Jelentősen rosszabbnak bizonyult a várakozásokhoz képest a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben: éves alapon 0,4 százalékkal esett vissza, az előző negyedévhez képest pedig 0,2 százalékkal a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatai alapján.

• Ezek a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok, a nyers adat stagnálást mutat. Most azonban különösen érdemes az előbbire koncentrálni, mivel a tavalyi szökőév volt, és akkor a húsvét az első negyedévre esett, nem úgy, mint idén.

Előzmények: az elemzők sokkal erősebb adatra számítottak. A Portfolio felmérésében éves és negyedéves alapon is 0,3 százalékos növekedés volt a várakozás, a Bloombergnél pedig 0,4 százalékos. Negatív éves adatra csak ketten számítottak, és végül a messze legpesszimistább Török Zoltánnak, a Raiffeisen vezető elemzőjének lett igaza.

• Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn azt mondta, hogy apró emelkedésre számít. Ritka, hogy a miniszter ilyen rövid időtávon is téved. (Bár nem kizárt, hogy a későbbi adatközlés során legalább a nyers adat pozitív tartományba kerüljön.)

Miért fontos ez? A gazdaság alakulása mindannyiunk életét alapvetően befolyásolja, jelentős mértékben ezen múlik például, hogy mennyire képesek emelni a fizetéseket a vállalatok, az időseknek pedig nyugdíjprémium jár legalább 3,5 százalékos éves növekedés esetén. (Ez idén már esélytelen.)

• A gazdasági helyzet és a bérek alakulása politikai szempontból is fontos, ezek növekedése általában a kormány, gyengélkedése-csökkenése az ellenzéket segíti. Ez egyre lényegesebb szempont nagyjából egy évvel a választások előtt.

Számokban: a kormány problémáit fokozhatja, hogy a gazdasági növekedés szempontjából eddig messze ez a kormányzati ciklus a legrosszabb, pedig 2010 után a pénzügyi válság elhúzódó hatásaival kellett megküzdeni, 2018 után pedig a ciklus közepére esett a koronavírus-járvány.

Felülnézet: az első becslés adatát a KSH mindig csak szűkszavúan kommentálja, eszerint a gazdaság teljesítményét pozitívan befolyásolta a szolgáltatások együttes teljesítménye, míg fékezte az ipar és az építőipar.

• A másik – termelési helyett felhasználási – oldalról nézve ez azt jelenti, hogy továbbra is egyedül a fogyasztás tartja a lelket a magyar gazdaságban, az exportra termelő ipar szenved, hasonlóan a beruházásokkal összefüggő építőiparral.

Mit mondanak ők? A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormány az utóbbin igyekszik változtatni, a „100 új gyár program” célszámát 150-re növelik, és hamarosan közzé is teszik a listát ezekről a beruházásokról.

• A minisztérium egyébként szokás szerint az ukrajnai háborút, a szankciókat és az EU „hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikáját” okolja a magyar gazdaság vártnál kedvezőtlenebb teljesítményéért.

Igen, de: a kormányzati érvelést gyengíti, hogy a hazánkéhoz hasonló gazdaságszerkezettel bíró cseh gazdaság éves alapon 2 százalékkal nőtt, negyedéves alapon pedig 0,5 százalékkal.

• Az EU nagy gazdaságainak mindegyike nőni tudott negyedéves alapon, a francia 0,1, a német 0,2, az olasz 0,3, míg a spanyol 0,6 százalékkal. A 14 európai országból, amelynek ismert az első negyedéves GDP-adata, csak Magyarország gazdasága zsugorodott, írta a Portfolio.hu.

Reakció: Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a GDP-adat gyenge alapfolyamatokról és strukturális problémákról tanúskodik.

• Az alacsony üzleti bizalom valószínűleg a beruházások további csökkenéséhez vezetett, a külső piacok gyengesége pedig kedvezőtlen exportadatokat sugall.

Mi várható? Nyeste Orsolya arra hívta fel a figyelmet, hogy az első negyedéves adatban még nincsenek benne a vámháború lehetséges negatív hatásai, melyek a GDP-re nézve további lefelé irányuló kockázatot jelentenek az elkövetkező negyedévekben. Szintén a kockázatokat növeli a száj- és körömfájás-járvány.

• Több elemző is arról számolt be, hogy a mai adat nyomán csökkenteni fogja az év egészére vonatkozó növekedési előrejlezését, amelyek átlaga már korábban is 2 százalék alatt volt, miközben a kormány 2,5 százalékot várt a mai adat előtt.
• Regős Gábor (Gránit Alapkezelő) egy százalék körüli növekedés vár, Németh Dávid (K&H) ezt is veszélyben látja, míg Árokszállási Zoltán (MBH Bank) azt írta (pdf), hogy ha nem kezd gyorsan magára találni a gazdaság, elképzelhető, hogy az egy százalékos ütemet sem fogja átlagosan elérni idén a gazdaság bővülése.
• A magára találást segíthetné például, ha sikerülne legalább tartós tűzszünetet elérni Ukrajnában. Az elektromos autók iránti erősödő európai kereslet pedig lendületet adhat a magyar akkumulátorgyárak teljesítményének.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormányPéldátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúl korán lőtte fel a kormány a sikerrakétát, de már valami megmozdultA repülőrajt erős túlzás volt a gazdasági adatok és a fogyasztói hangulat alapján, de a bizalmi index áprilisi javulása reményt adhat a Fidesznek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTele vannak a raktárak eladatlan hússal és tejjel, és ez nagyon sokba fog kerülniÓriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat beruházások építőipar export fogyasztás gdp GDP-növekedés ipar magyar gazdaság magyar gdp Olvasson tovább a kategóriában