Éles különbségek mutatkoztak a magyar települések között a kiküldött védettségi igazolványok lakosságarányos számában. A nagyobb városokban és vonzáskörzetükben, a Balaton körül, illetve Nyugat-Magyarországon viszonylag magas a védettek aránya, míg zömmel a Dél-Dunántúlon, az Alföld bizonyos térségeiben és északkeleten akadnak olyan települések, ahol egy lakosra még egy fél igazolvány sem jutott tavaly év végén – derül ki a Választási földrajz közérdekű adatigénylésére küldött dokumentumból.
Az adatok a fenti különbségek mellett a védettségi igazolványokkal kapcsolatos anomáliákra is rámutatnak: 29 településen*Abaújalpár
Abaújlak
Alsószenterzsébet
Baglad
Csér
Cserhátszentiván
Farkasgyepű
Fiad
Göd
Hernyék
Ipolytölgyes
Jósvafő
Kány
Kékkút
Kisvásárhely
Komlóska
Kozmadombja
Ligetfalva
Litka
Lulla
Magyarsarlós
Márianosztra
Monoszló
Óbánya
Pásztori
Pusztaapáti
Sárfimizdó
Somogybükkösd
Várgesztes ugyanis a kiadott plasztikkártyák száma meghaladta az ott lakókét (ezekhez a térképen a könnyebb értelmezhetőség végett egyes értéket írtunk). Ez úgy fordulhatott elő, hogy az okmány a teszttel bizonyított megbetegedés és az oltás felvétele után is járt, így egy ember több igazolványt is kaphatott. Ráadásul a teljes védettség megszerzésére sem következtethetünk minden esetben, hiszen a kártyákat jellemzően már a több adagból álló oltási sorok első részletének beadását követően postázták a kormányhivatalok.
Az adatbázisban tavaly év végén nyilvántartott kevés híján 8 millió igazolványt ugyanakkor jórészt az oltottak kapták. 2021. december 31-én ugyanis már 6,3 millióan vették fel legalább az első oltásukat, míg a járvány kezdete óta beazonosított fertőzöttek száma ekkor összesen 1,3 millió fő volt. A fennmaradó nagyjából négyszázezer okmányt jórészt vélhetően az utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálatok pozitív eredményei miatt adták ki a hatóságok.
