Közel negyedével lenne alacsonyabb az egy főre jutó GDP Magyarországon Budapest nélkül. Míg a fővárossal együtt országos szinten 11147 euró értéket állítottunk elő fejenként 2015-ben, ha Budapest gazdasági teljesítményét levonjuk, ugyanez már alig több mint 8600 euró.
Ez a különbség pedig nemzetközi összevetésben is kiugró. Az egyes fővárosok gazdasági erejéről az Institut der deutschen Wirtschaft Köln (IWD) közölt érdekes adatsort még október közepén, az intézet azonban nem vizsgált meg minden uniós országot. Ők arra jutottak, hogy a teljes országhoz viszonyítva Athén gazdasági ereje a legnagyobb, Görögországban ugyanis a főváros kiesése közel ötödével vetné vissza az egy főre jutó GDP-t. Szlovákiában 19, Franciaországban 15 százalékos mutatót mértek.
Az elemzésben ugyanakkor nem szerepelt Magyarország, pedig (a népességszámból, és a régiónkénti GDP-különbségekből) sejteni lehetett, hogy mi is az élmezőnybe végeznénk. Számításaink szerint olyannyira, hogy – 22,8 százalékos mutatóval – még Görögországot is messze megelőzzük. Az eurostat adatok szerint a 109,7 milliárd eurónyi bruttó hazai termék közel 37 százalékát Budapest adja, miközben a népességnek kevesebb, mint ötöde lakik a fővárosban. Mindez azt jelenti, hogy a budapesti egy főre jutó GDP több mint duplája az országos átlagnak.
Mindezt úgy, hogy az elmúlt években a különbség kissé még csökkent is. Az eddigi legnagyobb eltérés 2009-ben volt, mivel a válság az ország középső régiójának gazdaságát az átlagnál kisebb mértékben vetette vissza. Ebben az évben Budapest részesedése 39 százalékra rúgott a teljes magyar GDP-ből.
A főváros kiugróan nagy gazdasági súlya részben adódhat abból, hogy számos egyébként nem feltétlenül (csak) Budapesten működő cég ide van bejelentve. Amennyiben ez így van, a régiók közötti különbség csökkenésében az is szerepet játszhat, hogy az elmúlt években számos kis és középvállalat inkább más (kevésbé vagyonos térségben található) települést választott telephelyéül, mert így jóval nagyobb esélye volt hozzáférni uniós forrásokhoz.
A kölni kutatóintézet eredményeiből egyébként az látszik, hogy Nyugat Európában jellemzően kisebbek a különbségek a főváros és az ország többi részének gazdasági fejlettsége között. Az egy főre számított GDP Ausztriában, Belgiumban, Spanyolországban, Hollandiában és Olaszországban is kevesebb, mint 10 százalékkal esne, ha a főváros teljesítményét nem számítanánk, Németországban pedig kicsit még emelkedne is.
Ezzel szemben a kontinens keleti részén jellemzően kétszámjegyű lenne a hanyatlás. Bár az IWD a magyarországinál csak alacsonyabb eltéréseket mért, számításaink szerint van egy ország, ahol még nagyobb csökkenést hozna a főváros kiesése: Bulgáriában a 26 százalékot is meghaladja a tényleges és a Szófia nélkül kalkulált egy főre jutó GDP közi különbség.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
