A magyar fiatalok 8 százaléka élt súlyos anyagi és szociális deprivációban tavaly, míg az uniós átlag ennél valamivel alacsonyabb, 5,8 százalék volt az Eurostat friss számítása szerint.

• A magyarországi statisztika a negyedik legrosszabb az európai rangsorban, a három legrosszabbul szereplő országban azonban jóval magasabb a nélkülözők aránya.

Számokban: Görögországban, Romániában és Bulgáriában kiemelkedő a 15-29 évesek deprivációs rátája, ám a legalacsonyabb arányokat is keleti tagállamok körében rögzítette az uniós statisztikai hivatal: a horvát, a szlovén és a lengyel fiataloknak  mindössze egy-egy százaléka érintett. A tehetősebb, nyugati-európai országok jellemzően a középmezőnybe tartoznak.

•  Magyarországon nagyot csökkent az anyagi és szociális deprivációban élő fiatalok aránya az elmúlt évtizedben: 2015-ben a 15-29 évesek közel negyede érintett volt, de 2019-ben már csak 8 százalék volt ez az arány. Az azóta elmúlt időszakban 8-10 százalék között ingadozik a mutató, ami az Európai Unióban 8 százalékról 6 százalékra süllyedt 2015 óta.

Alulnézet: az anyagi vagy szociális deprivációban azokat az embereket vélik érintettnek a statisztikai hivatalok, akik tizenhárom különböző, háztartási és egyéni szinten lehetséges kiadás^{*Háztartási szintű tételek listája:
Képesség a váratlan kiadások kezelésére
Az otthontól távol töltött egyhetes éves szabadság kifizetésének megfizetésére való képesség
Fizetési hátralékokkal való szembenézés képessége (jelzálog- vagy bérletidíj-fizetések, közüzemi számlák, részletfizetések vagy egyéb hiteltörlesztések)
Képesség arra, hogy kétnaponta hússal, csirkével, hallal vagy azzal egyenértékű vegetáriánus étellel étkezzen
Képesség arra, hogy megfelelően melegen tartsa otthonát
Személygépkocsihoz/furgonhoz való hozzáférés személyes használatra
Elhasználódott bútorok cseréje
Az egyedi szintű tételek listája:
Internetkapcsolattal rendelkezik
Az elhasználódott ruhák lecserélése újakra
Két pár megfelelően illeszkedő cipő (beleértve egy pár minden időben cipő)
Minden héten egy kis összeget költenek saját magukra.
Rendszeres szabadidős tevékenységek
Barátokkal/családdal való találkozás egy italra/étkezésre legalább havonta egyszer} közül legalább hetet nem tudnak fedezni. Ezt a mutatót a szegénységi indikátorok között viszonylag kevéssé torzítják az egyes országokban jellemző bérek és munkahelyek közötti különbségek.

Tágabb kontextus: Általános tendencia a szülőktől való elköltözés egyre későbbre tolódása, ami különösen jellemző több olyan országban, ahol a 15-29 éveseket viszonylag ritkán sújtja a depriváció, például Horvátországban és Lengyelországban. A nélkülözés árán vállalt önállóság helyett tehát a szülőkkel való együttélés biztonsága vonzóbb bizonyos tagállamokban, és ez alapvetően befolyásolhatja a statisztikai eredményeket.

• Ugyanakkor nem önként dönt így sok fiatal, Lengyelországban sokuk még annak ellenére is kiszorul az ingatlanpiacról, hogy munkahellyel és keresettel rendelkezik.
• A lakásvásárlás Horvátországban is komoly nehézség a fiatalok számára.

• A görög fiatalok helyzete különösen nehéz: náluk nem csak az elköltözés tolódott viszonylag későre, hanem a jövedelmeikből a lakhatás költségei is rendkívül nagy részt emésztenek fel.
• Magyarország az elköltözés idejét és a jövedelem lakhatásra fordított arányát tekintetve is a középmezőnybe tartozik az Európai Unióban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat szegények szegénység szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya szegénység kockázatának kitettek Olvasson tovább a kategóriában