A francia kormány kedden várhatóan bemutatja az ország nyugdíjrendszerének reformjára vonatkozó terveit, aminek keretében a jelenlegi 62 helyett várhatóan 64-65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt.
Miért fontos? A francia nyugdíjrendszer átalakítása volt Emmanuel Macron kampányának egyik legfontosabb ígérete a 2022-es választások során, ahol újraválasztották a francia elnököt. Macron 2019-ben megpróbálkozott a reform egy másik változatával, amelyet a Covid-19 járvány idején elvetettek.
Pro: A francia elnök azzal érvel, hogy csak úgy lehet költségvetési szempontból fenntarthatóvá tenni a rendszert, ha felemelik a nyugdíjkorhatárt, mivel minden előrejelzés szerint nőni fog a következő évtizedekben a nyugdíjasok munkavállalókhoz viszonyított aránya. Macron elutasítja az alternatívaként szóba kerülő adóemelést, vagy a nyugdíjak csökkentését.
Kontra: A reformok nagyon népszerűtlenek, a felmérések szerint a franciák mintegy 70 százaléka ellenzi a nyugdíjkorhatár emelését. A szakszervezetek várhatóan sztrájkokat, az ellenzéki pártok pedig tüntetéseket fognak szervezni a törvényjavaslat elfogadása ellen. A baloldali és jobboldali ellenzéki pártok jellemzően a diagnózissal és a megoldással sem értenek egyet, és a nyugdíjkorhatár csökkentését követelik.
Mi a tét? A reform átvitele annak is a próbája, hogy Macron képes-e teljesíteni a második ciklusának programját úgy, hogy kisebbségben kell kormányoznia. A nyugdíjreform szimbolikus ügy is az elnök számára, ugyanakkor azt még a szövetségesei is elismerik, hogy az időzítés kockázatos, ugyanis a francia lakosság is érzi a magasabb infláció és a gazdasági lassulás terhét.
Magyar párhuzam: Magyarországon 2013 és 2022 között fokozatosan, 62-ről 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt (bár az erről szóló törvény még 2009-ben készült), miközben 2012 óta az általános bérnövekedéstől már nem, csak az inflációtól függ a nyugdíjak értéke, amin nagyon sokat spórolt a költségvetés.
GDP-arányosan: 2010 és 2020 között az öregkori nyugdíjak esetében a magyar állam kiadásai 6,8-ról 6,1 százalékra csökkentek, Franciaországban viszont 11,6-ról 13 százalékra nőttek az Eurostat adatai alapján. Franciaországnál uniós összehasonlításban csak Görögország költ többet nyugdíjakra, Magyarország a mezőny alsó harmadában van ilyen szempontból.
Mi várható? Az ellenzéki pártok közül egyedül a jobboldali Republikánusok (Les Republicans) támogatnák a reformot, és velük többsége is lenne Macronnak, de így ők is beleszólhatnának a szabályozás részleteibe. Megegyezés híján Marcron elnöki rendelettel is elfogadhatja a törvényt, bár egy ilyen érzékeny kérdésben valószínűleg túl nagy politikai kockázatot jelentene számára ez az opció.
