Orbán ipari parkokkal fedi le az országot, amely le van fedve ipari parkokkal
Orbán Viktor kormányfő Pátyon a helyi ipari park első létesítményének átadásán azt mondta, hamarosan megindulnak azok a projektek, amelyek egész Magyarországot lefedik ipari parkokkal. Ez azért is érdekes, mert elég egy pillantást vetni például a Közlekedéstudományi Intézet térképére, és úgy tűnik, mintha az ország már most is elég jól le lenne fedve ipari parkokkal.
Ipari parkok Magyarországon
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára már 2016 februárjában azt mondta az MTI-nek, hogy Magyarországon mintegy 220 ipari park van, és ezek az ország teljes területét lefedik. “Kihasználtságuk és fejlettségük regionálisan változó, többségük rendelkezik még beépíthető területtel és fejlesztési lehetőséggel” – mondta akkor az államtitkár. Ezért a fejlesztésükre ki is írtak akkor egy 19,4 milliárd forintos keretösszegű programot.
Az ipari parkok mennyiségével már régóta nem volt probléma, minőségi kérdések azonban rendre felmerültek. A kormany.hu-ról letölthető egyik 2016 végi tájékoztató például megjegyzi, hogy 2015-ben 225 ipari park közül 32-nél meg kellett vonni az ipari park címet, részben azért, mert felszámolták a fenntartóját, részben pedig azért, mert “gyakorlatilag semmiféle értelmezhető gazdasági tevékenységet nem végzett”. Utóbbiakban mindössze 1-2 betelepített vállalkozást és néhány tucat alkalmazottat lehetett csak találni (miközben egy ipari parknak legalább 10 vállalkozást és 350 fős foglalkoztatást kell felmutatnia. Ezeken kívül további 42 esetben kellett figyelmeztető levelet küldeni olyan ipari parkoknak, amelyek nem tettek eleget jogszabályi kötelezettségeiknek.
A kormányfő azonban most már sokkal nagyobb léptékű fejlesztési tervekről beszélt, ami lényegében az állami tulajdonú Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) – Inpark néven végzett – tevékenységére utalt. Ez a társaság fejlesztette a most átadott pátyi üzemet is, de ennél sokkal többre hivatott.
A koncepció nem új, a kormány 2016 nyarán döntötte el, hogy új vágányra helyezi az ipari parkok fejlesztését, amely egyébként része a sokszor vitatott országos iparosítási programnak is. Páty után hamarosan jön a Bosch új hatvani, 60 ezer négyzetméteres csarnoka, és további 12 projekthez van meg a forrás. Összességében 2020-ig 150-200 milliárd forint áramolhat a fejlesztésekhez.
A NIPÜF Zrt. ehhez a potenciálhoz képest egyelőre még törpe, az alapítása utáni első évet, azaz 2016-ot 86 millió forint bevétel mellett 235 millió forintos üzemi szintű veszteséggel zárta.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
