Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. november 10. 06:58 Állam

Blöffnek indult, blöff is maradt az ipari rezsicsökkentés

Miközben a magyar lakossági rezsiköltségek még mindig a legalacsonyabbak között vannak Európában, a vállalatok esetében már egyáltalán ilyen jó a helyzet. Bár az előző választások környékén a kormányzat belengetett egy – a piaci szereplők számára teljesen értelmezhetetlen – ipari rezsicsökkentést is, ebből nem lett semmi. Így az energia költsége itthon továbbra is inkább versenyhátrányt jelent a cégeknek.

Az Eurostat második negyedéves jelentése szerint a nagyobb ipari fogyasztóknak például mindössze hat uniós tagállamban kell többet fizetniük a gázért, mint itthon.

 


A régiós országok közül ráadásul csak Szlovákiában: Horvátországban 6, Romániában 10, Csehországban és Lengyelországban nagyjából 15, Bulgáriában pedig több, mint 30 százalékkal jutnak hozzá olcsóbban az energiahordozóhoz a nagyfogyasztók, mint itthon.

Ebben a körben 2012 és 2014 között a szlovák-magyar gázvezeték építésének köszönhetően volt ugyan egy jelentősebb áresés, azóta azonban az érintett cégek nem profitáltak annyit a nemzetközi árak zuhanásából, mint uniós versenytársaik. Miközben a magyar nagyfogyasztóknak tizedével lett olcsóbb a földgáz 2014 és 2016 második féléve között, a teljes EU-ban átlagosan közel negyedével, és volt olyan tagállam, ahol feleződtek a költségek.

A kisebb ipari fogyasztók esetében ugyan kedvezőbb a helyzet, de az árak alapján itt is csak a középmezőnyben van Magyarország. A régiós országok pedig Szlovákia és Szlovénia kivételével ebben a körben is előznek minket.

A különbségek okait (részben az eltérő nemzeti szabályozások miatt) nem könnyű felfejteni, de az uniós adatokból úgy tűnik – és ezt erősítették meg lapunknak piaci szereplők is – hogy az importárban nincs ekkora hátrányunk. Magyarul a költségeket az egyéb árba beépített tételek dobják meg, így például a tárolási és szállítási tarifák.

Mindez azért érdekes, mert ezek nagy részét törvényileg szabályozzák, azaz, ha valamire lehet ráhatása az államnak, akkor az pont ez. Az árampiacon, a rezsicsökkentés idején hozzá is nyúltak az ilyen díjtételekhez, igaz, ezzel akkor a vállalatok kifejezetten rosszul jártak. Az átalakított szabályozás értelmében ugyanis a lakosságra nem terhelhető költségeket épp a vállalkozásokkal fizettették meg. Bő négy éve 2013 elején szakértők előzetesen úgy számoltak, hogy ez – vállalatmérettől függően – akár 10-20 százalékkal is megdobhatja a cégek áramszámláját.

Az előző választások előtti drágulás azonban az uniós adatokban nem igazán érhető tetten, 2012-2013 között nagyjából az EU-s átlagnak megfelelően alakult az áramár az ipari fogyasztók körében. Ebben a szegmensben egyébként sem állunk annyira rosszul az árversenyben: az uniós listán az első harmad végén van Magyarország.

Érdekes módon az áramnál fordított a helyzet, mint a gáznál. Az Eurostat adatok alapján ebben a szegmensben sem könnyű dekódolni, hogy az egyes országokban pontosan milyen elemekből tevődik össze a végleges tarifa (erre a kérdésünkre szakértők sem tudtak pontos választ adni), de az biztosnak tűnik, hogy a nagykereskedelmi ár elég magas Magyarországon. Különösen a régiós országokhoz viszonyítva. Utóbbit Mezősi András, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa azzal magyarázta, hogy miközben a cseh, a lengyel, vagy éppen a szlovák piac közvetlenül kapcsolódik a viszonylag olcsó áramot biztosító némethez, addig mi a balkáni régióhoz vagyunk bekötve. Ez pedig hordoz némi kockázatot az árban, hiszen – amint Mezősi András fogalmazott – ha sokat esik a térségben az eső, akkor a helyi vízerőműveknek köszönhetően alacsonyabbak az árak, ha viszont szárazság van, az drágulást hoz.

Épp emiatt lenne fontos, hogy megépüljön a szlovák-magyar határkeresztező villamosvezeték. Egy ilyen északi irányú kapacitás kialakítása ugyanis – ahogy a gáznál láthattuk – jelentősen csökkentheti az árakat. A vezeték építését már hosszú ideje tervezik, eddig mégsem valósult meg, pedig egy ilyen projekttel hozzájárulhatna az állam az „ipari rezsicsökkentéshez”.

Most úgy tűnik, hogy 2019-re valósulhat meg a fejlesztés, amely a jelenlegi elképzelések szerint 500-1000 megawattal növelné az importkapacitást. A REKK szakértője úgy számol, hogy ez megawattóránként akár 2-4 eurós, azaz 5-10 százalékos árcsökkenést is hozhat.

(Kép: Fortepan)

Állam ipar ipari rezsicsökkentés rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.