Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. május 4. 06:03 Adat

Egyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírust

Megyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkora eséllyel éli túl valaki, ha elkapja a koronavírust. A megyei halálozási adatok több betegségtípus elterjedtségével is kifejezetten erős összefüggést mutatnak, azaz nem meglepő módon a népesség általános egészségügyi állapota jó eséllyel hatással van a halálozásra.

Ahol több a keringési, immunrendszeri és légzőszervi megbetegedés, ott a második hullám adatai alapján kedvezőtlenebbek a kilátásai annak, aki megfertőződik, de például a cukorbetegséggel nem mutatnak ilyen összefüggést a megyei adatok. Mindenesetre ez részben arra is magyarázatot adhat, miért végzett ekkora pusztítás Magyarországon a járvány: nálunk ugyanis ezek a betegségek pandémia nélkül is rengeteg áldozatot szednek.  

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFurcsán követi a járványhullámokat a halálozások megugrásaA helyenként zavaros járványadatok ellenére az is feltűnő, hogy nagyon mások a túlélési esélyei annak, aki Budapesten kapja el a koronavírust, mint aki például Nógrádban.

Ezer fertőzöttre 30 vagy 60 haláleset

Ahogy ezt egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, nyár vége óta elsősorban a járványhelyzet befolyásolja, hogy egy adott héten hányan vesztik életüket Magyarországon. Ha esetenként furcsa időeltolódással is, de a fertőzöttségi adatok megugrása és a halálozások felfutása rendre egymást követte, ahogy a visszaesések is.

Már az akkor elemzett adatokból is látszott azonban, hogy az egyes megyék között elég jelentős eltérések lehetnek a túlélési esélyekben. Az operatív törzs – a fejlett országok többségének gyakorlatával ellentétben – országon belüli területi halálozási adatokat nem közöl, a KSH viszont hétről hétre közzéteszi, hogy összesen mennyien haltak meg az egyes megyékben. Ebből kiszámolható az úgynevezett többlethalálozás, ami azt mutatja meg, hogy az adott héten a korábbi évek átlagához viszonyítva mennyivel több volt a haláleset egy adott helyen. Ez pedig megyénként nagyon eltérően alakult, különösen, ha a fertőzöttek számát is figyelembe vesszük.

A második hullámban*Ez alatt az október 5 és január 3. közötti 13 hetet értjük. Előbbi annak a hétnek az első napja, amikor a járványadatok látványosan el kezdtek romlani, míg utóbbi az utolsó olyan hét, amikor még kiugróan magas többlethalálozást mutattak a KSH adatai. Budapesten ezer fertőzöttre 33 többlethalálozás jutott, Hevesben, Borsodban és Zalában azonban több mint kétszer ennyi*Hosszabb időtávot vizsgálva arányaiban ennél is nagyobbak az eltérések..

Fontos hangsúlyozni, hogy ez az arányszám nem azt mutatja, hogy mennyien halnak bele a koronavírusba a fertőzöttek közül. A mutatót rengeteg dolog befolyásolhatja, a tesztelési protokolltól a helyi ellátórendszer kapacitásán át az adatközlés térségenként eltérő sajátosságáig. Feltételezhetjük azonban, hogy a tesztelésben és az adatközlésben országon belül nincs jelentős eltérés, az ellátórendszerben pedig megyék között is lehetett mozgás, így a számok végső soron mégis arra utalnak, hogy egyes helyeken nagyobb eséllyel lesz végzetes kimenetelű egy koronavírus-fertőzés.

Tényleg sokat számítanak az alapbetegségek

Mivel a kezdetektől tudni lehet, hogy bizonyos alapbetegségek jelentősen növelik a Covid súlyos lefolyásának kockázatát, ezért megvizsgáltuk, hogy ezek az arányszámok mutatnak-e bármilyen összefüggést*Az összefüggéseket korrelációs elemzéssel értékeltük. Két adatsor korrelációja arról árulkodik, hogy az értékeik jellemzően együtt mozognak, például azokban a megyékben ahol nagyobb a szívbetegek aránya, jellemzően az egy fertőzöttre jutó többlet-halálesetek száma is emelkedett. Ezen összefüggések azonban nem teszik lehetővé oksági viszonyok felderítését. A területi adatok elemzése miatt fennáll az ökológiai tévkövetkeztetés veszélye is, miszerint a megyék körében tapasztalt összefüggések nem szükségképpen érvényesek az egyének szintjén is. a lakosság egészségügyi állapotával. Az eredmények alapján pedig elég egyértelműen az látszik, hogy igen.

Méghozzá többnyire pont azoknak a betegségeknek a gyakoriságával*Ezt a 2018-as gyógyszerforgalmi adatok alapján vizsgáltuk, az ezek alapján számított betegszámokat a megye lakónépességéhez viszonyítottuk. erős ez az összefüggés, amelyek viszonylag gyakran feltűnnek az elhunytak operatív törzs által közzétett alapbetegségei között is. A Telex április közepi gyűjtése szerint az áldozatoknál leggyakrabban a magas vérnyomást, a szív, a tüdő és az agy különböző betegségeit, illetve a cukorbetegséget tüntették fel alapbetegségként. Legutóbbi kivételével a megyei adatokból is az látszik, hogy a halálozási arány ezeknek a betegségeknek az elterjedtségével mozog együtt*Egészen pontosan azoknak a betegségcsoportoknak az elterjedtségével, amelyekbe a feltüntetett betegségek is sorolhatóak, a gyógyszerforgalmi adatok ugyanis csak betegségcsoportokra lebontva érthetőek csak el, betegségszintű adatok nincsenek..

Ezeket az összefüggéseket korreláció-elemzéssel jellemezhetjük, aminek az eredményeit a következő ábrán foglaltuk össze, sárga színnel kiemelve a legerősebb kapcsolatokat.

A fontosabb együttmozgásokat érdemes részletesebben, pontdiagramokon is megvizsgálni, mivel mindössze húsz megyét elemezhetünk, így akár egy-egy szélsőséges adat is erősen befolyásolhatná az eredményeinket. Ebben az esetben azonban láthatóan nem erről van szó: a pontdiagramok is megerősítik, hogy bizonyos betegségtípusok gyakoribb előfordulásával együtt nő a végzetes koronavírus-fertőzések valószínűsége.

Tüdő, szív, agy, immunrendszer

A tüdő és a keringési rendszer megbetegedéseinél valószínűleg nem kell magyarázni, hogy ezek miket takarhatnak, és miért rontják a túlélés esélyét. A magas vérnyomás messze a leggyakrabban feltüntetett alapbetegség az elhunytaknál, a tüdőbetegeknek pedig azért különösen veszélyes a koronavírus, mert az is elsősorban a tüdőt támadja. A keringési betegségek túlélésre gyakorolt negatív hatását jelzi az is, hogy a halálozási arány erős összefüggést mutat az itthon különösen széles körben elterjedt ischaemiás szívbetegség-halálozással*A szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegsége, amelyet a szív körüli erek (koszorúerek) problémája okoz. is: tehát ahol járvány nélkül is sokan halnak meg ilyen betegségben, ott a koronavírus-túlélés esélye is kisebb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdeje elgondolkodni, miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyarJárvány nélkül is rendkívül magas a halálozások száma Magyarországon, és még régiós összevetésben is indokolatlanul sok magyar hal meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globális járvány harmadik leghalálosabb napja volt kedden MagyarországonA hivatalos adatok alapján, amelyek viszont a kormány szerint nem összehasonlíthatóak. Megvizsgáltuk, hogy valóban így van-e.

A mentális és viselkedészavarok, illetve az idegrendszer betegségei közül például a demencia és az Alzheimer kór is kifejezetten gyakran kerül elő az operatív törzs felsorolásában, míg az immunrendszert érintő rendellenességek azért jelenthetnek komoly gondot, mert a Covidnál sok esetben épp az immunrendszer nem megfelelő, jellemzően túlműködése vezet halálhoz. A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei ugyan ritkábban tűnnek fel az elhunytak alapbetegségei között, de a sokízületi gyulladással küzdők is a rizikócsoportba tartoznak.

Kifejezetten érdekes, hogy az egyébként nagyon komoly rizikófaktornak számító cukorbetegség elterjedtségével azonban nem mutattak érdemi összefüggést a megyei halálozási arányok.

A szörnyű magyar adatokat is magyarázhatja 

A fenti összefüggések részben arra is magyarázatot adhatnak, hogy miért kiugróan magas nemzetközi összevetésben Magyarországon a koronavírus-halálozás. A hivatalos adatok szerint egymillió főre vetítve világszinten most már messze hazánkban hunyt el a legtöbb fertőzött, és bár – ahogy erről mi is többször írtunk – ezek az adatok csak korlátozottan összehasonlíthatóak, mégis egyértelműen jelzik, hogy itthon más országokhoz képest is nagyon nagy pusztítást végzett a járvány. Ezt erősíti az összes fertőzöttre jutott halálozási arány, ami szintén kifejezetten magas Magyarországon*Igaz ennek is rengeteg oka lehet a tesztelési gyakorlattól kezdve a halálozási statisztikák rögzítéséig..

Ahogy azoknak a betegségeknek az elterjedtsége is, amelyek a megyék szintjén erős összefüggést mutatnak a túlélési esélyekkel. Korábban írtunk róla, hogy Magyarországon járvány nélkül is kifejezetten sokan halnak meg, az úgynevezett halálozási ráta*Halálozások száma ezer főre vetítve. a 27 uniós tagállamból csak háromban magasabb. Ebben pedig komoly szerepe van annak, hogy több olyan betegségben is rengetegen veszítik életüket itthon, amelyek a Covid végzetessé válásának esélyét is növelik.

Régiós összevetésben az ischaemiás szívbetegség és a mentális és viselkedészavarok is Magyarországon szedik a legtöbb áldozatot, de kifejezetten magas a légzőrendszeri betegségek okozta halálozás is.

Nem sokkal jobb a helyzet, ha ugyanezt a teljes Európai Unióra vizsgáljuk. Ischaemiás szívbetegség és egyéb keringési betegségek okozta halálozásban az EU egészében is az élmezőnybe tartozunk. A mentális, illetve a légzőszervi betegségek következtében elhunytak száma ugyan több nyugat-európai országban is nagyobb mint nálunk, de egyrészt ezekben is bőven a lista első felében vagyunk, másrészt az ilyen betegségek általában is kevesebb áldozatot szednek, mint a keringési vagy akár csak a szív problémák.

Az elmúlt években nálunk az amúgy sem alacsony összes halálozás több mint 60 százaléka volt köthető olyan betegségekhez, amelyek a megyei adatok alapján növelhetik a végzetes kimenetelű koronavírus-fertőzés esélyét.

Ez pedig kifejezetten magasnak számít: az EU-ban, mindössze öt országban haladta meg ezt a mértéket ez az arányszám. Közülük Bulgáriában – bár a halálozási adatok rögzítésének módszertana ezt elrejti – a magyarországinál is nagyobb pusztítást végezhetett a járvány. Ugyanez Romániára már valószínűleg nem igaz, de a bulgáriaihoz hasonló adminisztratív okokból a hivatalos adatok náluk is jobb képet mutatnak a valósnál, így jó eséllyel Románia is azok közé az országok közé tartozik, ahol a legtöbb áldozatot szedte a járvány.

Az előttünk álló országok közül Finnország helyzete érdekes, hiszen náluk az ilyen betegségek magas aránya ellenére viszonylag alacsony szinten maradt a Covid-halálozás. Ennek számos magyarázata lehet a hatékonyabb védekezéstől kezdve a jobb egészségügyi ellátáson át egészen addig, hogy míg a másik öt országban a keringési betegségek miatt volt ennyire magas ez az arány, náluk a mentális zavarok miatti halálozás kiugró nemzetközi összevetésben. Arról nem is beszélve, hogy Finnországban járvány nélkül is nagyjából harmadával kevesebben halnak meg, mint Magyarországon.

Adat halálokok halálozás koronavírus megyei adatok többlet halálozás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2021. június 16. 17:32 Adat, Világ

A magyarok lakhatási költségei nőttek a leginkább az unióban a 2015 előtti tíz évben

Az alacsony jövedelmű magyar háztartásokban a kiadások csaknem felét, a teljes lakosságnál pedig 40 százalékát tették ki 2015-ben a lakhatási költségek.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 15. 16:53 Adat

Szikszó, Encs és Devecser környékén tízből egy koronavírus-fertőzött meghalt

Rémisztő adata az egyenlőtlenségnek, hogy az országnak vannak olyan kisebb régiói, ahol több mint 10 százalékon áll a járvány halálozási mutatója, miközben a legjobb járási adatok eddig 3 százalék alatt maradtak.

Jandó Zoltán
2021. június 15. 11:36 Adat

A lakásfelújítási támogatás egy részét szépen elviszi a rég nem látott építőipari áremelkedés

Áprilisban Magyarországon is érezhetővé vált, hogy valami nincs rendben az építőipari árakkal. Közel két éve nem mértek ekkora drágulást a szektorban.

Fontos

Fabók Bálint
2021. június 17. 06:23 Élet, Vállalat

Belefáradtak a multis és a gyári munkába, létrehoztak egy példamutató biogazdaságot

Hosszú évek munkájával hozták létre a permakultúrás tanyát a Vértes dombjai között, főleg szörpök készítéséből élnek meg.

Avatar
2021. június 16. 17:05 Világ

Megrengeti a világunkat, ha a koronavírus egy kínai laborból szabadult el?

Szakértő szerzőnk hat pontban foglalja össze, mit várhatunk a laborelmélet beigazolódásának következményeként.

Mészáros R. Tamás
2021. június 16. 05:55 Világ

A világ tart tőle, pedig a közgazdászok szerint a kínai innováció lassú

Bár a Huawei, a kínai űrprogram vagy a digitális jüan világszínvonalú technológiát sejtet, mélyebb elemzések szerint a kínai termelékenységnövekedés megtorpant - pont, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.