Két ábra, amely megmutatja, mennyivel többen haltak meg a járvány alatt
Százezrekkel többen veszítették életüket tavaly az Európai Unióban, mint a korábbi években. Az Eurostat a járvány márciusi kirobbanását követően kezdte el rendszeresen közölni a többlethalálozási adatokat. Ez a kimutatás nem a koronavírus áldozatainak számát összesíti, hanem azt mutatja meg, hogy az egyes hónapokban bármilyen okból mennyivel többen haltak meg az egyes tagállamokban, mint ami a korábbi években jellemző volt.
Az Eurostat összesítése szerint március és november között a 27 országban összesen 450 ezerrel.
Bár a decemberi számok az összesítésben még nem szerepelnek, de a legtöbb országban már ezek is hozzáférhetőek. Az adatokból pedig elég jól látszik, hogy a halálozás megugrását elsősorban a járvány tavaszi és őszi hulláma okozta. Ha egy grafikonra tesszük az összes tagállam adatait, akkor az is elég jól kirajzolódik, hogy az egyes régiókat hogyan érintették a járvány különböző szakaszai.
Az első hullám egyértelműen a nyugat- és dél-európai országokat sújtotta jobban, és ez a halálozási adatokban is megmutatkozik. A fenti ábrán jól látható, hogy március-áprilisban ezekben a – világoskékkel jelölt – országokban haltak meg jóval többen a megszokottnál. A második hullám ezzel szemben a közvetlen térségünkben volt súlyosabb: október és december között a halálozás is a zölddel jelölt kelet-közép-európai országokban futott fel jobban. A sárga vonalak az északi országokat jelzik, közülük tavasszal kizárólag a lazább védekezést választó svédeknél haladta meg az elhunytak száma jelentősen a korábbi években jellemzőt.
Az adatokból egyébként az is látható, hogy az év első két hónapja alapján akár alacsonyabb is lehetett volna a halálozás az EU-ban, mint a megelőző esztendőkben. Januárban és februárban is kevesebben haltak meg, mint 2016 és 2019 között átlagosan ugyanezekben a hónapokban. Ennek magyarázata minden bizonnyal a szokottnál enyhébb influenzajárvány volt. A lenti térképen a lejátszás gombra kattintva nézhető meg, hogy az egyes országokban hogyan alakult havonta a halálozás.
Magyarországon különösen szembetűnő volt a járvány második hullámának hatása. Itthon az év első kilenc hónapjában kevesebben vesztették életüket, mint ami megszokott ebben az időszakban, az utolsó negyedévben azonban annyira megugrott a halálozás, hogy a teljes évet tekintve az elmúlt húsz esztendő egyikében sem haltak meg annyian, mint 2020-ban.
Az elmúlt ötven év tíz leghalálosabb hetéből négy volt 2020 végén, még úgy is, hogy a korlátozó intézkedések december elejétől kezdve megállították a halálozás addig rendkívül meredek felfutását.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
