(A szerző a Concorde vezető makrogazdasági elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Amikor Michael Breme, az Audi Hungaria új igazgatósági elnöke idén márciusban bemutatta a győri üzem 2024-es eredményeit, nem csak a cég szempontjából közölt figyelemre méltó adatokat. A vállalat 8,6 milliárd eurós árbevételt könyvelhetett el és bónuszt fizetett dolgozóinak, pedig az európai autóipar átalakulásának hullámai ekkor már egyre erősebben érezhetők voltak, és még csak utána következtek a még több bizonytalanságot és globális felfordulást okozó amerikai vámemelések.
A helyi sikerek és a globális kihívások kettőssége kiválóan jellemzi a közép-európai régió gazdasági helyzetét 2025-ben. Ez persze nem jelenti azt, hogy a helyi sajátosságokból adódó kihívás ne lenne elég. A négy fő, eurózónán kívüli régiós gazdaságot, vagyis a magyart, a lengyelt, a románt és a csehet eltérő sebességű pályákon találjuk. A földrajzi közelség és több közös külső gazdasági hatás ellenére teljesen eltérőek a 2025-ös GDP-növekedési kilátások és a gazdasági kihívások.
Lengyelország: a régió új gazdasági motorja
A visegrádi négyes országai közül egyértelműen Lengyelország áll a legjobban 2025-ben. A lengyel gazdaság dinamizmusa már 2024-ben megmutatkozott, és a prognózisok szerint ez a tendencia folytatódik. A lengyel kormány ambiciózus, 3,9 százalékos GDP-növekedést vár 2025-re, de a kissé óvatosabb jegybank is 3,7 százalékot. De ha ezekkel szemben inkább a piaci konszenzus vagy éppen az IMF előrejelzése lesz végül helytálló, akkor is 3 százalék fölötti növekedést könyvelhetnek majd el idén (3,2-3,4%).
A lengyel gazdaság erősségei között találjuk a sikeres diverzifikálást: kevésbé függenek a hagyományos nehézipari szektoroktól vagy az autóipartól, mint térségbeli szomszédjaik. A kormány innovációcentrikus gazdaságpolitikája különösen az orvosi biotechnológia, az intelligens építőipar és a környezetbarát technológiák területén hozhat áttörést, de a másik oldalról az erőteljes belső piac már eddig is fontos támasza volt a GDP-bővülésének és a kiegyensúlyozottabb növekedési pályának. Az IMF ugyanakkor figyelmeztet: a gazdasági fellendülés eredményeinek egy részét a költségvetési konszolidációra (a hiány csökkentésére) kellene fordítani.
A lengyel infláció vegyes képet mutat, és több kockázatot is rejt magában, kiemelten az élelmiszerek drágulása miatt. 2025-ben 4 százalék körül lehet az átlagos infláció. Az elmúlt fél évben még éppen csak 5 százalék alatti értékeket láthattunk, de a lassan meginduló csökkenés a prognózisok teljesülése esetén is még relatíve magas szinten ragadó inflációt jelez.
Magyarország: remény a fogyasztásban és a német élénkítésben
A magyar gazdasági kilátások 2025-re megosztottak, és gyorsan változnak. A kormány maga is érdemben visszafogta várakozásait: a korábbi 3,4 százalék helyett 2,5 százalékos növekedést prognosztizál. Az első negyedév csalódást keltő stagnálása után azonban már inkább csak kicsivel 2 százalék alatti bővülés lehet reális, ahogyan azt a piaci konszenzus is tükrözi. Az IMF előrejelzése még szigorúbb, a másfél százalékot sem éri el (1,4%).
A növekedés az elmúlt évek gyengélkedése után ráférne a magyar gazdaságra, miután 2024-re a román gazdaság mögé került az EU átlagához viszonyított, egy főre jutó GDP -t tekintve (vásárlóerő-paritáson számolva, vagyis az árak-árfolyamok miatti torzításoktól megtisztítva). A magyar gazdaság növekedésének fő motorja idén a fogyasztás lehet. A háztartások 2024-re nagyrészt visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, ami teret ad a fogyasztás élénkülésének. Ezt az irányt támogatja a reálbér-emelkedés és a 2026-os választási év miatti fiskális intézkedések, de egyelőre még visszafogott hatással.
