Hosszú hetek után végre megtorpanni látszik a járvány terjedése a térségben, a napi új esetszámok alakulása legalábbis a tetőzésre utal minden visegrádi országban. A fordulat ellenére azonban még mindig rendkívül magas az új fertőzöttek száma, ez a mutató Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon a járvány korábbi hullámai során nem tapasztalt magasságban van. Lengyelországban viszont úgy néz ki, a tavaly őszi és az idei tavaszi csúcsok nem dőlnek meg.

A fertőzésszámokat némi késéssel követő halálozási statisztikák még mindig emelkednek a régióban. A mostani hullám súlyát Magyarországon jól mutatja, hogy a vírushoz köthető napi halálesetek száma már elérte a tavaly őszi hullámban mért csúcsot – a többi visegrádi országban a végzetes esetek száma egyelőre elmarad az egy évvel ezelőtti szintektől. Magyarország mindenesetre ismét első helyre került a lakosságarányos Covid-halálozáson alapuló világrangsorban, igaz a különböző statisztikai gyakorlatok miatt a járványstatisztikák nemzetközi összevetése sok esetben problémás.

A vakcinációt az utóbbi hetekben egyelőre csak Csehországban sikerült érdemben felgyorsítani, de hamarosan a magyar görbén is megmutatkozik majd a meghosszabbított oltási akcióprogram hatása. Mindeközben az oltakozásban leginkább lemaradó Szlovákiában már az időseknek az oltásért adott ötszáz eurós utalványok is napirendre kerültek.

A járványvédelmi intézkedéseket tekintve az elmúlt hetekben komoly különbségek alakultak ki a régióban. Csehország és Szlovákia érdemi szigorításokat vezetett be, míg a lengyel és a magyar kormány a járvány hamarosan bekövetkező tetőzésében bízva mellőzte a korlátozásokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzlovákia zár, Csehország szigorít, a magyar és a lengyel kormány a gyors tetőzésben bízikSzlovákiában visszatértek a kijárási korlátozások, és Csehországban sem lehet már felhőtlenül szórakozni. A magyar és a lengyel kormány viszont egyelőre kivár.

Az utóbbi napokban az omikron variáns hírére Lengyelországban is szigorodtak az intézkedések: az éttermeket, kocsmákat, szállodákat, kulturális- és sporteseményeket már eddig is érintő létszámkorlátozásokon tovább húztak egyet. Adam Niedzielski, lengyel egészségügyi miniszter egy nyilatkozatában már azt mondta, az ország kórházai megteltek.

A cseh ellátórendszer leterheltségéről árulkodik, hogy a prágai városvezetés az orvosok önkéntes segítségét kéri, mert az oltópontok és a kórházak alig győzik a rájuk nehezedő nyomást. Az új, Csehországban is felbukkant vírusváltozat következtében a napokban az oltás kötelezővé tétele is témává vált, Adam Vojtěch egészségügyi miniszter a hatvan éven felüliek, illetve bizonyos magas kockázatú munkakörökben dolgozók – például orvosok, nővérek, rendőrök, katonák, szociális munkások – számára írná elő jövő márciustól a vakcina beadatását. Az intézkedéstől azonban vonakodik a múlt vasárnap kinevezett új kormányfő, Petr Fiala, akinek a járványvédelmi stratégiájában még a kijárási korlátozásoknak sincs helye. Az országban hatályos intézkedések – például a karácsonyi vásárok tiltása, az éttermek és kocsmák nyitva tartásának korlátozása – ellen eközben ezrek tüntettek.

Szlovákiában vannak érvényben a régió legszigorúbb intézkedései. November 25. óta zárva tartanak az éttermek és a nem létfontosságú termékeket árusító üzletek. A lezárás leghamarabb a jövő hét közepén érhet véget, amiről várhatóan a napokban dönt a kormány. A kórházak helyzetével kapcsolatban már a múlt héten arról tájékoztatott a szlovák államfő, Zuzana Čaputová, hogy azok elérték a teljesítőképességük határát.

Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti rádióinterjújában azt mondta, hogy szigorításokra akkor kerülhet sor, ha nem mérséklődik a járvány felfutásának üteme. Azóta viszont nemcsak a napi esetszámok utalnak stagnálásra (igaz, sajnos nagyon magas szinten), hanem a vírus örökítőanyagának a szennyvízben kimutatott mennyisége is. Noha régiós összehasonlításban a kórházban kezelt koronavírusos betegek lakosságarányos statisztikája szerint az intézmények Magyarországon a leginkább leterheltek, a miniszterelnök a ma reggeli interjújában ennek ellenére is azt mondta, hogy:

Ugye, a magyar egészségügyi kapacitás jól állja a sarat. Ausztriában például azért kell bezárni, mert egy ilyen vírusjárvány esetén az ellátásba bevonható ágyaknak a száma jóval kisebb, mint Magyarországon, vagyis a kórházi ellátási kapacitás gyengébb, mint Magyarországon. Jól állja a sarat a magyar egészségügy.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat fertőzöttek száma koronavírus koronavírus-oltás visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában