Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

Kifejezetten erős hónapot zárt júliusban a magyar építőipar. A statisztikai hivatal ma közzétett adatai szerint a hetedik hónapban közel negyedével volt több mennyiségben (volumenben) a termelés, mint egy esztendővel korábban, ez pedig két éve a második legnagyobb mértékű növekedés.

Termelési értékben azonban még ennél is sokkal nagyobb volt a bővülés. Miközben tavaly júliusban ez egy hajszállal 336 milliárd forint alatt maradt, most a 464 milliárdot is meghaladta, ami 38 százalékos gyarapodás.

A két szám közötti különbség az árak változásából adódik, hiszen a volumenindex pont azt mutatja meg, hogy az egy évvel korábbi áron számolva mennyivel nőtt a termelés. Így a KSH adataiból az is könnyedén kiszámolható, hogy mekkora volt a drágulás az építőiparban, és ha ezt megtesszük, kiderül, hogy nagyobb mértékű, mint bármikor az elmúlt 20 évben. Utoljára 2001 elején volt hasonló mértékű áremelkedés.

A lakosságot jobban érintő épületépítéseknél ráadásul még nagyobb volt a drágulás. Ebben a szegmensben júliusban hetedével kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, ami szintén két évtizedes rekordnak számít.

Az építőanyagok árának emelkedésével korábban több cikkben is foglalkoztunk. A drágulást alapvetően olyan globális folyamatok okozzák, amelyek a járványra, illetve az amiatt bevezetett lezárásokra vezethetőek vissza. A fa például azért drágult, mert a nyugati országokban – és különösen az Egyesült Államokban – a várakozásokkal ellentétben a pandémia felpörgette az építőipart, ez pedig általános fahiányhoz vezetett. Méghozzá olyan mértékben, hogy a nyugat-európai országok és az USA lényegében elszívták a fát a régiónkból is, így tavasszal az alapvetően exportból beszerző magyar kereskedők sem tudtak normális mennyiségben fát szerezni, ami pedig mégis beérkezett, az méregdrága volt. Az acélpiacon a megugró kínai kereslet hajtotta fel az árakat, a szigetelőanyagoknál pedig a vegyipar – nagyrészt szintén a járványra visszavezethető – problémái.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont akkor lett hiánycikk a fa, amikor a fél ország felújítanaAmerikából indult, de már itthon is fahiány van, az ezzel együtt járó drágulás pedig elviszi az állami támogatás egy részét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzigetelés nem, burkolás igen, az elszálló árak miatt újra kell tervezni a házfelújítástAki felújít, olyan munkákat válasszon, ahol nem viszi el az állami támogatást a sokkal drágább alapanyag, és mindezt minél előbb döntse el, ha még az idén belevágna.

A kormányzatot kifejezetten érzékenyen érintette az építőipari anyagok drágulása, mert az jelentős részben elvitte a családoknak biztosított, legfeljebb 3 millió forintos felújítási támogatást. Az elszálló árak ellen személyesen Orbán Viktor hirdetett harcot, és az állami szervek mindent meg is tettek, hogy a kormányfő elvárásainak megfeleljenek.

A gond csak az volt, hogy a fent említett globális folyamatokat Magyarországról nem egyszerű érdemben befolyásolni. Ennek ellenére az intézkedések valószínűleg nem voltak teljesen hatástalanok, a betonacél esetében például valószínűleg részben ezeknek köszönhetően szűnt meg a hiány. Más kérdés, hogy ez kevésbé a lakosságnak segített, hiszen acélt nagy mennyiségben a nagyobb beruházásokhoz használnak, azaz a siker fő haszonélvezői – a nem ritkán kormányközeli – építőipari cégek lehettek.

Ezzel párhuzamosan azonban a világpiaci folyamatok is kedvező fordulatot vettek, így az elmúlt hetekben az itthoni intézkedésektől függetlenül is javult a helyzet. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint ugyan az árak nagyon látványosan még nem indultak el lefelé, de némi árcsökkenés már látható, ráadásul a korábbi hiánytermékekből is nagyobb mennyiség jut a piacra. Ez alapján könnyen lehet, hogy a most közölt júliusi adattal érte el a csúcsot az építőipari drágulás, és ennél jelentősen magasabb ágazati inflációs adat már nem érkezik a következő hónapokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de az élet bonyolultabbTeljesíthetetlennek tűnő elvárásokat fogalmaz meg az építőanyag-exportőrökkel szemben az új szabályozás, és ez sokaknak elveheti a kedvét a külföldi értékesítéstől.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat állami támogatás áremelkedés építőanyag építőipar infláció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. március 28. 10:38 Adat

Nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttől

A hazai átlagnyugdíj 43 százalékkal ér többet, mint 2004-ben, de így is messzebb kerültünk az uniós átlagtól, egyebek mellett a román és lengyel nyugdíjak nagyon gyors növekedése miatt.

Debreczeni Anna
2024. március 27. 15:21 Adat

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

A külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék volt 2020-ban, ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Stubnya Bence
2024. március 26. 09:13 Adat

200-250 ezer főre becsli a jegybank a munkaerőpiac hazai tartalékait

Az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok, valamint az 55-74 éves nők körében vannak leginkább olyanok, akik enyhíteni tudnák a munkaerőhiányt.