A magyar gazdaság hagyományosan kulcsfontosságú motorja azonban nem a belső fogyasztás, hanem az export. Ezen belül az utóbbi évtizedben különösen nagy súlyúvá nőtt autóipar jelenleg ambivalens képet mutat. Az Audi Hungaria továbbra is a világ vezető motorgyárai közé tartozik, és 2025-ben további bővülést vár. A Suzuki esztergomi üzeme is stabilan teljesít: 2024-ben legyártotta az ötszázezredik hibridjét, és kizárólag hibrid modellek készülnek az EU piacára. A várakozások azonban az utóbbi hónapokban egyre óvatosabbá váltak: a német gazdasági problémák, a gyenge beruházási aktivitás, a megnövelt amerikai autóvámok, az elektromos autózás iránti kereslet bizonytalansága, illetve az elektromos hajtás területén rendkívül megerősödött kínai verseny mind-mind a növekedés megtorpanásának irányába hat, és a 2025-ös gazdasági kilátásokat sem kíméli.
Az infláció terén az idei év eddigi mérséklődését részben kormányzati beavatkozások (többek között az árréstop) okozták, melyek hosszabb távon a kormányzat szerint sem fenntarthatók. A csökkenő, de relatíve (például a termelékenységhez viszonyítva) magas bérdinamika, a szolgáltatások áralakulása és a lakossági, illetve a vállalati várakozások továbbra is érdemi inflációs kockázatokat tükröznek. A jegybank felmérése szerint a vállalati szektor helyzetét sokféle árnyomás (kiemelten az energia) nehezíti, és ez is visszafogja a beruházásokat, a GDP-növekedési kilátásokat.
Románia: a leszakadás veszélye
Románia gazdasági kilátásai 2025-re komoly aggodalmakat keltettek. A tavaly a GDP 9 százaléka fölé ugrott költségvetési hiány szigorításért kiáltott, de közben az egyre romló növekedési kilátások miatt egy megszorító gazdaságpolitika a növekedés vészes befékezésével fenyegetett. Ráadásul az elhúzódó elnökválasztás hátterében fortyogó politikai feszültségek kormányátalakítást kényszerítettek ki, ami számos fontos gazdaságpolitikai döntés halogatásához vezetett. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította prognózisát: az eredetileg várt 1,8 százalék helyett most csak 1,6 százalékos GDP-növekedést jósol. Az IMF még drasztikusabban vágta vissza várakozásait: a korábbi 3,3 százalék helyett szintén 1,6 százalékra.
A román gazdaság problémáinak strukturális hátterét jól mutatja, hogy a tavaly mindössze 0,8 százalékos növekedés után a magánfogyasztás ugyan élénkült a reálbérek emelkedése miatt, ám ez a költségvetés túlméretezett költekezésével együtt a külkereskedelmi mérleg romlásához vezetett. A beruházások visszaestek, különösen az utolsó negyedévben, részben az uniós pénzek lehívásának akadozásai miatt.
Az infláció bár kissé mérséklődött, továbbra is közel 5 százalékos, ami szigorúbb monetáris politikát tesz szükségessé, a magyarral megegyező 6,5 százalékos irányadó kamattal. 2025-ben még a relatíve lassú GDP-növekedés mellett is éppen csak 5 százalék alatt lehet az átlagos infláció.
Csehország: lassú kilábalás
A cseh gazdaság 2025-ös kilátásai mérsékelten optimisták. A növekedés gyorsulhat 2024-hez képest, de így is vélhetően éppen csak eléri majd a 2 százalékos ütemet. Az IMF több régiós országhoz hasonlóan a csehek esetében is pesszimistább: 1,6 százalékos GDP-növekedést vár. A cseh gazdaság hagyományosan fejlett, magas jövedelmű régiós gazdaságnak számít, ahol az egy főre eső GDP értéke az európai uniós átlag 90 százaléka fölé került. Így a relatíve lassabb, inkább az eurózónához hasonló, annál csak minimálisan gyorsabb növekedés nem tekinthető vészforgatókönyvnek.
