Nem Magyarországra jönnek a magasan képzett szakemberek
Valamivel több mint 89 ezer Kék Kártyát adtak ki az Európai Unió országaiban 2023-ban az Eurostat frissen közölt adatai szerint.
A tartózkodási és munkavállalási engedélyt jelentő kártyát olyan harmadik országbeli állampolgárok kaphatják meg, akik magas szintű képzettséget igénylő munkakörben kívánnak dolgozni, és ehhez felsőfokú szakmai képesítéssel vagy meghatározott idejű magas szintű szakmai képzettséggel rendelkeznek.
A kártyák 78 százalékát, azaz 69,3 ezer Kék Kártyát Németország adott ki, ez olyan nagy arány, hogy a grafikonra gyakorlati okokból fel sem tettük, mert az országok többsége láthatatlanná vált volna.
Magyarország mindössze 17 kártyát bocsátott ki, ez a második legkevesebb Ciprus után, amely nullás adatot közölt, Dániából és Írországból pedig nincsenek adatok.
Az eloszlás nem követi a szokásos kelet-nyugati gazdasági különbségeket, Lengyelország például kimagaslóan jól teljesít, de Litvánia, Bulgária, Csehország, Lettország, Románia és Horvátország is számos fejlettebb nyugati tagállamot megelőz.
A legtöbb Kék Kártyát indiai állampolgárok kapták (21 ezren), a második helyen az orosz szakemberek (9 ezren), a harmadikon a törökök (6 ezren), a negyediken pedig a fehéroroszok (5 ezren) állnak.
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.