A koronavírus egyik legfontosabb munkaerőpiaci hatása tavasszal Magyarországon is az volt, hogy hatalmas lökést adott a távmunkának. Áprilisban és májusban több mint 700 ezer ember dolgozott legalább alkalmanként otthonról, de több mint 300 ezren voltak azok is, akik rendszeresen home office-ban ténykedtek. Ez nagyjából nyolc-tízszerese az egy évvel korábbinak.
A második hullám azonban ebben is eltért az elsőtől. Bár ősszel is volt felfutás az otthoni munkavégzésben, ám – különösen a járvány mértékéhez viszonyítva – sokkal kisebb, mint tavasszal.
A statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint az újabb korlátozó intézkedéseket hozó novemberben is alig fele annyian dolgoztak távmunkában, mint április-májusban. A tavaszi csúcshoz képest a rendszeresen home office-ban lévők számában ennél is nagyobb volt a visszaesés.
Úgy tűnik tehát, hogy a második hullámban nem csak a kormányzat, hanem a vállalkozások is a lazább védekezés mellett döntöttek. Ennek rengeteg magyarázata lehet az első hullámban megtapasztalt negatív hatásoktól az enyhébb kormányzati intézkedésen át a kockázatértékelés változásáig.
Mindenesetre az adatokból elég jól látszik, hogy a cégek egy része azért – legalább részben – hosszútávon is bevezeti a távmunkát. Tavasszal az látszott, hogy a munkaadók szép fokozatosan álltak vissza a normál működésre: először a rendszeresen otthonról dolgozók száma kezdett csökkenni, miközben az alkalmanként home office-ban lévőké nőtt. A nyugodtabb nyári hónapokra aztán mind a két kategória jelentősen visszaesett a tavaszi csúcshoz képest, de még így is kétszer-háromszor annyian végezték a munkájukat otthonról, mint egy évvel korábban.
Ami az összesített foglalkoztatottsági statisztikát illeti, a KSH jelentése szerint novemberében a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,496 millió volt, 45 ezerrel több, mint az előző hónapban, de 26 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 2020. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,476 millió volt, 41 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakinál. A csökkenést a statisztikai hivatal szerint a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
