Miközben a magyar lakossági rezsiköltségek még mindig a legalacsonyabbak között vannak Európában, a vállalatok esetében már egyáltalán ilyen jó a helyzet. Bár az előző választások környékén a kormányzat belengetett egy – a piaci szereplők számára teljesen értelmezhetetlen – ipari rezsicsökkentést is, ebből nem lett semmi. Így az energia költsége itthon továbbra is inkább versenyhátrányt jelent a cégeknek.
Az Eurostat második negyedéves jelentése szerint a nagyobb ipari fogyasztóknak például mindössze hat uniós tagállamban kell többet fizetniük a gázért, mint itthon.
A régiós országok közül ráadásul csak Szlovákiában: Horvátországban 6, Romániában 10, Csehországban és Lengyelországban nagyjából 15, Bulgáriában pedig több, mint 30 százalékkal jutnak hozzá olcsóbban az energiahordozóhoz a nagyfogyasztók, mint itthon.
Ebben a körben 2012 és 2014 között a szlovák-magyar gázvezeték építésének köszönhetően volt ugyan egy jelentősebb áresés, azóta azonban az érintett cégek nem profitáltak annyit a nemzetközi árak zuhanásából, mint uniós versenytársaik. Miközben a magyar nagyfogyasztóknak tizedével lett olcsóbb a földgáz 2014 és 2016 második féléve között, a teljes EU-ban átlagosan közel negyedével, és volt olyan tagállam, ahol feleződtek a költségek.
A kisebb ipari fogyasztók esetében ugyan kedvezőbb a helyzet, de az árak alapján itt is csak a középmezőnyben van Magyarország. A régiós országok pedig Szlovákia és Szlovénia kivételével ebben a körben is előznek minket.
A különbségek okait (részben az eltérő nemzeti szabályozások miatt) nem könnyű felfejteni, de az uniós adatokból úgy tűnik – és ezt erősítették meg lapunknak piaci szereplők is – hogy az importárban nincs ekkora hátrányunk. Magyarul a költségeket az egyéb árba beépített tételek dobják meg, így például a tárolási és szállítási tarifák.
Mindez azért érdekes, mert ezek nagy részét törvényileg szabályozzák, azaz, ha valamire lehet ráhatása az államnak, akkor az pont ez. Az árampiacon, a rezsicsökkentés idején hozzá is nyúltak az ilyen díjtételekhez, igaz, ezzel akkor a vállalatok kifejezetten rosszul jártak. Az átalakított szabályozás értelmében ugyanis a lakosságra nem terhelhető költségeket épp a vállalkozásokkal fizettették meg. Bő négy éve 2013 elején szakértők előzetesen úgy számoltak, hogy ez – vállalatmérettől függően – akár 10-20 százalékkal is megdobhatja a cégek áramszámláját.
Az előző választások előtti drágulás azonban az uniós adatokban nem igazán érhető tetten, 2012-2013 között nagyjából az EU-s átlagnak megfelelően alakult az áramár az ipari fogyasztók körében. Ebben a szegmensben egyébként sem állunk annyira rosszul az árversenyben: az uniós listán az első harmad végén van Magyarország.
Érdekes módon az áramnál fordított a helyzet, mint a gáznál. Az Eurostat adatok alapján ebben a szegmensben sem könnyű dekódolni, hogy az egyes országokban pontosan milyen elemekből tevődik össze a végleges tarifa (erre a kérdésünkre szakértők sem tudtak pontos választ adni), de az biztosnak tűnik, hogy a nagykereskedelmi ár elég magas Magyarországon. Különösen a régiós országokhoz viszonyítva. Utóbbit Mezősi András, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa azzal magyarázta, hogy miközben a cseh, a lengyel, vagy éppen a szlovák piac közvetlenül kapcsolódik a viszonylag olcsó áramot biztosító némethez, addig mi a balkáni régióhoz vagyunk bekötve. Ez pedig hordoz némi kockázatot az árban, hiszen – amint Mezősi András fogalmazott – ha sokat esik a térségben az eső, akkor a helyi vízerőműveknek köszönhetően alacsonyabbak az árak, ha viszont szárazság van, az drágulást hoz.
Épp emiatt lenne fontos, hogy megépüljön a szlovák-magyar határkeresztező villamosvezeték. Egy ilyen északi irányú kapacitás kialakítása ugyanis – ahogy a gáznál láthattuk – jelentősen csökkentheti az árakat. A vezeték építését már hosszú ideje tervezik, eddig mégsem valósult meg, pedig egy ilyen projekttel hozzájárulhatna az állam az „ipari rezsicsökkentéshez”.
Most úgy tűnik, hogy 2019-re valósulhat meg a fejlesztés, amely a jelenlegi elképzelések szerint 500-1000 megawattal növelné az importkapacitást. A REKK szakértője úgy számol, hogy ez megawattóránként akár 2-4 eurós, azaz 5-10 százalékos árcsökkenést is hozhat.
(Kép: Fortepan)
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
