A vártnál többet drágultak az élelmiszerek áprilisban, az egy évvel korábbi szinthez képest 5,4 százalékkal növekedtek az árak ebben a termékkategóriában. A fogyasztói árak átlagos emelkedése 4,2 százalék volt ezen időszak során, míg márciushoz viszonyítva 0,2 százalékkal nőttek az árak az elmúlt hónapban a KSH tájékoztatása szerint.

Előzmények: március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetében korlátozza a kereskedők árrését a kormány, ettől az élelmiszer-infláció két százalékpontos csökkenését várta március és április között. A mérséklődés végül 1,6 százalékpont lett, igaz, a drágulás mértékét volt, hogy jelentősen felülbecsülte a kormány.

Számokban: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben győzelmet hirdetett az infláció felett („lefeküdt, ott is maradt”), de aztán a tavaly megszokott 3-4 százalékos szintről az idei év elejére 5 százalék fölé emelkedett, és az élelmiszerek ára átlagon felül nőtt.

• Mindezekre válaszul a kormány meghozta az árrésstopnak nevezett intézkedést, és bár a drágulás üteme mérséklődött, egyes kereskedők fennmaradása kétségessé vált. 

Tágabb kontextus: a kormány tegnap a háztartási cikkekre és drogériákra is kiterjesztette az árrésstopot, noha ezek ára jellemzően az átlagos szint alatt növekedett, sőt, a mosó- és tisztítószerek nem is drágultak a közelmúltban. Az elmúlt hetekben önkéntes díjkorlátozásra is felszólította a biztosítókat, a bankokat és a telekommunikációs cégeket a Nemzetgazdasági Minisztérium.

• A kérésnek több biztosító is eleget tett, a KÖBE április végén elsőként jelezte, hogy 30 százalékkal csökkenti bizonyos személygépjármű felelősségbiztosítási díjtételeit, és tegnap az Allianz, az Union és az Alfa biztosító, majd ma a Signal Iduna, a Colonnade, az Uniqa, a K&H és a CIT EMABIT is bejelentette a lakásbiztosítások díjkorlátozását.
• A nagyobb bankok is visszavonták az idei díjemeléseiket az erre vonatkozó kormányzati elvárásnak megfelelően, és a telekommunikációs cégek is visszakoztak az év elején már bejelentett árváltoztatásoktól. A telefon- és internetszolgáltatások esetében 15 százalék közeléből 4 százalékig mérséklődött az infláció az elmúlt négy hónapban.

Reakciók: a kormányzati beavatkozások mérsékelhetik az inflációs várakozásokat, ám bizonytalanságot is kelthetnek, végső soron óvatosságra késztetve a fogyasztókat Virovácz Péter lapunkhoz eljuttatott kommentárja szerint. Idén összességében 4,5 százalék lehet az infláció az ING elemzője szerint, jövőre pedig 4 százalékos áremelkedésre lehet számítani.

• A belső kereslet élénkülésére vonatkozó várakozást fogalmazott meg Németh Dávid, a K&H Bank elemzője, ami fokozhatja az inflációt; ugyanakkor a kormányzati beavatkozások önkorlátozásra késztethetik az árréskorlátozásban még nem érintett szektorokat is Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik a 10 százalékos árrés, de miből fizetnek majd bért a kereskedők?Az élelmiszer-üzletek forgalmának harmadát-negyedét érintheti a tegnap bejelentett árrésstop. A láncok átlagos árrése eddig 30-35 százalék volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok magyar tulajdonú boltot dönthet be az árrésstop egymilliárdos határaBár a kisebb boltok többségére nem vonatkozik majd az árrésstop, 120-150 magyar vállalkozás nem ússza meg. Ők még nem tudják, hogyan élik túl.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLesz még hatása az árrésstopnak, de nem Nagy Márton új bejelentése miattFontos részleteket árult el a G7-nek a KSH arról, hogyan mérik az inflációt. Ebből következtethetünk arra, milyen hatás várható még az árrésstoptól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat árrés árrésstop élelmiszer-infláció infláció Olvasson tovább a kategóriában