A máltaiak és a portugálok után arányaiban a magyarok a laknak a legtöbben saját megítélésük szerint túl sötét lakásban – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának közleményéből.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió lakosságának 4,9 százaléka tartotta problémának, hogy túl sötét lakásban lakik. A tagállamok közül Máltán volt a legmagasabb a lakásukkal elégedetlenek aránya, tízből egy máltai ítélte meg úgy, hogy sötét a lakása, de a portugálok (8,2 százalék), a magyarok (8 százalék) és a lettek (7,9 százalék) is a lakásuk fényviszonyaival elégedetlenebb európai nemzetek közé tartoztak az EU-SILC*European Union statistics on income and living conditions – az Európai Unió háztartási költségvetési és életkörülmény statisztikája. adatbázisa alapján.
Régiós összehasonlításban érdekes, hogy az EU-tagállamok közül Szlovákiában egyenesen a legkevesebben (2,8 százalék, bár ez 2018-as adat), de Csehországban is csak 3,2 százalékban tartják problémának, hogy nem elég világos az ingatlan, amiben laknak. A Magyarországgal szomszédos országok közül Romániában, Horvátországban és Szlovéniában is uniós átlag alatt van azoknak az aránya, akik nem elégedettek a lakásuk fényviszonyaival.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-ban publikált részletesebb felmérést a magyar lakáskörülményekről. Eszerint 2015-ben a magyar lakosok kevesebb mint 40 százaléka volt elégedettek azzal az ingatlannal, amelyben lakott. A legtöbb probléma az épületek állagával és hőszigetelésével volt, a magyarok csaknem harmada ítélte úgy meg, hogy “a lakás állapota nem megfelelő”. Konkrétabban a lakás zsúfoltságát emelték ki (11 százalék), és azt, hogy a lakást nem tudják fenntartani (10,8 százalék). A megkérdezettek nagyjából tizede elégedetlen volt a szomszédaival vagy a környékkel.
2003 és 2015 között egyébként jelentősen nőtt a lakásukkal elégedetlenek aránya – bár a zsúfoltsággal és a rezsifizetéssel arányaiban már kevesebb embernek volt problémája -, ezért is érdekes, hogy a sötétségre panaszkodók aránya is minimális mértékben bár, de csökkent az uniós statisztikák szerint: 2005-ben még a magyarok tizede panaszkodott erre, a 2010-es években viszont már 8 százalék körül mozgott az elégedetlenek aránya.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
