Megrohamozták az utóbbi időben a magyar hegységeket a kirándulók, ami jól látszik az internetes kereséseken is. A Google méréseinek kezdete, vagyis 2004 januárja óta nem volt olyan érdeklődés a téli sportokat és a természetet kedvelők körében legnépszerűbb kirándulóhelyek iránt, mint az elmúlt két hónapban: a Bánkúttal, de főleg Eplénnyel, a Dobogó-kővel és a Kékestetővel kapcsolatos keresési forgalmak új csúcsokat állítottak be ebben az időszakban.
A fenti ábrán – amellett, hogy a négy vizsgált helyszín közül 2004 óta összességében Dobogó-kő iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés – jól látszik, hogy téli szezonokban rendre Eplényre keresnek rá a leggyakrabban. Nem volt ez másként a mostani idényben sem, amikor mintegy negyedével többször ütötték be Magyarországon Eplény nevét a Google-keresőbe, mint 2009 és 2010 fordulóján, a négyüléses sífelvonók beüzemelésekor – ezzel a bakonyi települést övező online érdeklődés rekordot is döntött idén januárban.
Erős szezonalitást mutat a Kékestető iránti érdeklődés is, ami rendre december-január környékén szokott kicsúcsosodni. Az elmúlt két hónapban mindenesetre az ilyenkor szokásos kiugrás páratlan mértékű volt, ami a tényleges forgalomban is tapasztalható volt: január második hétvégéjén elfogytak a szabad parkolóhelyek az ország legmagasabb pontja körül, de a többi pihenőnapon is rendszeresek voltak a hosszú dugók a Mátra útjain. Bánkútra is rendszerint a téli időszakban keresnek a magyar internetezők, a Bükk hegységben található sípálya és kirándulóhely azonban Eplényhez és a Kékestetőhöz képest jóval kevésbé népszerű.
Dobogó-kő adataihoz visszatérve szembetűnő a szezonalitás hiánya. Ugyanakkor a Budapest-környéki helyszín iránt is az elmúlt két hónapban regisztrálta a legnagyobb érdeklődést a Google: az utóbbi tíz évben szokásoshoz képest három-négyszeresére nőtt a vonatkozó keresési forgalom, annak ellenére, hogy az ottani sípálya a mostani szezonban zárva tart.
A belföldi síturizmus – pontosabban az eplényi sípálya – népszerűségét segít kontextusba helyezni a következő ábra. Eszerint az Eplény iránti érdeklődés mostani csúcsa is alig ötödannyi internetes keresésből adódik, mint ahányszor például tavaly júliusban Siófok nevét beütötték a Google-ba.
Az ábrán jól látszik az is, hogy a wellness kulcsszó forgalmával kapcsolatos idősor gyengébb időszakait (Siófokot tekintve pedig a téli holtszezonban mért aktivitást) viszont megközelítette az elmúlt két hónapban az Eplény iránti érdeklődés. Szembetűnő továbbá a járványt fékező óvintézkedések bevezetésével a wellness szóval kapcsolatos keresések bezuhanása.
A síelésre szakosodott svájci Laurent Vanat gazdasági elemző tavalyi riportja szerint Magyarországon nagyjából 600 ezer főre tehető a síelők száma, azonban 90 százalékuk külföldre jár sportolni. Belföldön – főleg a téli sportoknak egyre kevésbé kedvező időjárási viszonyok miatt – mindössze évente nagyjából 400 ezer körüli a síelések száma. A nyugati és északi szomszédos országokhoz képest tehát a síelés jelentősége viszonylag alacsony Magyarországon; Ausztriában például a lakosság több mint egyharmada síel, a pályákon pedig évente több mint 50 millió látogatást regisztrálnak. (A két adatsor között a cím alatti dobozra kattintva lehet váltani.)
