Döbbenetes eredményt ért el Románia az idei harmadik negyedévben: 8,6 százalékkal – naptárhatással kiigazítva 8,8 százalékkal – nőtt a gazdaság éves összevetésben. Ez olyan szám, amit ebben az évtizedben jellemzően csak távol-keleti vagy afrikai feltörekvő országoktól lehetett látni.
Az utóbbi hét évben csak 2014-ben bővült egy picit lassabban az IMF programmal sújtott Románia, mint Magyarország, így az utóbbi években egyre többet dolgozott le korábbi hátrányából.
A dolog persze nem újkeletű. A 2000-es évek elején még közel 45 százalékkal maradt el az egy főre jutó román GDP a magyarétól (18 ezer és 10 ezer dollár, az árszínvonallal és árfolyammal kiigazítva), ez mostanra 17 százalékra szűkült (26 ezer és 22 ezer dollár).
Az IMF, az OECD és az Európai Bizottság előrejelzései szerint a következő években tovább fog szűkülni a különbség. Így nem lenne meglepő, ha a következő évtizedben – ahogy Szlovákia, majd Lengyelország is tette az utóbbi években – Románia is lehagyná Magyarországot ebben a fontos összevetésben.
A legutóbbi negyedév félelmetes sebességű román gazdasági vágtázási üteme ugyanakkor nem tűnik fenntarthatónak.
Az előrejelzések szerint a következő két évben fokozatosan négy százalék környékére szelídülhet a román GDP-növekedés üteme, ami még mindig az ország potenciálja felett van. A potenciális GDP-növekedés az, ami a gazdaság alapvető összetevőiből áll össze: a népesség, a felhasznált tőke és ezek hatékonyságának változásából. Ha a kormány vagy a háztartások kiköltekeznek, vagy rengeteg uniós forrás érkezik az országba, akkor átmenetileg lehetséges a potenciális növekedés felett bővülni, de hosszú távon nehéz. Ugyanakkor a román esetben még mindig sok a rejtett potenciál, például az elmaradottabb régiók informális gazdaságának fehéredése is javít a számokon.
Romániában egyébként sok szempontból hasonló dolog történik most, mint Magyarországon. Mivel rekordmélységben van a munkanélküliség – közmunka nélkül 5 százalék -, fogytán a bevethető munkaerő, ezért emelkednek a bérek, több az elkölthető jövedelem, ami miatt jóval többet fogyasztanak a háztartások. Romániában Magyarországhoz hasonlóan rengeteg a külföldön dolgozóktól hazaküldött a pénz, az Eurostat szerint (pdf) ez 2,1 milliárd euró körül lehetett tavaly, de a hivatalos statisztikák nagy eséllyel alábecsülik a valódi számot, mivel az nagy részben készpénz kötegekben érkezik.
Az új, viszonylag labilis helyzetben lévő szocialista kormány közben a maga száznapos programját ülteti gyakorlatba, a minimálbért 16 százalékkal, a kormányzati alkalmazottak bérét 25 százalékkal emelik. (Emiatt 2015 és 2018 között a GDP 7,7 százalékáról a 10,1 százalékára emelkedik majd az összeg, amit az állami alkalmazottak bérére fordítanak, és ami már majdnem megközelíti a magyar 10,8 százalékot.) A kormány áfát és jövedéki adót is csökkentett, tovább pörgetve a fogyasztást, miközben az adórendszert a feje tetejére állítva a személyi jövedelemadón is csökkentenek az országban, ahol eleve elég alacsony az adóelvonások mértéke. Dübörögnek az uniós forráslehívások is, rengeteg a nagy állami-uniós építőipari projekt.
A legnagyobb különbség a magyar helyzethez képest, hogy a román gazdaság már elkezdett túlhevülni. Ha ilyen ütemben, a termelékenységet messze meghaladóan nőnek a bérek, akkor nehéz lesz megállítani az inflációt, ami ha 1-2 éves időtávon 3 százalék fölé emelkedik, több módon is veszélyezteti a román gazdasági csodát. Egyrészt csökkenti a háztartások elkölthető jövedelmét, másrészt kamatemelésre kényszerítheti a román jegybankot, ami a cégek és a háztartások hitelezésének korlátozásán keresztül is lassíthatja a román gazdaságot.
Különösen rossz jel, hogy a magángazdasági beruházások trendje negatív, csak az uniós forráslehívások tartják pluszban a beruházásokat. Ezek az uniós projektek Európa keleti végeiben – mint Magyarországon is látjuk – a pénz lényegesen kevésbé hatékony felhasználásával járnak, mint a magáncégek beruházásai. A folyó fizetési mérleg negatív, tehát az ország adósodik el a külföld felé. Ez csak akkor lenne rendben, ha beruházásokat finanszíroznának belőle, Románia esetében viszont erről szó sincs, a belföldi fogyasztás hízik csak. Az állam és a magángazdaság adóssága ugyan nem magas, de a lassan romló külső pozícióból nem sülhetnek ki túl jó dolgok.
(Fotó: AFP / Europress)
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
