Lengyelországban a második világháború óta egyik évben nem született olyan kevés gyermek, mint 2024-ben, így a teljes termékenységi arányszám (amely az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma) 1,1-re csökkent. Ez az érték nemcsak Lengyelország történelmében, hanem nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony.
Számokban: a teljes termékenységi arányszám 2,1-es értékének elérésekor biztosított a népesség fenntartása, míg a gyarapodáshoz ennél is magasabb érték szükséges. Az uniós átlag 1,38 volt 2023-ban, amit Lengyelország kivételével a kelet-közép-európai tagállamok többnyire meghaladtak.
Alulnézet: Magyarországon idén áprilisban mindössze 5323 gyermek született, ami abszolút mélypont a statisztikai adatgyűjtés kezdete óta. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,28-ra csökkent, ami egy évvel korábban még 1,37 volt. A születések és a halálozások egyenlegéből adódó természetes fogyás ugyanezen időszak alatt ötödével nőtt.
Tágabb kontextus: idén várhatóan Magyarországhoz hasonlóan Romániában és Szlovákiában is jócskán lecsökken a termékenységi ráta, a 2023-as 1,4-1,5 körüli szintről 1,3 közelébe süllyedve a BirthGauge becslése szerint. Nagy csökkenés elébe néznek a balti országok is, amelyekben 1-1,1 körül értékek várhatók 2025-re, és erre a szintre süllyedhet a lengyel adat is.
- Kérdés, hogy a 2004-ben és később csatlakozó, két éve még az uniós átlagot kisebb-nagyobb mértékben meghaladó termékenységi rátával jellemezhető tagállamok (2023-ban a magyarországi volt a harmadik legmagasabb) átcsúsznak-e a sereghajtók közé, ugyanis a nyugat-európai országok körében nem várhatók ilyen éles változások.
Miért fontos ez? Az alacsony termékenység miatt felgyorsulhat a társadalom elöregedése, ami már az elmúlt 25 évben is jelentős mértéket öltött: a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkorúak aránya 13 százalékról 24 százalékra nőtt Lengyelországban 1990 és 2024 között. De az alacsony születésszám szerte Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is probléma.
- Évtizedes távlatban magyarázat a termékenység csökkenésére, hogy az anyagi jólét és a társadalmi értékek más ütemben változtak, ami jelentős generációs szakadékokhoz vezetett, erősen csökkentve a gyermekvállalási hajlandóságot. Ez az okfejtés azonban nem állja meg a helyét a közelmúlt változásainak leírásakor.
- Lengyelországban a járványt és háborút övező bizonytalanságok mellett az abortusz korlátozását is a gyermekvállalás ellenében ható tényezők között említik a kutatók. Az országban ugyanakkor a bevándorlás mértéke is csúcsokat dönt, ami a népességszámban valamelyest ellensúlyozza az elmaradó születéseket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akarHa folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉletünk végéig dolgoznunk kell, ha a társadalom ennyire elöregedikAz öregedő országokban egyre több 65 éven felüli dolgozik és a relatív szegénységben élő idősek aránya is nő.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre jobban értjük, hogy miért születik ilyen kevés gyerek, de az utóbbi pár év így is talányOtt maradhat viszonylag stabil a termékenység a fejlett világban, ahol a társadalmi értékrend alkalmazkodik a megváltozott gazdasági realitásokhoz.
G7 támogató leszek!
Egyszeri támogatás / Előfizetés
Adat demográfia demográfiai válság teljes termékenységi arányszám termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában