Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. november 16. 06:55 Állam

Megvizsgáltuk a román növekedési csodát

Döbbenetes eredményt ért el Románia az idei harmadik negyedévben: 8,6 százalékkal – naptárhatással kiigazítva 8,8 százalékkal – nőtt a gazdaság éves összevetésben. Ez olyan szám, amit ebben az évtizedben jellemzően csak távol-keleti vagy afrikai feltörekvő országoktól lehetett látni.

Az utóbbi hét évben csak 2014-ben bővült egy picit lassabban az IMF programmal sújtott Románia, mint Magyarország, így az utóbbi években egyre többet dolgozott le korábbi hátrányából.

 

A dolog persze nem újkeletű. A 2000-es évek elején még közel 45 százalékkal maradt el az egy főre jutó román GDP a magyarétól (18 ezer és 10 ezer dollár, az árszínvonallal és árfolyammal kiigazítva), ez mostanra 17 százalékra szűkült (26 ezer és 22 ezer dollár).

 

Az IMF, az OECD és az Európai Bizottság előrejelzései szerint a következő években tovább fog szűkülni a különbség. Így nem lenne meglepő, ha a következő évtizedben – ahogy Szlovákia, majd Lengyelország is tette az utóbbi években – Románia is lehagyná Magyarországot ebben a fontos összevetésben.

A legutóbbi negyedév félelmetes sebességű román gazdasági vágtázási üteme ugyanakkor nem tűnik fenntarthatónak.

Az előrejelzések szerint a következő két évben fokozatosan négy százalék környékére szelídülhet a román GDP-növekedés üteme, ami még mindig az ország potenciálja felett van. A potenciális GDP-növekedés az, ami a gazdaság alapvető összetevőiből áll össze: a népesség, a felhasznált tőke és ezek hatékonyságának változásából. Ha a kormány vagy a háztartások kiköltekeznek, vagy rengeteg uniós forrás érkezik az országba, akkor átmenetileg lehetséges a potenciális növekedés felett bővülni, de hosszú távon nehéz. Ugyanakkor a román esetben még mindig sok a rejtett potenciál, például az elmaradottabb régiók informális gazdaságának fehéredése is javít a számokon.

Romániában egyébként sok szempontból hasonló dolog történik most, mint Magyarországon. Mivel rekordmélységben van a munkanélküliség – közmunka nélkül 5 százalék -, fogytán a bevethető munkaerő, ezért emelkednek a bérek, több az elkölthető jövedelem, ami miatt jóval többet fogyasztanak a háztartások. Romániában Magyarországhoz hasonlóan rengeteg a külföldön dolgozóktól hazaküldött a pénz, az Eurostat szerint (pdf) ez 2,1 milliárd euró körül lehetett tavaly, de a hivatalos statisztikák nagy eséllyel alábecsülik a valódi számot, mivel az nagy részben készpénz kötegekben érkezik.

Az új, viszonylag labilis helyzetben lévő szocialista kormány közben a maga száznapos programját ülteti gyakorlatba, a minimálbért 16 százalékkal, a kormányzati alkalmazottak bérét 25 százalékkal emelik. (Emiatt 2015 és 2018 között a GDP 7,7 százalékáról a 10,1 százalékára emelkedik majd az összeg, amit az állami alkalmazottak bérére fordítanak, és ami már majdnem megközelíti a magyar 10,8 százalékot.) A kormány áfát és jövedéki adót is csökkentett, tovább pörgetve a fogyasztást, miközben az adórendszert a feje tetejére állítva a személyi jövedelemadón is csökkentenek az országban, ahol eleve elég alacsony az adóelvonások mértéke. Dübörögnek az uniós forráslehívások is, rengeteg a nagy állami-uniós építőipari projekt.

A legnagyobb különbség a magyar helyzethez képest, hogy a román gazdaság már elkezdett túlhevülni. Ha ilyen ütemben, a termelékenységet messze meghaladóan nőnek a bérek, akkor nehéz lesz megállítani az inflációt, ami ha 1-2 éves időtávon 3 százalék fölé emelkedik, több módon is veszélyezteti a román gazdasági csodát. Egyrészt csökkenti a háztartások elkölthető jövedelmét, másrészt kamatemelésre kényszerítheti a román jegybankot, ami a cégek és a háztartások hitelezésének korlátozásán keresztül is lassíthatja a román gazdaságot.

Különösen rossz jel, hogy a magángazdasági beruházások trendje negatív, csak az uniós forráslehívások tartják pluszban a beruházásokat. Ezek az uniós projektek Európa keleti végeiben – mint Magyarországon is látjuk – a pénz lényegesen kevésbé hatékony felhasználásával járnak, mint a magáncégek beruházásai. A folyó fizetési mérleg negatív, tehát az ország adósodik el a külföld felé. Ez csak akkor lenne rendben, ha beruházásokat finanszíroznának belőle, Románia esetében viszont erről szó sincs, a belföldi fogyasztás hízik csak. Az állam és a magángazdaság adóssága ugyan nem magas, de a lassan romló külső pozícióból nem sülhetnek ki túl jó dolgok.

(Fotó: AFP / Europress)

Állam gdp Románia Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 14. 16:33 Állam, Élet

Egy év alatt két Mercedest nyert ugyanattól a cégtől Magyarország legszerencsésebb embere

A Ferrero Rocher tavaly és idén is kisorsolt egy Mercedest a nyereményjátékban résztvevő vásárlók között. Ugyanaz nyert, aki tavaly. Hogy lehet ez?

Jandó Zoltán
2018. november 13. 14:42 Állam

Ott is vannak Európában halálutak, ahol kevésbé várnád

Kelet-Európában – és ez alól Magyarország sem kivétel – kevesebb személyi sérüléssel járó balesetben halnak meg jóval többen, mint nyugaton.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 14. 06:53 Piac

Hogy kerülhetsz be egy áruval az Aldi polcaira?

Elbeszélgettünk néhány aldis beszerzővel arról, hogyan döntik el, mit vesznek meg, és mit nem. Tudod, hány palack bort kell legalább szállítani, vagy hogyan lehet bejuttatni a magyar paprikát az osztrák Aldiba?

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.