Kereskedelem, pénzügy, kommunikáció – ezen ágazatok és a szakmai-tudományos-adminisztratív szektor kimagasló termelékenységére mutatott rá a GKI elemzése, míg a feldolgozóipar és az építőipar jócskán az átlag alatt teljesít, és ezek egyre inkább el is szakadnak a jól teljesítő szektoroktól, miközben a két csoport hozzájárulása a GDP-hez nagyjából hasonló mértékű.

Igen, de: a költségvetési támogatások döntően az utóbbi területre áramlottak, különösen a multinacionális összeszerelő üzemeknek kedvezett velük a kormány. Ezek a beruházások a sok import nyersanyagot, energiát és vendégmunkást igénylő iparágakhoz (leginkább az akkumulátor- és autógyártáshoz) köthetők.

• Ugyanakkor a jól működő ágazatokat különadók terhelik. Az intézkedés eredetileg hét szektort érintett: bank, biztosítás, energetika, kiskereskedelem, telekommunikáció, légiközlekedés, gyógyszergyártás. Az utóbbi három ágazatban idén már kivezették ezeket.

Számokban: 2015 óta a kereskedelem és a pénzügy-biztosítás közel másfélszeres termelékenységnövekedést produkált az évtized végéig, majd néhány év múltán az infokommunikáció és a szakmai-tudományos-adminisztratív szektorok is megközelítették ezt a szintet. A feldolgozóiparban viszont a 2015-ös szinten rekedt, az építőiparban pedig romlott a mutató.

Alulnézet: a munkakultúrát illető „általános morális megújulás” fontosságát említette Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója a Portfolionak tavasszal. A hatékonyabb, a munkaidő egészét kitöltő munkavégzés lehetne a kulcsa egyrészt a jövedelmek további növelésének, másrészt a külföldi munkaerő iránti igény csökkenésének. 

Miért fontos ez? A kormányzati támogatások hosszabb távon csak akkor hasznosulnak, ha az egyszeri beruházásokon lebonyolításán túl a vállalatok a munkatermelékenységüket és a hatékonyságukat is javítják, innovációval és költségtudatos működéssel, figyelmeztet a GKI elemzése. Az adatok arra utalnak, hogy erre egyelőre nem került sor az iparban és az építőiparban.

• Megtorpant azonban a fejlődés a kereskedelemben és a pénzügyi-biztosítói szektorban 2022-re (az infokommunikáció még a közelmúltban is javított), aminek sok oka lehet a gazdasági nehézségeken és a különadókon túl, mindenesetre égető kérdés, hogy a jobban működő ágazatokat terhelni vagy segíteni érdemes-e egy válságos időszakban.

Tágabb kontextus: a magyar vállalatok munkaerő-termelékenységének javulása elmarad a régiós országokban tapasztalt szinttől a GKI szerint, ami a gazdaságpolitikai reform szükségét jelzi. Ez már csak azért is fontos, mert ha a népesség vagy foglalkoztatás nem nő (amire Magyarországon számítani lehet), akkor leginkább csak a termelékenység javulása növelheti a gazdaságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGazdaságilag messze ez a Fidesz leggyengébb kormányzati ciklusa 2010 ótaA pénzügyi válság és a koronavírus-járvány hatásait is gyorsabban sikerült lerázni, mint a most egymásra halmozódó problémákat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzépen beleszoktak a rendszerbe a jól menő magyar családi vállalkozásokBámulatos alkalmazkodóképességként is értékelhető egy hazai cégekről szóló friss kutatás eredménye, de néhány egyéb adat inkább közönyre és becsontosodásra utal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámítható lett, de romlik a gazdasági környezet a magyar cégek szerintAz adózási környezetet a cégek jelentős többsége kedvezőtlennek, az adók mértékét és szabályait egyaránt versenyképességet rontó tényezőnek ítéli meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat építőipar különadók termelékenység versenyképesség Olvasson tovább a kategóriában