Részletes cikkben kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját Simor András közgazdász, aki 2007 és 2013 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt.

• A felülről irányított magyar gazdaság tizenöt éve sikertelenebb, mint az egyéni kezdeményezésen alapuló, szabadabb piacgazdaságként működő közép- és kelet-európai szomszédainké – ez volt a 24.hu-n megjelent írás fő állítása.

Mit mondanak ők? A cikkre Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Facebookon reagált. Szerinte volt már rosszabb időszaka is a magyar gazdaságnak, például amikor Simor volt a jegybankelnök.

• „Simor András 13 pontban bizonygatja, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt a magyar gazdaság rosszabbul teljesített, mint a régiós országok gazdaságai. Az OECD viszont úgy látszik, nem kérdezte meg Simor Andrást akkor, amikor megállapította: a magyar gazdaság volt az elmúlt évtizedben az egyik legsikeresebb világszinten”–  írta Orbán az OECD ábráját mellékelve.

Számokban: Orbán chartján az látszik, hogy az egy főre jutó reál GDP növekedése 2015 eleje és 2024 harmadik negyedéve között az OECD-mezőnyben az 5. legnagyobb volt Magyarországon, és csak Litvánia, Törökország, Lengyelország és Írország növekedése volt nagyobb.

• Simor a cikkében a Világbank adataira hivatkozva írja, hogy a magyar gazdaság 2010 óta gyengébben teljesít, mint a közép- és kelet-európai országok gazdaságai, amelyek szintén csatlakoztak az EU-hoz. 
• A Világbank idézett adatai szerint a vásárlóerő-paritáson vett árakon számított egy főre jutó magyar GDP 2009 végén a közép- és kelet-európai országok^*Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária. hasonló mutatójának 100 százaléka körül volt, 2023 végére 95,7 százalékra csökkent.

Alulnézet: almát körtével hasonlít össze Orbán, amikor az OECD-adatokkal igyekszik megcáfolni a Simor-cikk állítását.

• Utóbbi egyrészt az árkülönbségeket kiszűrő adatokat veszi alapul, ami főleg az elmúlt pár év kiemelkedően magas hazai inflációjának tükrében is indokolt lehet, míg az Orbán által idézett adatok az egy főre eső GDP vásárlóerejét nem mutatják meg.
• Másrészt az OECD-országok között több a – magasabb bázisról – lassabban növekvő fejlett gazdaság, és a régióból többek között például Horvátország, Bulgária és Románia sincs ott a tagok között, ezek az országok jelenleg tagjelöltek. Simor azt állította, hogy a régióhoz képest maradt el a hazai teljesítmény.
• Végül pedig az sem mindegy, hogy milyen időtávot veszünk alapul: Orbán kihagyta annak a periódusnak az első öt évét (2010-2015), amire Simor hivatkozott.

Tágabb kontextus: az OECD-tagállamok átlagos fejlettségéhez képest Magyarország 2004-ben Szlovénia és Csehország után a harmadik volt a 11 2004 után csatlakozott EU-tagállam mezőnyében. 2010-re Magyarország relatív fejlettségét a két ország mellett már Szlovákia is elhagyta.

• 2023-ra aztán Szlovénia, Csehország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Románia és Horvátország relatív fejlettsége is megelőzte Magyarországét.
• Ugyan jelentősen, csaknem 20 százalékponttal zárkózott fel Magyarország ebben az időszakban az OECD-átlaghoz, de ennél csak Csehország és Szlovénia közeledett kevésbé az átlaghoz. Az is igaz ugyanakkor, hogy magasabb bázisról nehezebb nőni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy húzott el mellettünk Románia az utóbbi tíz évbenMár a legismertebb fejlettségi mutatóban is megelőzte Románia Magyarországot, de az utóbbi tíz év folyamatainak tükrében ez egyáltalán nem meglepetés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodájaA 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat egy főre eső gdp felzárkózás gazdaságpolitika Orbán Balázs simor andrás Olvasson tovább a kategóriában