A 35 OECD-ország közül Magyarország a 20. legversenyképesebb adórendszerrel rendelkezik 2017-ben, legalábbis ezt mondja a washingtoni Tax Foundation elemzőintézet. Az élen Észtország jár, hozzá képest a magyar adószabályok összességében harmadával rosszabb értékelést kaptak. A középmezőnyben lévő helyünkkel olyan országokat tudhatunk magunk mögött, mint például Németország, az Egyesült Államok, Lengyelország vagy Franciaország.
A Nemzetközi Adóversenyképességi Index (ITCI) egy relatív rangsor, amely az OECD országok adórendszerét azok versenyképessége, illetve semlegessége alapján pontozza. A versenyképességet elsősorban az adó mértéke, illetve a törvények bonyolultsága befolyásolja, míg a semlegesség azt célozza, hogy a szabályozás a lehető legkisebb piactorzító hatással a lehető legjobb jövedelmezőséget biztosítsa. Az adórendszer például akkor semleges, ha nem ösztönzi a fogyasztást a megtakarítás helyett, se nem fordítva. De ide tartozik az is, hogy ne legyenek, vagy csak kevés célzott adókedvezmény járjon egyes meghatározott gazdasági tevékenységek végzéséért.
Az index a társasági adót, a személyes jövedelmeket terhelő elvonásokat, a fogyasztási adókat, az ingatlanadót és a határon átnyúló gazdasági tevékenységekre vonatkozó adózási szabályokat is figyelembe veszi, összesen 42 mutatón keresztül. A helyezés relatív helyezést jelent, nem abszolút pozíciót, azaz a 100 pont nem a lehető legjobb adórendszert jelenti, csak a legjobbat az OECD-ben. Az országok pontszámai a legjobb adórendszerhez viszonyított pozíciójukat takarják.
És hogy miért az észt adórendszer a legversenyképesebb? Egyrészt a 20 százalékos társasági adót csak a felosztott nyereség után kell megfizetni, a visszaforgatott profit után nem kell semmit. Emellett a személyi jövedelemadó kulcsa egységesen 20 százalék, amit az osztalékjövedelmek után nem kell megfizetni. Az ingatlanadó alapja a telek értéke, a rajta álló ingatlan értéke nem számít. Ezeken túl territoriális adórendszer van érvényben, amelyben nagyon kevés kivétellel a cégek külföldön szerzett jövedelmeit egyáltalán nem adóztatják meg otthon.
Az észtekkel szemben a legkevésbé versenyképes adórendszerrel Franciaország rendelkezik az OECD-ben, ahol az egyik legmagasabb a társasági adó kulcsa (34,4 százalék), magas az ingatlanadó, van éves vagyonadó és pénzügyi tranzakciós adó is. Emellett progresszív személyi jövedelemadó rendszerrel rendelkezik, ahol az osztalék- és a tőkejövedelmek is adóznak.
A tavalyi helyzethez képesti fontos változások között említik, hogy Magyarországon az eddigi 10, illetve 19 százalékos társaságiadó-kulcs egységesen 9 százalékra csökkent 2017-ben, amivel három helyezést sikerült előrelépnünk 2016-hoz képest. A magyar messze a legalacsonyabb tao-kulcs az egész OECD-ben, ahogy az egész Európai Unióban is. Utánunk Írország következik, ahol 12,5 százalék a legmagasabb társaságiadó-kulcs, majd Lettország, ahol 15 százalék, míg a másik három visegrádi országban egységesen 19 százalék a határadókulcs. Az OECD-átlag 24,2 százalék. Minden szempontot figyelembe véve a magyar vállalati adórendszert a harmadik legversenyképesebbnek ítélték, előttünk csak az észtek és a lettek állnak.
Bár a vállalkozások adóterhe alacsony, a 27 százalékos magyar áfakulcs még mindig a legmagasabb az OECD-ben, sőt, valójában az egész világon. Az áfaszabályoknak való megfelelés is viszonylag sok időt vesz igénybe,
így összességében az áfarendszer Magyarországon a legkevésbé versenyképes a 35 ország között.
A fogyasztási adó átlagos kulcsa 19,1 százalék az OECD országok körében, a legkisebb kulcsot az USA-ban alkalmazzák, ahol az átlagosan 7,4 százalék.
A szja-rendszer tekintetében a 24. helyezést kaptuk a 35 országból. Mivel nálunk egykulcsos az adórendszer, a legmagasabb (és egyben egyetlen) adókulcsunk alacsony a progresszív adórendszert alkalmazó országok legmagasabb kulcsához képest. Ugyanakkor a legmagasabbak között szerepel a magyar adóék, amely a teljes bérköltségre rakódó állami elvonások arányát jelenti.
Emellett nagyon bonyolult is az adórendszer, benne vagyunk a top 5 OECD-országban, ahol a legtöbb időt veszi igénybe a személyi jövedelmekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés.
Összességében tehát a drasztikus társaságiadó-kulcs csökkentéssel javult a magyar adóversenyképesség, ami főleg a külföldi beruházásoknak adhat nagy löketet itthon. Az adórendszerünk többi részével ugyanakkor nem villoghatunk, különösen, ha az áfarendszert, a munkát terhelő elvonásokat, illetve az adószabályoknak való megfelelés egyszerűségét nézzük.
Fotó: Négyei Pál/Fortepan
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
