A lényegében teljes egészében magyarok lakta erdélyi Csíkmadarason az elmúlt két hétben három koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. Ezt megelőzően legutóbb március 11-én volt olyan helyi lakos, akinek pozitív lett a tesztje. Az ugyancsak szinte kizárólag magyarok lakta Homoródalmáson vasárnap találtak két új fertőzöttet, a jóval népesebb Csíkszeredán – ahol a lakosság bő 80 százaléka magyar – pedig 88 beteg van.
Mindezt onnan lehet tudni, hogy az Erdélystat hétfőtől elérhetővé tette a településszintű fertőzöttségi rátákat. Az összes olyan város, község és falu esetében közlik az elmúlt 14 napban regisztrált koronavírus-megbetegedések népességarányos számát, ahol legalább 250 magyar él. Adataik szerint jelenleg a húsz legtöbb magyar lakossal rendelkező város közül Temesváron a legsúlyosabb a járványhelyzet: itt nagyjából minden 125. ember kapta el a betegséget az elmúlt két hétben.
Az adatok nem területspecifikusak: a román statisztikai hivatal az egész országra közöl települési szintű adatokat*majdnem 3200 településre, amit napi rendszerességgel frissít. Így bárki tisztában lehet azzal, hogy milyen az aktuális járványhelyzet a közvetlen környezetében. Ez azért fontos, mert országon belül nagyon komoly eltérések lehetnek, így
az olyan részletességű adatok, mint amilyeneket a magyar hatóságok is közölnek, egyesekben hamis biztonságérzetet ébreszthetnek, másokban túlzott pánikot kelthetnek.
A romániai országos adatokból kiderül, hogy a legfertőzöttebb település is magyar többségű: Torockón az elmúlt két hétben minden ötvenedik helyi megbetegedett, és napról napra emelkedik az esetszám. A jelentősebb magyar lakossággal rendelkező települések közül szintén sok fertőzöttet regisztráltak Magyarpalatkán és Magyargorbón. Emellett Bukarest agglomerációjában is több olyan város van, ahol az átlagnál sokkal rosszabb a járványhelyzet.
Korábban már írtunk róla, hogy a magyar adatközlés nemzetközi szinten is kirívóan gyenge. Ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy a döntéshozók az elmúlt egy évben nem fordítottak kellő figyelmet a megfelelő adatbázisok, illetve informatikai háttér kiépítésére. Emiatt vélhetően a védekezéshez szükséges adatok is sokkal kevésbé részletes formában állnak rendelkezésre, mint más országokban.
A ténylegesen közzétett adatoknál azonban egészen biztosan sokkal több információja van a járványról a hatóságoknak. Már csak a tesztelési adatok rögzítésének menetéből is az következik, hogy a romániaihoz hasonló települési szintű adatok itthon is rendelkezésre kell, hogy álljanak. Az operatív törzs azonban ezeket valamilyen megfontolásból nem közli, kizárólag megyei szintű adatokat tesz közzé, és azoknál is előfordult már olyan hiba, amit nehéz nem egyértelmű hamisításként értelmezni.
