Húszezer vagy egymillió nyugdíjas akar újra dolgozni? Nem mindegy
Emlékszik még valaki arra, amikor Harrach Péter és Kósa Lajos nyár elején azt állította, hogy előzetes kutatások szerint 800 ezer – 1 millió nyugdíjas szeretne valamilyen formában munkába állni?
Ők voltak azok, akik benyújtották a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amit azóta el is fogadott a parlament. Ennek lényege, hogy ezentúl az idősek is dolgozhatnak rugalmas időbeosztásban, akár heti két napon, 4 órás munkarendben, miközben csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük, és a nyugdíjukról sem kell lemondaniuk.
A KSH a héten tette közzé elég mélyreható elemzését a magyar munkaerő-tartalék összetételéről, amiről írtunk bővebben itt. Ebben a következőt írják:
A munkaerő-felmérés kérdéseire adott válaszok alapján a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek csak töredéke, 20–30 ezer fő volt 2016-ban a potenciális munkaerő-tartalék része, annak ellenére, hogy napjainkig közel 200 ezer nő vonult 40 éves munkaviszonnyal a korhatár előtt még relatíve fiatalon nyugdíjba.
Szóval a statisztikai hivatal felmérése alapján tavaly mindössze 20-30 ezer olyan nyugdíjas volt, aki nyitott volt arra, hogy munkát vállaljon. Igaz, ez a felmérés csupán a legfeljebb 74 éves nyugdíjasokat fedi le, de gyanítható, hogy az ennél idősebb nyugdíjasok körében még kisebb a munkavállalási kedv. És ez a szám még úgyis ilyen alacsony, hogy a kormány 2011 óta maga küldött korhatár előtt nyugdíjba 200 ezer édesanyát.
Fotó: MTI/Mészáros János
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
