Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. október 30. 06:49 Állam, Piac

Csak akkor nem pénzkidobás a Paks 2, ha évtizedeken át sokkal többet fogunk fizetni az áramért, mint most

Az atomenergia iszonyatosan drága, de szükség van rá, és ezt a többletköltséget valakinek vállalnia kell, ha teljesíteni akarjuk a klímacélokat. Nagyjából így foglalható össze azoknak a szakértőknek a véleménye, akik az Antall József Tudásközpont által szervezett SUSCO nevű konferencián a témában állást foglaltak.

Az eseményen alapvetően a megújuló forradalom hatásairól volt szó, de egy közönségből érkező kérdésre az atomenergiáról is elmondták a véleményüket a szakértők. Ezek pedig nem vágtak egybe azokkal a véleményekkel, amit a paksi bővítés melletti érvként az elmúlt években kormányzati körökben hangoztatni szoktak.

Azzal ugyanis a szakemberek kivétel nélkül egyetértettek, hogy az atomerőmű az egyik legdrágább módja az áramtermelésnek, ráadásul a szigorodó biztonsági előírások miatt a költségek nemhogy csökkennének, de még emelkednek is. A zöld energiánál közben éppen ellentétes az ármozgás, ezért van, vagy lesz sokkal olcsóbb módja is a szén-dioxid kibocsátásmentes energiatermelésnek.

Daniel Scholten, a delfti egyetem geopolitikai és megújuló energetikai szakértője arról beszélt, hogy egyetemi kurzusokon rendszeresen felmerül a kérdés: lehet-e az atomenergia az ideiglenes megoldás abban az átmeneti folyamatban, amíg az energiaszektor a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokról (gáz, olaj, szén) átáll a megújulókra. A zöldenergia ugyanis nem tud olyan gyorsan terjedni, mint amilyen ütemben a hagyományos erőműveket ki kellene váltani, ha meg szeretnénk állítani a globális felmelegedést.

A gond csak az, hogy a nukleáris erőmű-beruházások elég hosszú átmenetet jelentenének. Egy nukleáris létesítménynek ugyanis a felhúzása is több mint tíz év, ezt követően pedig több évtizedig működik.

Elvileg ezalatt kell visszahoznia azt a hatalmas befektetést, amit az erőmű kialakítására fordítottak. Egy atomerőmű esetében ez ugyanis a legnagyobb költségtétel. Ha már működik, a létesítmény valóban olcsón állít elő áramot, az ingyenes nap és szélenergia után ennek a legalacsonyabbak a termelési költségei. De ha beleszámoljuk az építés költségeit is, akkor már teljesen más a helyzet.

Ezért csak akkor van esély a beruházás megtérülésére, ha viszonylag magasan tartják az árakat.

Annyira magasan, hogy a legtöbb elemzés szerint összességében valóban az atomenergia az egyik legdrágább. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) előrejelzése szerint már csak 1-2 év, és a megújuló energiatermelés globális szinten lenyomja az atomenergiát.

 

A kormány jelenleg azt kommunikálja, hogy a Paks 2 a rezsicsökkentés fenntartásának záloga, de ez nem volt mindig így. Valójában a magyar állam is a kezdetektől elismerte, hogy a bővítés csak akkor térül meg, ha az új atomerőmű felépítéséig jelentősen emelkednek az árak. Az Európai Bizottsággal is azon ment a vita (többek között), hogy milyen mértékű drágulásra lehet számítani az árampiacon a következő évtizedekben. Az EB ugyanis sokkal kisebb áremelkedéssel számolt, mint a magyar fél, így míg utóbbi kalkulációi szerint megtérülhet Paks 2, előbbi szerint nem. Végül a felek abban maradtak, hogy ebben a kérdésben az uniónak van igaza, de az EB megengedi, hogy a magyar állam támogassa a beruházást.

A bizottság ebbe pont azért ment bele, amit a szakértők is hangsúlyoztak a SUSCO konferencián: atomerőművek nélkül valószínűleg nem teljesíthetőek a klímacélok. Daniel Scholten kérdésünkre úgy fogalmazott: a fő ellenség a szén-dioxid, nem a nukleáris energia, és ha így nézzük, akkor utóbbi logikus választás. Az, hogy ezért többet kell fizetni, nem más, mint a levegő megtisztításának az ára.

Kérdés, persze, hogy mennyire jó választás ez egy olyan kis országnak, mint Magyarország. Itthon ugyanis a teljes áramfogyasztás nagyjából felét Paks fedezi, így az ottani drágább termelés a teljes átlagárat is jelentősen megdobhatja. Nagyobb országok esetében ez nem feltétlenül probléma, hiszen ezekben egy-egy atomerőmű csak kisebb részét adja a teljes termelésnek, így hatásuk sem olyan jelentős. Magyarul, ha igaza van a szakértőknek, és a nukleáris energia valóban drága lesz a jövőben, akkor igazán rosszul az atom mellett döntő kisebb országok járhatnak, mint mondjuk Magyarország.

(MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Állam Piac atomenergia atomerőmű Paks 2 Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.