Új kompenzációs rendszer váltja ki a megszűnt korkedvezményes nyugdíjt
A kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői csütörtökön egyeztetnek az egészségre kockázatos munkakörökben dolgozók újfajta kompenzációjáról, amelyet a korkedvezményes nyugdíj 2012-es megszüntetése óta követelnek a szakszervezetek. A veszélyes munkakörökben dolgozókat többletjuttatással, rekreációs célú juttatásokkal, pótszabadsággal, az egészségkárosító munkavégzési idő csökkentésével kárpótolhatják, azonban az eredeti tervek szerint munkaidejük nem csökkenhet.
A kormányközeli Magyar Idők először februárban írta meg, hogy hamarosan jöhet az egészségkárosító munkakörökben dolgozókra vonatkozó új kompenzációs csomag. Az azóta eltelt háromnegyed évben nem sokat lehetett hallani a javaslatról, azonban a kormánylap szerdán azt írta, hamarosan döntés születhet az új rendszerről.
A veszélyes munkakörökben dolgozók munkafeltételeit egyrészt úgy javítanák, hogy a korábbi egységes szabályozás helyett egyedi, munkakörökre és munkahelyi adottságokra szabott irányelvet hoznának létre, vagyis minden munkahelyen külön felmérnék az egészségre ártalmas kockázati tényezőket munkavédelmi szempontból. A feltárt, egészségügyi szempontból kifogásolható körülményeket a munkaadóknak kötelességük lenne kiküszöbölni, már ahol erre van mód.
Nemcsak anyagi juttatásokkal, de akár az egészségkárosító munkavégzési idő csökkentésével, több szabadsággal, pluszjuttatással vagy rekreációs intézkedésekkel kárpótolná a munkavállalói oldal a munkavállalókat. A szakszervezetek tervezetéből kiderül, hogy a munkaadók nem támogatják az egészségkárosító munkakörben dolgozók munkaidejének csökkentését, viszont elképzelhetőnek tartják, hogy annak egy részében más munkakörbe be vonják be a dolgozót. Szükség esetén a dolgozók átképzését is megvalósíthatónak tartják, azonban ezt az államnak is támogatnia kellene az érdekképviseletek szerint.
A másik fontos téma a nyugdíjasok foglalkoztatásának megkönnyítése lesz a csütörtöki egyeztetésen.
Jelenleg a 65 évnél fiatalabb nyugdíjasokra és korkedvezmény miatt korhatár előtti ellátásban részesülőkre bérplafon vonatkozik, ám a kormánylap úgy tudja, a kormány ezt a közeljövőben eltörölheti.
Az érvényben lévő szabályok szerint, ha a 65 évnél fiatalabbak a nyugdíjszerű ellátás mellett munkát vállalnak, akkor csak a mindenkori minimálbér (idén 127 500 forint) 18-szorosát kereshetik meg egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb havi bruttó 191 ezer forintot, azaz nettó 127 ezer forintot vihetnek haza az ellátás mellett. Ha ennél több jövedelemre tesznek szert, akkor valamelyik jövedelemforrásukról le kell mondaniuk.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