Ráadásul az infláció terén Csehország a legkedvezőbb helyzetben van a régióban. Áprilisban az éves inflációs ráta 2 százalék alá süllyedt: az 1,8 százalékos index az elmúlt egy év legalacsonyabb értéke. Ez jelentősen alacsonyabb a többi visegrádi ország inflációs rátájánál is, és mozgásteret ad a monetáris politika lazításának, ahogyan ezt már az idén is láthattuk.
Első negyedéves szomorkodás után reménykedjünk 2026-ban?
2025 első negyedéve a magyar és a román gazdaság számára is stagnálást hozott, miközben a lengyel növekedés 0,7 százalékos, a cseh pedig 0,5 százalékos volt. A „varsói gyors” tehát továbbra is dinamikusan halad, a 3 százalék fölötti növekedési potenciál 2025-re az elmúlt másfél évben publikált előrejelzések alapján lényegében egy pillanatra sem kérdőjeleződött meg. A kelet-európai gazdasági „vonat” leszakadó szerelvényei lettek a minimum 1, de akár 1,5-2 százalékponttal is lassabb 2025-ös növekedési kilátással rendelkező magyar, román, cseh gazdaságok. A magyar és a román gazdaság esetében különösen szembetűnő az elmúlt egy év során bekövetkezett visszaesés a 2025-ös GDP-prognózisokban.
A borússá vált gazdasági képen némi derengés azért látható. A régió gazdaságaira jelentős hatással van a német gazdaság teljesítménye. A térség legfontosabb kereskedelmi partnere 2025-ben stagnálást vagy minimális, fél százalék körüli növekedést érhet el. Az első negyedév a vámok miatt előrehozott exportmegrendelések révén csalóka növekedést mutat, ennek fenntarthatóságában nem érdemes bízni. Annál nagyobb reményeket fűznek a kancellárváltás nyomán várható gazdaságpolitikai fordulathoz, ami elvetheti a költségvetési egyensúlyhoz való merev ragaszkodást, és jelentős élénkítési programok révén új életet lehelhet a több éve vergődő német GDP-be.
Az eddig különösen a magyar és a cseh gazdaságra negatívan ható német gazdasági környezet ilyen módon való javulása azonban 2026 közepe előtt nem valószínű, hogy érdemi hatást gyakorol a régió növekedésére – onnantól kezdve azonban jelentős fordulatot is hozhat. Akár már a következő néhány hónapban kiderülhet, hogy ez megtörténik-e, még mielőtt a növekedési problémák a régió – egyébként sok szektorban feszes – munkaerőpiacain a munkanélküliség jelentősebb emelkedését idéznék elő. De a 2026-os német költségvetési tervek mindenképpen árulkodóak lehetnek. Miközben az erősödő kínai gazdasági jelenlétre és a várható USA-EU vámmegállapodásra is figyelnünk kell, vigyázó szemünket továbbra is a német gazdaságra vessük.
Adat
Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát
A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.
Ötödével kevesebb gyereknek kezdődik a nyári szünet, mint az ezredfordulón
Több mint 1,2 millió általános és középiskolás kezdi meg a vakációt ezen a héten. A 2000-es évek elején még az 1,6 milliót közelítette ez a szám.
Miért lettek ilyen hihetetlenül drágák a debreceni lakások?
A jövőbeni ígéretekre spekuláló befektetők felhajtják az árakat, miközben nem épül elég új lakás a városban.
Fontos
Súlyos önámítás, mégis terjed Orbán szuverenitásmániája
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
Terjed a Mészáros-Felcsút kór az európai futballban, magyar áldozata is lehet
Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.
Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.
