tanterveit, ami kedvez a központosítottabb tantervvel működő oktatási rendszereknek, mint például Magyarországon. Fontos szempont az is, hogy itt csak a negyedik osztályosok szövegértését vizsgálják, az oktatási szakemberek szerint jellemzően ezt követően, az általános iskola felső tagozatában kezdődnek az igazi problémák a magyar oktatásban.

A felmérés olyan részletekre is kitért, hogy a bántalmazott gyerekek hogyan szerepeltek a szövegértésben. A magyar negyedikesek 60 százalékát saját elmondásuk szerint soha nem bántják a társaik, viszont 31 százalékukat havonta, 9 százalékukat hetente. A gyakran bántott gyerekek jellemzően sokkal rosszabb eredményt érnek el, mint akik megússzák ezt, ez Magyarországon is így van (563 pont az átlag a nem bántalmazottaknál, 523 pont azoknál, akiket viszont rendszeresen). A magyar diákok 43 százaléka mondja azt, hogy minden nap fáradt az iskolában, ami az egyik legmagasabb arány a felmérésben, 19 százalékuk pedig minden nap szokott éhes lenni.

(MTI Fotó: Rosta Tibor)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet Olvasson tovább a kategóriában