Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. október 24. 07:01 Állam

Százmilliárdokat bukhatott volna az állam a rezsicsökkentésen, de a piac segített

Fél évvel az előző választások előtt, 2013 őszén a mostanihoz hasonlóan már javában zajlott a kampány. Akkoriban nem a bevándorolók és Soros György, hanem a rezsidémon volt a kormány fő ellensége.

A kormány 2013 januárja és 2014 áprilisa között három lépésben csökkentette a lakossági energiaárakat, a privatizáció óta nem látott változásokat elindítva ezzel az ágazatban. A rezsicsökkentés különösen a gázszektorban okozott felfordulást. Azzal érvelt a kormány az árak lefaragása mellett, hogy szerintük a külföldi tulajdonban lévő szolgáltatók eddig talicskával tolták ki a pénzt az országból. A cégek viszont azt állították: az intézkedés miatt már kevesebb pénzt kapnak a gázért, mint amit fizetni kell érte.

A két állítás elég erősen ellentmond egymásnak, mégis van igazság mind a kettőben. A 2007 és 2012 közötti időszakban ugyanis sokszor valóban jelentős különbség alakult ki a hazai lakossági és a nemzetközi gázár között. Előfordult, hogy előbbi közel duplája volt utóbbinak. Ez pedig valószínűleg még akkor is óriási nyereséget hozott a szektornak, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalatoknak a gáz beszerzésén kívül más költségekkel is számolniuk kell. A profit pedig tényleg multiknál landolt, hiszen ekkor lényegében a teljes ágazat külföldi cégek kezében volt.

 

A rezsiharc kezdetekor azonban pont nem ez volt a helyzet: 2012 végén, 2013 elején ugyanis hároméves csúcson álltak a nemzetközi árak. Így már az első rezsicsökkentésnél közel került egymáshoz az import és a lakossági ár, a második kört követően pedig valóban volt olyan hónap, amikor az orosz importgáz is drágább volt már, mint amit a háztartásoknak fizetni kellett a fűtésért. Bár a kilowattóránként néhány 10 fillérnyi különbség nem tűnik soknak, a téli időszakban a hatalmas fogyasztás miatt ebből is több milliárdos veszteség jöhet össze egy-egy hónapban.

Ráadásul a lakossági díjban nem csak magának a gáznak az ára szerepel, hanem annak a költsége is, hogy azt eljuttassák a fogyasztóhoz. Így például a tároláshoz, és a szállításhoz kapcsolódó kiadások, amelyek a teljes gázszámla harmadát-negyedét is magyarázhatják.

Ha mindezt figyelembe vesszük, jól látszik, hogy a rezsicsökkentéssel egy teljesen fenntarthatatlan helyzet alakult ki. Ha a végső fogyasztói ár az importárat sem fedezi, miközben egy rakás más költség is felmerül, akkor a szektor egészen súlyos veszteséggel tud csak működni. Azt, hogy az iparág egyes szereplői hogyan osztoztak ezen, elég nehéz felfejteni, hiszen vannak nagykereskedők (ekkorra már állami cégek, akik megvásárolják az orosz gázt, majd továbbadják), a lakosságot kiszolgáló úgynevezett egyetemes szolgáltatók, illetve a vezetékeket üzemeltető cégek is.

Az viszont biztos, hogy a külföldi kézben lévő egyetemes szolgáltatók nem túloztak nagyot, amikor azt állították: önmagában a gázért is többet fizetnek, mint amennyit kapnak érte.

A cégek 2014-es beszámolóiból ugyanis elég jól látszik, hogy az értékesített termék beszerzési értéke legfeljebb 1-2 százalékkal volt alacsonyabb a teljes árbevételnél. Sőt, akadt olyan vállalat is (a Tigáz), amely számai alapján éves szinten is többet fizetett a gázért, mint amennyiért eladta.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a nemzetközi cégek az első adódó alkalommal visszaadták egyetemes szolgáltatói engedélyüket. Így mostanra csak egy lakosságnak is értékesítő vállalat maradt a piacon: a 2013 vége óta teljesen köztulajdonban lévő Főgáz (a cég 49,8 százalékos részvénycsomagját a német RWE-től vásárolta meg az állam 41 milliárd forintért). Bár egy állami vállalat – különösen itthon, és főleg, ha politikai célokat is szolgál  kevésbé érzékeny a veszteségre, mint egy piaci alapon működő társaság, a 2013-14-es árakon a rendszer így is fenntarthatatlan lett volna.

Az államnak– amely ekkor már a teljes értékesítési láncot tulajdonolta – éves szinten legalább 10, de inkább 100 milliárdos nagyságrendű veszteséget okozott volna, hogy a korábbi árszinthez képest mesterségesen alacsonyan tartsa a háztartási rezsiköltségeket. A kínos hátraarctól (amit hosszútávon az ilyen mértékű veszteség kikényszeríthetett volna) a kedvező gázpiaci fordulat mentette meg a Fideszt. Mint a fenti grafikonon látszik, a nemzetközi árak 2015-től meredeken estek, így egy idő után nemhogy hiány, hanem többlet keletkezett a rendszerben.

(MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Állam gáz gázár rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 12. 14:23 Állam

Elítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamat

Elfogadták a Sargentini-jelentést, indulhat a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen.