Jelentősen nőtt az alacsonyabb és magasabb jövedelműek várható élettartamának különbsége az elmúlt harminc évben Bíró Anikó, Hajdu Tamás és Kertesi Gábor tanulmánya szerint. A jövedelmi tizedek szerinti különbség továbbra is a férfiak körében nagyobb, derül ki a friss Munkaerőpiaci Tükörben megjelent elemzésből.

Miért fontos ez? A szegények jelentős és növekvő várható élettartambeli lemaradása többek között az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeire mutat rá. Az egyenlő esélyek biztosításán túl azonban a proaktív egészségpolitika fontosságát is hangsúlyozzák a szerzők, ami a rendszeres szűrések mellett az egészséges életmód propagálására is kiterjed.

Számokban: 7,1 évvel éltek tovább a felső jövedelmi tizedbe tartozó férfiak az alsó jövedelmi tizedbe tartozókhoz képest az 1992-es és 1993-as adatok szerint. Ez a különbség harminc évvel később 7,9 év volt, vagyis 0,8 évvel növekedett. A nők körében a kilencvenes évek elején mindössze 2,6 év volt ez az eltérés, ami 2022-2023-ra 5,5 évig szélesedett.

• A nőknél tehát megkétszereződött a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti élettartam-különbség. Ennek oka, hogy amíg a legmagasabb jövedelmű nőknél a várható élettartam jelentős mértékben (csaknem hét évvel) nőtt, addig a legszegényebbek várható életkilátásai harminc év alatt mindössze négy évvel javultak.

Alulnézet: leginkább az 50–79 éves korcsoportban tapasztalt különbségek járulnak hozzá a születéskori várható élettartam jövedelmi egyenlőtlenségeihez a 2020-as években regisztrált adatok szerint. A nőknél megfigyelt változás is az 50 évnél idősebbek körében szélesre nyíló ollónak tudható be. A 18–49 éveseket változatlan különbségek jellemzik.

• A daganatos és keringési eredetű betegségekre visszavezethető halálokok szerepének változása is jócskán hozzájárult az élethossz különbségeinek növekedéséhez a jövedelmi tizedek között, szintén főleg a nők körében: korábban e betegségcsoportban a szegényebb nők számíthattak hosszabb életre, ám ez a közelmúltban a fordítottjára változott.

Tágabb kontextus: a születéskor várható élettartam 1990 és 2023 között 69,4 évről 76,7 évre nőtt. Ez az érték uniós összehasonlításban még mindig viszonylag alacsony, jócskán elmarad a 81,4 éves átlagtól, aminek okai között az ellátórendszer hiányosságai (aminek pótlásából igyekeznek megélni a magánszolgáltatók) és az alacsony egészségtudatosság is szerepelnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkárhogy számoljuk, nagyon kevés időt tölthetnek a magyarok nyugdíjbanA magyarok úgy is kevés nyugdíjas évre számíthatnak uniós összehasonlításban, ha nem a születéskor, hanem a 65 évesen várható élettartam a számolás alapja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA francia nyugdíj nemcsak magasabb a magyarnál, de majdnem kétszer annyi ideig is folyósítják70 évre emelik Dániában a korhatárt 2040-től, ennek kapcsán számoltunk utána, hogy az EU-ban hány évet töltenek nyugdíjban az emberek átlagosan.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVolt javulás, de még mindig korán halnak a magyarokTíz év alatt alig emelkedett a születéskor várható élettartam Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBő száz év alatt nyertünk egy második életet1900-ben nagyjából 37 év volt a várható élettartam Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa annyit keresel, mint az uniós átlag, akkor a magyar társadalom felső két százalékához tartozolHa az országok közötti eltérő árszínvonalat is figyelembe vesszük, akkor már százból hat magyar jövedelme éri el legalább az EU-átlag szintjét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat jövedelmi egyenlőtlenség jövedelmi tized születéskor várható élettartam várható élettartam Olvasson tovább a kategóriában