Nagyobb volt a megtakarítási kedv a magyar háztartások körében, mint az eurózónában és az Európai Unió egészében átlagosan tavaly év végén a Portfolio elemzése szerint. A kiugró magyarországi megtakarítási ráta a pandémia lecsengése óta megfigyelhető, számos sajátossággal a háttérben.
Miért fontos ez? Nem feltétlenül jó hír, ha sokat tesz félre a lakosság, amint azt a lap által is felidézett kormányzati reakció, az „óvatossági motívum” emlegetése is mutatta. „Az óvatossági motívum fennmaradása pedig rossz” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly nyáron az Indexnek az alacsony fogyasztással szembeni magas megtakarítási rátát értékelve.
Előzmények: a megtakarítási ráta a koronavírus-járvány alatt Európa-szerte megugrott, ám a lezárások elmúltával az országok többségében vissza is süllyedt, többek között az addig elhalasztott fogyasztás helyreállása miatt. Ez viszont az EU-rekorder inflációs sokkot átélő Magyarországon elmaradt, a 2022 és 2023 során tapasztalt rendkívüli áremelkedés még idén is kihat a fogyasztói hangulatra.
Tágabb kontextus: a járványt követő inflációs hullám egész Európát megrázta, ám a gazdasági nehézségekre a lakosság a megtakarítások mérséklésével reagált. Ez a tehetősebbek körében az utazásra és szabadidős tevékenységekre fordított kiadások növekedése miatt történt, míg a szegényebb háztartások az alapvető kiadásaik növekedését tapasztalva tettek kevesebb pénzt félre.
Alulnézet: az inflációs egyenlőtlenség – vagyis a különbség abban, hogy a gazdagabb és a szegényebb háztartások mekkora inflációt érzékelnek – magas volt Magyarországon uniós összehasonlításban, és az elmúlt tíz évben a magyar vagyoni egyenlőtlenségek a legmagasabbak lettek az Európai Unióban, és világszinten is kiemelkedővé váltak.
Adat
Fontos