Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. augusztus 31. 07:02 Adat

Kelet-Közép-Európát sújthatja leginkább a járvány következő hulláma

Tavaly szeptemberben Európa-szerte berobbant a járvány második hulláma, miután az országok nagyjából hasonló körülmények között a tavaszi lezárások után viszonylagos szabadságban töltötték a nyarat. A fertőzések vagy még inkább a kórházi ellátást is igénylő, súlyos esetek számának őszi felfutását idén vélhetően a lakosság átoltottsága határozza majd meg, amiben jelentős különbségek mutatkoznak az unió tagállamai között.

Az alábbi térképen jól látszik, hogy a még csak részleges védelmet nyújtó első oltáson a déli, a nyugati és az északi tagállamok lakosainak több mint 65 százaléka esett túl, de akad példa 75 százalék feletti átoltottsági arányra is: Dánia, Portugália, Spanyolország és a térképen alig látható Málta is az első oltások beadásában élen járó országok csoportjába tartozik.

A magas átoltottságú, kékkel jelölt országokhoz képest a közép- és kelet-európai országok zöldbe, illetve sárgába forduló színei jelentősen alacsonyabb arányokat jelölnek. A régióban még mindig viszonylag magas átoltottságú Magyarországról nézve különösen aggasztó, hogy az olyan kedvelt szomszédos nyaraló- és kirándulóhelyeken, mint Horvátország és Szlovákia, épp csak eléri a negyven százalékot az oltottak aránya, míg Romániában a lakosságnak mindössze 27 százaléka kapott legalább egy adag vakcinát.

A teljes oltási soron túlesettek arányait nézve már valamivel egységesebb kép rajzolódik ki, mivel az országok oltási programja különböző iramban zajlik. A rangsor élén nyolcvan százalékos átoltottsággal Málta található, de ez az arány már Portugáliában és Dániában is meghaladja a hetven százalékot. A keleti, illetve a középső régió lemaradása e tekintetben is látványos, a fentebb már említett országok mellett Bulgária helyzete különösen aggasztó: az itt lakók mindösszesen 17 százaléka kapta meg mindkét oltását a többadagos vakcinákból.

A fenti regionális különbségek nevezetesen a kelet-közép-európai régió viszonylag alacsony átoltottsága még inkább aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a koronavírus épp ebben a térségben különösen pusztító volt az eddigi tapasztalatok szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyári munkás nem maradhat otthon, ez is oka lehet a járvány kelet-európai pusztításánakKelet-Közép-Európában jelentősen többen dolgoznak a feldolgozóiparban a nyugati országokhoz képest, ami szerepet játszhatott a járvány epicentrumának áthelyeződésében.

Magyarországról szemlélve pedig további szomorúságra adhat okot, hogy míg tavasszal még kiemelkedő arányban váltak védetté a magyarok (és egy darabig más keleti tagállamok is viszonylag jól haladtak a vakcinációval), az átoltottsági rangsor csúcsáról egyre lejjebb csúszik a magyar statisztika.

Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy korábban elsősorban a vakcinákhoz való hozzáférés határozta meg az előrehaladást, ebben pedig hazánk előnyre tett szert a Szputnyik V és a Sinopharm beszerzésével. Most már viszont Európában az oltóanyag mennyisége nem igazán szűk keresztmetszet, így olyan puhább tényezők vették át a főszerepet, mint hogy mennyire bíznak az emberek hazájuk állami és azon belül az egészségügyi intézményrendszerében, mennyire félnek a megbetegedéstől, illetve milyen korlátozásokkal kénytelenek szembenézni, akik nem oltatják be magukat.

A fenti térképeken jól látható, hogy a hazánktól délre és keletre lévő országok különösen rosszul állnak, és kifejezetten megdöbbentő Bulgária esete. A balkáni országban a hivatalos számok alapján eddig lakosságarányosan a nyolcadik legtöbb áldozatot szedte a járvány, de a többlethalálozást vizsgálva amelyre a magyar kormány is szeret hivatkozni ennél is sokkal rosszabb a helyzet. Ezek után sem sikerült rábeszélni még az emberek ötödét sem, hogy vegyék fel az oltás mindkét adagját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenkit nem érdekel a járvány a közeli országban, ahol a legtöbben halhattak meg CovidbanA kormány hibát hibára halmoz a járványkezelésben, és emiatt rengetegen haltak meg Bulgáriában, de annyira nagy a korrupció, hogy a választási kampány is csak arról szólt.

Pedig abban most már teljes egyetértés van a szakemberek között, hogy a koronavírus Európa-szerte domináns delta változata sokkal fertőzőbb a harmadik hullámot okozó brit variánsnál, és gyűlnek a tapasztalatok arról is, hogy az általa okozott megbetegedés súlyosabb. A délkelet-európai országok legfeljebb csak abba kapaszkodhatnak, hogy (független tudományos ellenőrzésen még át nem esett) izraeli adatok szerint korábbi koronavírus-fertőzöttség nagyobb arányban véd a delta variáns ellen, mint a kétdózisos Pfizer-oltás. Ha pedig egy országban a hivatalosan kimutatottnál nagyobb volt az átfertőzöttség, akkor az ezen az úton kialakult immunitás is jelentősebb lehet. (Bár idővel ennek mértéke is csökken.)

Az izraeli tapasztalatok azt is mutatják, hogy ha valaki felépülése után kap egy adag védőoltást, annak tovább erősödik az immunitása. Ezen az alapon tehát nem érdemes elutasítani a vakcinát, azok számára pedig kifejezetten életveszélyes csak az immunrendszerre hagyatkozni (ami az oltásellenesek körében egy elég gyakori nézet), akik még nem estek át a betegségen. Nem véletlen, hogy az újabb emberi, társadalmi és gazdasági áldozatokat minimalizálni akaró kormányzatok mindenütt igyekeznek minél több embert rávenni a védőoltások beadatására. A magyarországinál csak pár százezer fővel kisebb lakosságú és mintegy öt százalékpontnyival magasabb átoltottságú Izrael példája továbbá azért érdekes, mert ott a felfutó negyedik hullám következtében jelenleg több mint 1200-an szorulnak kórházi ellátásra (az előző hullám csúcsán közel 2400-an feküdtek a kórházakban), vagyis az egészségügyi ellátórendszert az oltások ellenére számottevő terhelés éri.

Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a negyedik hullám bekövetkeztével némileg élénkül az oltások iránti érdeklődés, ráadásul augusztus eleje óta harmadik adagra is lehet jelentkezni. A kormány továbbra is az oltások propagálásával igyekszik megakadályozni a járvány felfutását, korlátozásokról egyelőre nincs szó. Érdemes felidézni, hogy egy éve augusztus végén már napirenden voltak a határok lezárásával kezdődő őszi szigorítások, igaz, akkor a koronavírus elleni szérumokat még csak javában fejlesztették a gyártók.

Most egyelőre – legalábbis a retorika szintjén – csak és kizárólag a vakcinák jelentette védelemre alapoz a kormány. Ezt a stratégiát azonban pont az teheti próbára, ha az izraelihez hasonló negyedik hullám esetén sem lenne hajlandó érdemi korlátozásokat bevezetni – főleg, ha még az oltatlanok számára sem lépné ezt meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan jó hír is a magyar oltási programrólAugusztusban eddig másfélszer több harmadik oltást adtak be idehaza, mint elsőt és másodikat együttvéve. A jogosultak több mint ötöde kérte a harmadik dózist.

Adat járvány koronavírus oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.