Van néhány jó tanácsa az MNB-nek, amitől versenyképesebb lehetne az ország
Megtörtént a foglalkoztatási fordulat Magyarországon, a következő fázisban a termelékenység növelésére kell fókuszálni – üzeni a gazdasági döntéshozóknak a Magyar Nemzeti Bank, ami pénteken közzétette első Versenyképességi Jelentését.
Az új és a jövőben rendszeresen megjelenő kiadvány a 2016-ban az MNB kiadásában publikált, bő 800 oldalas Versenyképesség és Növekedés című könyv szellemében készül. Célja, hogy a jelentős részben szubjektív (kérdőíves alapú) mutatószámokat figyelő nemzetközi versenyképességi jelentésekkel szemben főleg objektív mutatókon (tény alapú statisztikákon) keresztül értékelje a gazdaság helyzetét, és hogy javaslatokat tegyen a gazdasági döntéshozóknak.
A jegybank versenyképességjavító javaslataira azért is érdemes figyelni, mert nagyon úgy tűnik, hogy a kormány is figyel rájuk. Az elmúlt időszak több gazdaságpolitikai intézkedésében a jegybanktól érkező tanácsok megfogadását láthatjuk, ilyen például a járulékcsökkentés, a közmunka átalakítása, az adóelkerülés mérséklése, vagy a betervezett, de egyelőre nem megvalósult közszféra-karcsúsítás. Ez nem azt jelenti, hogy a kormány mindenben a jegybank tanácsait követi, hiszen vannak olyan kormányzati intézkedések, amelyek nem illeszthetőek ebbe irányba. Ugyanakkor számos gazdaságpolitikai intézkedés egybecseng az MNB javaslataival. A kormány tavaly kezdte el finoman kommunikálni, hogy magát is aggasztja a magyar versenyképesség helyzete, és fordulatra készül. Ennek a fordulatnak a részletes kidolgozásakor pedig az eddigiek alapján valószínű, hogy a jegybank tanácsait is figyelembe veszik.
A Magyar Nemzeti Bank szerint azok után, hogy a makrogazdasági egyensúly helyreállt, beindult a növekedés és szinte az egész ország munkába állt, a termelékenység növekedését kell célul kitűzni – ez a fő üzenete a pénteken megjelent jelentésnek.
A hatékonyság növelésére elsősorban a kis- és középvállalkozások körében van szükség. A kkv-k termelékenységének közelebb kell kerülnie a nagyvállalatokéhoz, mert ez adhat csak alapot a további bérfelzárkóztatásnak. A bérszínvonal javulása pedig a kivándorlás megállítása, illetve a kivándoroltak visszacsábítása miatt is fontos.
A jegybank szerint fel kell szabadítani a megmaradt munkaerő-tartalékot, amihez egyrészt a rugalmasabb foglalkoztatási formák elterjedése, az állami bürokrácia karcsúsítása, valamint mobilitás-növelő állami intézkedések és célzott képzési programok járulhatnak hozzá.
A termelékenység javítása céljából fontos lenne, hogy az állam vállalkozás-barát üzleti és szabályozói környezetet alakítson ki. Ehhez hozzátartozik, hogy tovább kellene csökkenteni a vállalkozásokra és a munkára rakódó terheket. A kiadványt bemutató Palotai Dániel főközgazdász megjegyezte, hogy dicséretes, hogy a kormány a költségvetési mozgásteret a társasági adó csökkentésére fordította, ám a bérekre rakodó közterheket is tovább kellene mérsékelni. Az MNB elsősorban a személyi jövedelem adó csökkentését látja szükségesnek.
Az oktatásban verseny- és piacképes tudást szükséges átadni, ami fokozottan fejleszti az alapkészségeket (beleértve az idegen nyelveket, a számítástechnikai ismereteket és a pénzügyi és vállalkozó alapismereteket), az élethosszig tartó tanulást célozza, és képessé teszi a munkaerőt arra, hogy rugalmasan tudjon alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. Finanszírozási részről elsősorban az általános iskola és a felsőoktatás szintjén kellene növelni az állami kiadásokat, itt jelentős elmaradásaink vannak. A jelen és a jövő munkaerő-igényének kielégítése céljából pedig növelni kell a reál területeken végzett szakemberek számát, amihez először is emelni kell a természettudományos tárgyak oktatásának minőségét a középiskolákban.
Az oktatáson túl az egészségügyben is jelentősen növelni kellene az állami kiadásokat, ám ez önmagában nem elég, a forrásokat sokkal költséghatékonyabban kell felhasználni. A magyar egészségügyben régiós összehasonlításban magas a magánforrások aránya (33% vs. 22%), azonban ez közvetlenül a háztartásoktól érkezik a rendszerbe, nem egy ellenőrzött és kiépített csatornán keresztül. Szükség lenne ezeknek a forrásoknak a kifehérítésére, illetve a hálapénz rendszerét is át kell gondolni. Az ágazatban a munkaerő biztosítása is kihívást jelent, amit hosszú távon csak a fizetések és a munkakörülmények javítása tud megoldani. A lakosság egészségi állapotának javításában pedig nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a megelőzésnek.
A jegybank szerint a negatív demográfiai folyamatok megállításához nem elég a családtámogatások bővítése, azonban arra nem tértek ki, hogy még milyen intézkedésekre lenne hozzá szükség.
hosszabb távon kell egy jól átgondolt stratégiát végrehajtani. Az MNB egyébként javasolja, hogy a családbarát intézkedések közül a kormány vizsgálja meg, hogy melyek azok, amik tényleg növelik a gyermekvállalási kedvet, és melyek azok, amik nincsenek hatással rá.
A jegybank a magyar bankrendszer működésében is lát még kivetnivalót, például azt, hogy nagyon magas költségszinttel üzemel. A digitalizáció erősítése az ágazatban sokkal olcsóbbá tudná tenni a működést, ami lehetőséget teremtene a viszonylag magas lakossági hitelkamatok csökkentésére, és egyszerűsítené a vállalatok hitelekhez való hozzáférését.
A versenyképességi fordulatból természetesen nem maradhat ki, hogy erősíteni kell a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet a magyar vállalatok körében. Ezt az államnak az üzleti környezet javításával, illetve a kutatási tevékenység közvetlen támogatásával kellene segítenie a jegybank szerint.
Az MNB és több más ország központi bankjának az elsődleges célja egyébként törvény szerint az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezzel szemben ott a kormányzati gazdaságpolitika, aminek az a legfőbb célja és feladata, hogy hosszú távon biztosítsa a fenntartható, stabil gazdasági növekedést. A jegybankok ezt általában azzal szokták támogatni és azzal támogathatják, ha kiszámítható és hiteles monetáris politikájukkal az inflációt alacsony szinten tartják, és biztosítják a pénzügyi rendszer stabilitását. A két közhatalmi szerv feladata tehát elviekben teljesen el kell, hogy különüljön, hiszen csak így biztosítható a jegybank politikai függetlensége.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
